dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 kutat. Ha valaki az analfabétizmus vagy az iskolázatlanság történetét kutatja, b�ven talál forrást, bizonyítékot az elmaradott magyarországi viszonyokra. 43 Ez a leírás általában a magyarországi helyzet önmagában vett bemutatása, szinte soha sem találkozunk e területen összehasonlító elemzésekkel. (Jóllehet nem biztos, hogy az összehasonlításban csak a negatív tények uralnák a képet.) A másik megközelítés az olvasmánym�veltség, a könyvtár-, és iskolatörténet kutatása, amelyek keretén belül természetes módon a jelenségek pozitív oldalával találkoznak a kutatók. 44 Igaz, e területen az összehasonlító írások gyakoribbak, ám a nyugati országokkal való összehasonlításban megint csak alulmaradunk. Értekezésünkben mindkét oldalra � írástudatlanság és olvasottság � igyekszünk tekintettel lenni, jóllehet, magától értet�d�en, mi az olvasottságot, annak tartalmát próbáljuk bemutatni. Általánosságban két alapvető jelenségre hívnánk fel a figyelmet. Az egyik a magyarországi és erdélyi nemesség jövedelmeinek alakulása, és ezzel szoros összefüggésben rétegz�dése. Már a földrajzi � és ezzel összefüggésben gazdasági, gazdálkodási � adottságoknál fogva is hátrányban voltak az erdélyi birtokosok. Emellett a Székelyföld, a Királyföld, illetve az Erdélybe vezet� folyók termékenyebb völgyei gyakrabban voltak rablóhadjáratoktól sújtottak, mint a nyugat-magyarországi vagy a felföldi területek. A székelység társadalmi rétegz�dése alapvet�en más volt, mint a magyarországi népességé, és átalánosságban is szegényebbek voltak. Az átlag székely, ahogy anyagilag, úgy olvasás- és könyvtártörténeti szempontból sem tekinthet� nemesnek. 45 A kép persze nem egyszer�síthet� 43 A kora újkori Magyarország m�veletlenségér�l átfogó képet adott TÓTH István György: „Mivelhogy magad írást nem tudsz …” Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. Bp., 1996, MTA Történettudományi Intézete. (Társadalom- és m�vel�déstörténeti tanulmányok, 17.); ennek angol változata sokat hivatkozott m� a kora újkori európai történetírásban: István György TÓTH: Literacy and Written Culture in Early Modern Central Europe. Bp., 1996, CEU Press; a könyv átfogó kritikája: KRISTÓF Ildikó: �Istenes könyvek – ördöngös könyvek” . (Az olvasási kultúra nyomai kora újkori falvainkban és mezővárosainkban a boszorkányperek alapján.) In: Népi kultúra – népi társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve, XVIII. Bp., 1995, Akadémiai Kiadó. 67�104. 44 SOLTÉSZ, Elisabeth: Über die gesellschaftliche Funktion des Buches in Ungarn. In: Beiträge zur Geschichte des Buches und seiner Funktion in der Gesellschaft. Festschrift für Hans Widmann zum 65. Geburtstag am 28. März 1973. Hrsg. von Alfred Gerard SWIERK. Stuttgart, 1974, Hiersemann, 268�279.; BERLÁSZ, Jen�: Die Entstehung der ungarischen Bibliothekskultur im 16–17. Jahrhundert. MKsz, 1974. 14�28.; ennek magyar változata: U� : Könyvtári kultúránk kibontakozása a 16–17. században. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1973. Bp., 1976. 203�215.; CSAPODI Csaba�TÓTH András�VÉRTESY Miklós: Magyar könyvtártörténet. Bp., 1987.; MADAS Edit�MONOK István: A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig. Bp., 2003. Balassi Kiadó.; a kora újkori rész kib�vítve: MONOK István: Les bibliothèques et la lecture dans le Bassin des Carpates 1526–1750. Paris, 2010, Champion; tézisszer� összefoglalásban: MONOK István: A kora újkori Magyarország olvasmányműveltségéről. Részmérleg egy hosszú alapkutatás eredményeiről. In: „Apró cseppekből lesz a zápor.” Bakonyi Géza emlékkönyv. Szerk.: HEGYI Ádám, SIMON Melinda. Szeged, 2008, Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Fels�oktatási Kiadó. (Habent sua fata libelli, IV.) 23�43.; ennek német változata: MONOK István: Die Buch- und Lesekultur in Ungarn der frühen Neuzeit. Teilbilanz der Ergebnisse einer langen Grundlagenforschung (1980–2007). Mitteilungen der Gesellschaft für Buchforschung in Österreich. 2008/1. 7�31. 45 Lásd Erdély története. F�szerk.: KÖPECZI Béla. Bp., 1986, Akadémiai Kiadó. 454�520. (BARTA Gábor), 726� 782. (PÉTER Katalin); BALOGH Judit: A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17. század első 16
dc_77_10 le ennyire. Az erdélyi kancellárok többsége a XVI. században akadémita el�kel� volt, igaz a XVII. században a külföldi egyetemet végzettek aránya köztük és az udvari tanácsosok közt is csökkent. 46 Az anyagi helyzet tehát nem egyedüli tényez� az olvasottság megléte vagy hiánya indoklásakor. Az iskolázási lehet�ségek változásai, vagyis az oktatási intézményrendszer m�ködése � ne feledjük a tizenöt éves háború és az 1658 utáni évek pusztításait � alapvet� hatással volt még az el�kel�k m�vel�dési szokásaira is. A másik jelenség, amely a vizsgált korszakban általános érvénnyel befolyásolta a nemesség (és persze az egész társadalom) olvasmánym�veltségét, a helyi papír- 47 és könyvtermelés 48 szegényessége, és ezzel egy id�ben a könyvkereskedelem rendszerének teljes hiánya. 49 Ez nem egyszer�en beszerzési, könyvtárgyarapítási probléma volt. Egyben azt is jelentette, hogy még a f�nemesi réteg erudíciója is teljes mértékben kiszolgáltatott volt az udvari környezet ízlésének, illetve a könyvügynökök anyagi érdekeinek. Egy 2008. évi októberi konferencián a velencei m�tárgy-, illetve kulturális termék-piacot abból a szempontból elemezték komplex módon, hogy a színházi és a zenei élet, a festmény, a szobor, és a könyv vásárlása, gy�jtése, milyen ízlésbeli változást mutat a korai újkorban. Vagyis az ízlés alakulása � és ez nem a kortárs szakmai kritika szempontjainak való egyszer� megfelelés � már az alkotás szempontjait is befolyásolta. 50 Magyarország nagyon messze volt ett�l a jelenségt�l. Még akkor is így van ez, ha a XVII. század közepe táján valóban elindult egy gy�jtési hullám, megjelent a múzeumi gondolat is, 51 és a nyugat-magyarországi f�úri udvarok felében. Kolozsvár, 2005, Erdélyi Múzeum-Egyesület. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 254.); TÜD� S S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán. Bukarest�Kolozsvár, 1998, Kriterion Könyvkiadó. (a Bibliotéka fejezet: 78�86.) 46 A továbbiakban ezzel az összehasonlítással még foglalkozunk. Horn Ildikó példaadó mértéktartással elemezte a XVI. és a XVII. századi hazai m�vel�dési lehet�ségek változását, illetve a peregrinatio academica szerepének alakulását. HORN Ildikó: A főnemesi iskoláztatás változásai az Erdélyi Fejedelemségben. In: Barokk. Történelem � Irodalom � M�vészet. Különszám. Warszawa, 2010, Wydawnictwo Neriton. 109� 124. 47 BOGDÁN István: A magyarországi papíripar története 1530–1900. Bp., 1963, Akadémiai Kiadó. (A magyar könyv) 48 V. ECSEDY Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800. Bp., 1999, Balassi Kiadó. 49 KÓKAY György: A magyarországi könyvkereskedelem története. Bp., 1997, Balassi Kiadó; PAVERCSIK Ilona: A magyar könyvkereskedelem történetének vázlata 1800-ig. In: V. ECSEDY Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800. Bp., 1999, Balassi Kiadó. 295�340.; Erdély vonatkozásában máig a leghasználhatóbb: TEUTSCH, Friedrich: Geschichte des deutschen Buchhandels in Siebenbürgen. In: Archiv für Geschichte des deutschen Buchhandels. Bd. IV. Leipzig, 1879. 13�27., Bd. VI. Leipzig, 1881. 7�71., Bd. XV. Leipzig, 1892. 103�188. (reprint: Nendeln/Lichtenstein, 1977, Kraus) 50 Convegno internazionale Venezia mercato delle arti, Venezia 9�11 ottobre 2008. Technische Universität, Dresden � Centro tedesco di studi veneziani. A konferencia anyagát Barbara MARX szerkeszti, és 2010-ben jelenik meg. Lásd ezzel összefüggésben a Daniela Gallingani által a bolognai egyetemen irányított kutatást: L’Evoluzione della sensibilità nel patrimonio culturale Europeo in epoca moderna e contemporanea. 51 Teleki Mihály például a XVII. század végén �az erdélyi múzeumi gondolat� megteremt�jének számít, Hermányi Dienes József anekdotája szerint kell� hozzáértés és érzék híján, válogatás nélkül gy�jtött össze mindent, ami réginek t�nt számára. Vö. VITA Zsigmond: A XVIII. századi Erdély képe Hermányi Dienes 17
- Page 1 and 2: dc_77_10 MONOK ISTVÁN A magyarorsz
- Page 3 and 4: Mottó: dc_77_10 �Parler de livre
- Page 5 and 6: kör. 4 De elmondható ez a többie
- Page 7 and 8: dc_77_10 telepedtek le, Észak-Nyit
- Page 9 and 10: ne protestáns arculatú lett volna
- Page 11 and 12: dc_77_10 Bármennyire is egyszer�
- Page 13 and 14: illetve az RMNy egyben az egyes kia
- Page 15: Nemesi udvar és könyvkultúra Mag
- Page 19 and 20: dc_77_10 Az udvar szerkezetének ki
- Page 21 and 22: dc_77_10 (hogy modernek legyünk: a
- Page 23 and 24: tárgyalják. Egészen addig men�
- Page 25 and 26: dc_77_10 A könyvek beszerzésének
- Page 27 and 28: dc_77_10 jegyezte fel a megvásáro
- Page 29 and 30: fogadtak be udvarukba, birtokaikra
- Page 31 and 32: dc_77_10 ahogy az � udvari botani
- Page 33 and 34: eldönthet�. Batthyány Boldizsá
- Page 35 and 36: Balázs Mihály és Horn Ildikó ta
- Page 37 and 38: dc_77_10 tevékenységükkel); a k
- Page 39 and 40: Az olvasmánytörténet legfontosab
- Page 41 and 42: Istvánffy Miklós könyvtáráról
- Page 43 and 44: dc_77_10 A hagyatéki összeíráso
- Page 45 and 46: feljegyezték volna, de olyan esete
- Page 47 and 48: A ma is fennmaradt könyvek szaksze
- Page 49 and 50: Királyi udvar � fejedelmi udvar
- Page 51 and 52: most nem az, hogy mikor pusztult el
- Page 53 and 54: számukra Mátyás, illetve a Hunya
- Page 55 and 56: dc_77_10 könyvanyag, amely Náprá
- Page 57 and 58: dc_77_10 historikusai el�tt sem v
- Page 59 and 60: epertorum catalogum exhibens. 277 P
- Page 61 and 62: F�nemesi könyvtárak Az Istvánf
- Page 63 and 64: hogy a vinicai/paukoveci gy�jtem
- Page 65 and 66: dc_77_10 Külön figyelnünk kell u
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
kutat. Ha valaki az analfabétizmus vagy az iskolázatlanság történetét kutatja, b�ven talál<br />
forrást, bizonyítékot az elmaradott magyarországi viszonyokra. 43 Ez a leírás általában a<br />
magyarországi helyzet önmagában vett bemutatása, szinte soha sem találkozunk e területen<br />
összehasonlító elemzésekkel. (Jóllehet nem biztos, hogy az összehasonlításban csak a negatív<br />
tények uralnák a képet.) A másik megközelítés az olvasmánym�veltség, a könyvtár-, és<br />
iskolatörténet kutatása, amelyek keretén belül természetes módon a jelenségek pozitív<br />
oldalával találkoznak a kutatók. 44 Igaz, e területen az összehasonlító írások gyakoribbak, ám a<br />
nyugati országokkal való összehasonlításban megint csak alulmaradunk. Értekezésünkben<br />
mindkét oldalra � írástudatlanság és olvasottság � igyekszünk tekintettel lenni, jóllehet,<br />
magától értet�d�en, mi az olvasottságot, annak tartalmát próbáljuk bemutatni.<br />
Általánosságban két alapvető jelenségre hívnánk fel a figyelmet. Az egyik a<br />
magyarországi és erdélyi nemesség jövedelmeinek alakulása, és ezzel szoros összefüggésben<br />
rétegz�dése. Már a földrajzi � és ezzel összefüggésben gazdasági, gazdálkodási �<br />
adottságoknál fogva is hátrányban voltak az erdélyi birtokosok. Emellett a Székelyföld, a<br />
Királyföld, illetve az Erdélybe vezet� folyók termékenyebb völgyei gyakrabban voltak<br />
rablóhadjáratoktól sújtottak, mint a nyugat-magyarországi vagy a felföldi területek. A<br />
székelység társadalmi rétegz�dése alapvet�en más volt, mint a magyarországi népességé, és<br />
átalánosságban is szegényebbek voltak. Az átlag székely, ahogy anyagilag, úgy olvasás- és<br />
könyvtártörténeti szempontból sem tekinthet� nemesnek. 45 A kép persze nem egyszer�síthet�<br />
43 A kora újkori Magyarország m�veletlenségér�l átfogó képet adott TÓTH István György: „Mivelhogy magad<br />
írást nem tudsz …” Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. Bp., 1996, MTA<br />
Történettudományi Intézete. (Társadalom- és m�vel�déstörténeti tanulmányok, 17.); ennek angol változata<br />
sokat hivatkozott m� a kora újkori európai történetírásban: István György TÓTH: Literacy and Written<br />
Culture in Early Modern Central Europe. Bp., 1996, CEU Press; a könyv átfogó kritikája: KRISTÓF Ildikó:<br />
�Istenes könyvek – ördöngös könyvek” . (Az olvasási kultúra nyomai kora újkori falvainkban és<br />
mezővárosainkban a boszorkányperek alapján.) In: Népi kultúra – népi társadalom. A Magyar Tudományos<br />
Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve, XVIII. Bp., 1995, Akadémiai Kiadó. 67�<strong>10</strong>4.<br />
44 SOLTÉSZ, Elisabeth: Über die gesellschaftliche Funktion des Buches in Ungarn. In: Beiträge zur Geschichte<br />
des Buches und seiner Funktion in der Gesellschaft. Festschrift für Hans Widmann zum 65. Geburtstag am<br />
28. März 1973. Hrsg. von Alfred Gerard SWIERK. Stuttgart, 1974, Hiersemann, 268�279.; BERLÁSZ, Jen�:<br />
Die Entstehung der ungarischen Bibliothekskultur im 16–17. Jahrhundert. MKsz, 1974. 14�28.; ennek<br />
magyar változata: U� : Könyvtári kultúránk kibontakozása a 16–17. században. Az Országos Széchényi<br />
Könyvtár Évkönyve 1973. Bp., 1976. 203�215.; CSAPODI Csaba�TÓTH András�VÉRTESY Miklós: Magyar<br />
könyvtártörténet. Bp., 1987.; MADAS Edit�MONOK István: A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől<br />
1800-ig. Bp., 2003. Balassi Kiadó.; a kora újkori rész kib�vítve: MONOK István: Les bibliothèques et la<br />
lecture dans le Bassin des Carpates 1526–1750. Paris, 20<strong>10</strong>, Champion; tézisszer� összefoglalásban:<br />
MONOK István: A kora újkori Magyarország olvasmányműveltségéről. Részmérleg egy hosszú alapkutatás<br />
eredményeiről. In: „Apró cseppekből lesz a zápor.” Bakonyi Géza emlékkönyv. Szerk.: HEGYI Ádám, SIMON<br />
Melinda. Szeged, 2008, Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Fels�oktatási Kiadó. (Habent sua fata<br />
libelli, IV.) 23�43.; ennek német változata: MONOK István: Die Buch- und Lesekultur in Ungarn der frühen<br />
Neuzeit. Teilbilanz der Ergebnisse einer langen Grundlagenforschung (1980–2007). Mitteilungen der<br />
Gesellschaft für Buchforschung in Österreich. 2008/1. 7�31.<br />
45 Lásd Erdély története. F�szerk.: KÖPECZI Béla. Bp., 1986, Akadémiai Kiadó. 454�520. (BARTA Gábor), 726�<br />
782. (PÉTER Katalin); BALOGH Judit: A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17. század első<br />
16
Change language