dc_77_10 - REAL-d

Nemesi udvar és könyvkultúra Magyarországon a XVI�XVII. században � az
interpretáció lehet�ségei
A kora újkori magyarországi nemességr�l nagyon sok embernek a maradiság és a
m�veletlenség sztereotípiái jutnak eszébe. A nyugat-európai államokban ez annak az
általánosító képnek köszönhet�, amely a honfoglalástól kezdve, de f�ként a �népek táblája�
(Völkertafel) m�faj kialakulásától kezd�d�en a magyarokról általában jelen van a
közgondolkozásban. 41 Az ide érkezett vad, harcos, kegyetlen, sokat ev�, iszákos nép
megítélése mit sem változott, dacára annak, hogy felvette a kereszténységet, kialakította a
nyugati kereszténységre jellemz� egyházi intézményrendszerét, megszervezte államát és a
XV. század végére európai nagyhatalommá n�tte ki magát. A XVI�XVII. század nem
egyszer�en az ország hatalmi pozícióinak nem kedvezett. A nagyhatalmi politikában
alárendelt szerephez jutva, a felépített állami, egyházi és kulturális intézményi rendszer
m�ködtetéséhez minimális anyagi er�vel rendelkezett. Emellett az egész ország többször
hadm�veleti területté vált, ezáltal az intézményeket fizikailag is megsemmisültek. Ezek, a
központi hatalom, illetve az egységes központi akarat híján, csak a helyi egyházi és világi
vezet�k szándékait követve jöhettek létre újra, id�r�l id�re más-más tartalommal, más-más
vallás jegyében. 42
dc_77_10
De nem csak a nyugati népek véleménye lesújtó az országot irányító f�nemesek, illetve
familiárisaik m�veltségér�l. A magyar szakirodalomban is kett�s kép él aszerint, hogy ki mit
41 HALMÁGYI Miklós: Önazonosság és idegenfelfogás a korai magyar történetírásban és ennek európai
összefüggései. In: A magyarságtudományok önértelmezései. A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája.
Bp., 2008. augusztus 22�24. Szerk.: DOBOS István, BENE Sándor. Bp., 2009, Nemzetközi
Magyarságtudományi Társaság. [2010. szeptember 9.]; ÖTVÖS
Péter: Aktualisierung alter Klischees: Die Ungarn auf der Völkertalfel. In: Europäischer Völkerspiegel.
Imagologisch-etnographische Studien zu den Völkertafeln des 18. Jahrhunderts. Hrsg. von Franz K.
STENZEL. Heidelberg, 1999, Winter. 265�282.; KÖVÉR Lajos: A XVIII. század magyarságképe elfeledett
francia források tükrében. Szeged, 2007, JATEPress. A kora újkori Magyarországról külföldiek által
alkotott képr�l, annak kialakítását befolyásoló magyarországi és küls� tényez�kr�l könyvtárnyi
szakirodalom szól. Egyes kiemelked� események, személyek megítélésér�l kiváló esettanulmányok
születtek. Legújabban R. Várkonyi Ágnes tanítványai foglalkoznak rendszeresen a kérdéssel. Most csak
négy könyvet emelek ki: KÖPECZI Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Magyarország. Bp., 1966, Akadémiai
Kiadó; U� : „Magyarország a kereszténység ellensége” . A Thököly-felkelés az európai közvéleményben. Bp.,
1976, Akadémiai Kiadó; Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk.: G.
ETÉNYI Nóra, HORN Ildikó. Bp., 2008, L�Harmattan; R. VÁRKONYI Ágnes: Európa Zrínyije. Válogatott
tanulmányok. Bp., 2010, Argumentum.
42 PÉTER Katalin: Könyvek, olvasók, értelmiség. – Udvari-főúri kultúra. In: Magyarország története 1686–1790.
F�szerk.: EMBER Gy�z��HECKENAST Gusztáv. Bp., 1989, Akadémiai Kiadó. 544�548., 573�577.;
VÁRKONYI Ágnes: Intézmények, iskolák, könyvtárak, nyomdák. In: Magyarország története 1686–1790.
F�szerk.: EMBER Gy�z��HECKENAST Gusztáv. Bp., 1989, Akadémiai Kiadó. 298�305.; VÁRKONYI Ágnes:
Iskolák, könyvtárak, nyomdák. In: Erdély története. F�szerk.: KÖPECZI Béla. Bp., 1986, Akadémiai Kiadó.
935�940.
15