You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
zenei m�veltségét, érdekelte a tánc, és szívesen vett részt színházi bemutatókon (diák korában<br />
szerepelt is ezekben). Versíróként nem tartozott a tehetségek közé. 744<br />
Nincsen azonban olyan területe az udvari kultúrának, ahol ne tartanák számon<br />
teljesítményét, a mecenatúrája alatt létrehozott m�vek (rézmetszetek, festmények, szobrok,<br />
zenem�vek), illetve épületek, kertek, maradandó nyomot hagytak<br />
m�vel�déstörténetünkben. 745 Apja gy�jt�szenvedélyét örökölve folytatta a kincstár<br />
gyarapítását is. 746<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
Hasonlóan a Zrínyi, a Nádasdy és a többi arisztokrata családhoz, különös figyelmet<br />
szentelt családja történetének. Ez a családtörténet a korban semmiképpen sem idegen módon<br />
számos legendás elemet tartalmaz, ám kétségtelen, hogy az elkészíttetett m�, a Tropheum<br />
domus Estoriane 747 a XVII. század végének egyik legnagyobb nyomdászattörténeti<br />
teljesítménye, sok száz metszettel bemutatva az Esterházy család dics�séges múltját. Ekkor<br />
készültek a több metszetes lapból összeállítható hatalmas méret� nyomtatott családfák is. A<br />
fraknói várban ma is látható az �sök galériája, hiszen az egyes Esterházyakról nem csupán<br />
metszet készült, hanem festmény is. A család mellett a magyar múlt felmutatása is � élete<br />
második felében különösen � fontos volt számára. 748 Megalapozott terve volt egy<br />
Topographica Regni Hungariae kiadatására, 749 hiszen jól tudta, hogy az európai köztudatba<br />
Magyarországot mint önálló entitást kell elhelyezni, s már nem elég tudományos könyveket<br />
írni. A döntéshozó, arisztokrata közönség a valóban min�ségi, látványos, nagyszabású képi<br />
anyagra figyel fel igazán. A török ki�zése után nagy lendülettel fogott volna hozzá<br />
744 Vö.: FAZEKAS István: Paul Esterházy. In: Bollwerk Forchtenstein. Burgenländische Landesausstellung 1993.<br />
Burg Forchtenstein 15. Mai�31. Oktober 1993. Ausstellungskatalog. Red. von Jakob PERSCHY. Eisenstadt,<br />
1993. 42�51.<br />
745 Összefoglalóan: Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomate und Mäzene. Austellung, Eisenstadt, 28. 4. bis<br />
31. <strong>10</strong> 1995. Katalog. Red. von Jakob PERSCHY. Eisenstadt, 1995. (Burgenländische Forschungen,<br />
Sonderband XVI.); GALAVICS Géza: Fürst Paul Esterházy als Mäzen. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte,<br />
XLV(1992). 121�290.; GALAVICS Géza: A mecénás Esterházy Pál (Vázlat egy pályaképhez).<br />
M�vészettörténeti Értesít�, 1989. 136�161.; FATSAR Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet. Bp.,<br />
2008, Helikon Kiadó.<br />
746 SZILÁGYI András: Az Esterházy-kincstár. Bp., 1994, Helikon Kiadó; Die Familie Esterházy im 17. und 18.<br />
Jahrhundert. Hrsg. Von Wolfgang GÖRTLER, Rudolf KROPF. Eisenstadt, 2009. (Wissenschaftliche Arbeiten<br />
aus dem Burgenland, Bd. 128), ebben különösen: 201�218.: Anna RÁKOSY: Beiträge zur Entwicklung der<br />
Schatzkammer der Fürsten Esterházy im 18. Jahrhundert, 219�248.: Stefan KÖRNER: Mit königlichen<br />
Anspruch. Glanz, Macht und Mythos der Fürsten Esterházy durch die Silbermöbel der Forchtensteiner<br />
Schatzkammer.<br />
747 RMK III. 4171.<br />
748 Vö.: GALAVICS Géza: Esterházy László tézislapja (1680) – egy főúri család múlt és jövőképe. In: Détshy<br />
Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk.: BARDOLY István, HARIS Andrea. Bp., 2002,<br />
KÖH (M�vészettörténet � m�emlékvédelem) 269�298.; U� .: Die frühen Proträts der Familie Esterházy –<br />
Typen, Finktion, Bedeutung – eine Auswahl. In: Adelige Hofhaltung im österreichisch-ungarischen<br />
Grenzraum. Symposium im Rahmen der �Schlaininger Gespräche� vom 20�23. September 1995 auf Burg<br />
Schlaining. Red. von Rudolf KROPF, Gerard SCHLAG. Eisenstadt, 1998, Burgenländisches Landesmuseum<br />
Eisenstadt, (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, Bd. 98.) <strong>10</strong>5�124.<br />
749 GALAVICS Géza: Fürst Paul Esterházy als Mäzen. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, XLV(1992). 131.<br />
136