dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10
a levéltár melletti tárházban említve. 721 Rákóczi ezekb�l feltehet�en vitetett el könyveket
Patakra, de a kérdés valójában az, hogy kinek a könyvei voltak. Alaghy, ahogy felesége is,
katolikus volt. Már Esterházy is akkor, amikor a várat megkapta, és � egyébként sem lakott
itt. Miklós nádor testvérei közül Esterházy Dániel (1606�1663) és Pál (1587�1645)
látogatásait említik a feljegyzések. Vélhet�en �k sem tartották itt saját könyveiket, túl azon,
hogy �k is katolizáltak. 722 A könyvanyag ráadásul protestáns jelleg�, f�leg kálvinista szerz�k
teológiai munkái, ami a környék többségi református jellegét ismerve nem lenne meglep�. A
Mágochyak tulajdonosként szóba jöhetnek, azonban az egyik könyv, Johannes Scharpius
Symphonia prophetarum et apostoloruma el�ször 1625-ben jelent meg Genfben, vagyis a
buzgó katolikus Alaghy Menyhért idején, Johannes Polyander antiszociniánus írása pedig
1640-ben Leidenben. Sós István kiváló tanulmányban 723 szedte össze a vár személyzetének
adatait, felsorolja az udvarbírókat, a várnagyokat, a provisorokat (amely értelmiségi
foglalkozás volt), és említ egy plébánost (Fekete Márton). Utóbbi kizárható a szóba jöhet�
tulajdonosok közül, ám nyitott marad a kérdés, hogy egy tulajdonosváltáskor miért írnák
össze a személyzet tulajdonát? A könyvanyag a XVII. század els� felében kezd� alapkönyvtár
egy iskolázott, nagyon m�velt kálvinista értelmiséginek. Latin�görög grammatika, Nicolaus
Clenardus görög nyelvi magyarázata mellett egy latin�görög Újtestamentum, és tíz protestáns
bibliamagyarázat, vagy teológiai munka. A Graduale éppen lehet katolikus vagy kálvinista is.
Miután a könyveket a levéltár melletti szobában találták, és az összeírók külön is említenek
Egy fekete ladaban Zluha Matyas ratioirol valo regestrumok, levelekkel tele az lada tételt,
elképzelhet� lenne, hogy az � könyveit vették számba. Az a tény, hogy 1639-ben �t (Szluha
Mátyás) már Esterházy Miklós nevezte ki udvarbírónak, talán nem zárja ki, hogy református
lett volna. Ugyancsak elképzelhet�, hogy az 1621 és 1633-ban udvarbíró Aszalay Miklós a
tulajdonos, ám � Sós István adatai szerint 1633-ban Grácba ment tanulni, aztán nádori titkár
721
ADATTÁR 11. 236�237.; Az MTA M�vészettörténeti Kutatócsoport kiadványai 6. kötet: Urbaria et
Conscriptiones. Gy�jtötte BARANYAI Béláné, CSERNYÁNSZKY Mária. Bp., 1981. 185.; feldolgozásuk: KKK
I. MONOK 1996. 218�221. Megemlítjük, hogy a ki nem adott 1685-ös, a fiskus számára való lefoglalásösszeírás
(MOL E 190 Rákóczi család levéltára, 39. doboz, 1. tétel, Fol. 75r�76v.) még említ egy ládát
haszontalan könyvekkel.
722
A cseszneki ágon Dániel, aki �testvérbátyja, Miklós közrem�ködésével a katholikus hitre tért�, a zólyomi ág
Pál �mint lutheránus, a katholikus hitre tért � is, Miklós és Dániel testvérbátyjai példájára.� ESZTERHÁZY
János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Kézirat gyanánt kiad. herceg Eszterházy Miklós. Bp.,
1901, Athenaeum. 175, 244.
723
SÓS István: Tisztviselők és életkörülmények a regéci várban, a 17. század első felében. Múlt-kor, 2005.
november 25. [2010. szeptember 9.]
Nem valószín�, hogy ugyanarról a Szluha Mátyásról lenne szó, akit 1623�25-ben Nádasdy Pál csejtei udvarában
találunk. Vö.: BENDA Borbála: Egy uradalmi központ egy korabeli étrend tükrében. Csejte, 1623. november
1.–1625. augusztus 31. Aetas, 23(2008) 4. szám, 24�46. (itt: 31.)
133