dc_77_10 - REAL-d

Pálffy Katalinnak ajánlotta. A terjedelmes m� Az igaz anyaszentegyházról és ennek fejéről, a
Krisztusról címmel Illésházy István költségén 1602-ben Sárváron jelent meg. 692 Ne feledjük,
Tamás anyja Illésházy lány volt.
Lakompakon lehettek azok a könyvek is, amelyekben Oláh Miklós tulajdonjegye
szerepel. Lakompak ugyanis Esterházy Miklós els� feleségének, Dersffy Orsolyának (1583�
1619) öröksége volt. Dersffy Orsolya szülei Szerdahelyi Dersffy Ferenc és Császár Orsolya (�
1593) voltak, Lakompakot a feleség hozta a házasságba, méghozzá apai örökségb�l. Apja
pedig Oláh Miklós unokaöccse, Oláh-Császár Miklós (� 1574 el�tt) volt. Könnyen
elképzelhet�, hogy Oláh Miklós érseknek az unokaöccsére hagyott könyvei is ebben a
kastélyban voltak elhelyezve. 693
dc_77_10
Mivel Esterházy birtokainak lakossága nagyrészt protestáns volt, er�teljes rekatolizációba
kezdett. Ennek részeként kerülhetett udvari könyvtárába több protestáns lelkész
könyvgy�jteményének egy része, ahogy ezt a ma is meglév� könyvek tulajdonosi bejegyzései
igazolják. A ma is (Kismartonban és Moszkvában 694 ) meglév� könyvek kézírásos
bejegyzéseib�l ez a történet látszólag könnyen dokumentálható. Valóban, az írott tények
igazolják, hogy ez és ez a kötet egykoron a valamelyik faluban szolgáló protestáns lelkészé,
tanítóé volt. Hogyan kerültek ezek a könyvek Esterházyhoz? A földesúré volt a falu vagy
annak része, sokszor a parókia épülete vagy az iskolaként használt ház is. A templom
tulajdonjoga ennél bonyolultabb volt, de most a könyvtárak kapcsán kevésbé érdekes (a
protestáns templomokban ugyanis ritkán alakítottak ki könyvtárat, az énekeskönyveken és a
bibliákon kívül csak akkor lehettek ott a napi vallásgyakorlat, a katekizáció könyvei, ha
692 RMNy 888.
693 A könyvtár történetére vonatkozó ismereteket összefoglalta, illetve a Johann Harich-féle katalógusban
szerepl� megjegyzések alapján Oláh ismert könyveit jegyzékbe foglalta SZELESTEI NAGY László: Oláh
Miklós könyvtáráról. In: Program és mítosz között. 500 éve született Oláh Miklós, Az 1993. január 9�10-i
kolozsvári megemlékezés anyagából. Szerk.: MÓZES Huba. Bp., 1993, Szent István Társulat. 51�69. � Az �
közleménye után jelent meg: SOLTÉSZ, Elisabeth: Die Einbände eines Buches des Graner Erzbischofs
Miklós Oláh und eines slawischen druckes des Primus Truber. Gutenberg-Jahrbuch, 1995. 240�246.;
SOLTÉSZ Zoltánné: Neves possessorok újabban felismert kötetei. MKsz, 112(1996) 451�460.; TIBOLD Gábor
Attila: A Pannonhalmi Könyvtár története. Különös tekintettel annak fejlődésére 1802-től napjainkig. Sajtó
alá rend.: SOMORJAI Ádám. Pannonhalma, 1999, Bencés Kiadó. (Pannonhalmi Füzetek, 45.) 117.; Catalogus
generalis operum impressorum saeculi XVI, quae in Slovacia asservantur – Generálny katalóg tlaci 16.
storocia zachovaných na území Slovenska. IX. Lívia FÁBRYOVÁ: Opera impressa saeculi XVI, quae in
Bibliotheca Dioecesiana Nitriae asservantur – Tlace 16. storočia v Diecéznej knižnici v Nitre. Martin, 2000,
Slovenská Národná Kni�nica. Nr. 232.; BODA Miklós: A Trident-előtti egyházvédő irodalom jelentős
képviselőjének műve Oláh Miklós könyvtárában. In: U� : Stúdium és literatúra. Művelődéstörténeti
tanulmányok. Pécs, 2002. (Pécsi Tudománytár) 143�145.; MONOK István: Adalékok az Esterházy-könyvtár
kialakulásának történetéhez. A Moszkvában őrzött könyvek vizsgálatának tanulságai. In: Tanulmányok
Bitskey István 70. születésnapjára. Szerk.: FAZAKAS Gergely. Debrecen, 2010. (el�készületben).
694 Knyigi iz szobranyia knyazej Esztergazi v moszkovszkih bibliotekah. – Bücher aus der Sammlung der Fürsten
Esterházy in Moskauer Bibliotheken. Katalog. Der Katalog wurde geschafft von: Karina A. DMITRIJEVA,
Nikolaj N. SUBKOV et alii. Moszkva, 2007. � sajnos nem készült el a tulajdonosi bejegyzések mutatója, így
elég nehezen használható a kötet.
128