You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
historikusok azért rendre felt�nnek (Bonfini, Istvánffy, Ráttkay), ám a Turcica anyag<br />
meglehet�sen sporadikusan említ�dik. Abban azért biztosak lehetünk, hogy ez a két<br />
ismeretterület, kiegészülve a környez� országok történetével, illetve a hazai egyházszervezési<br />
kiadványokkal, részét képezték az állománynak.<br />
A levéltári források és a meglév� könyvek alapján elénk táruló könyvanyag nyelvi<br />
összetétele is eltér Zrínyi Miklósét�l. A modern nyelvek közül Nádasdy a németet tudhatta a<br />
legjobban, de volt kevés olasz és francia könyve is. A ma is kézbevehet� könyvei azt<br />
bizonyítják, hogy nem volt jegyzetel� olvasó, könyveiben kevés nyomot hagyott. Tulajdonosi<br />
bejegyzése sem mindben szerepel. Viskolc Noémi azonosította könyvköt�jét, a Jakob Kobiz<br />
nev� bécsújhelyi mestert, aki könyvtárának egységes arculatát igyekezett kialakítani.<br />
Bibliofil szándékát nyomtatott ex librise is sejteti. A szakirodalomban lezajlott egy vita<br />
arról, hogy a Nádasdy Ferenc címerét ábrázoló, könyvbe beragasztott önálló rézmetszetes<br />
lapok közül melyik mondható ex librisnek, és melyik nem. Varjú Elemér hívta fel a figyelmet<br />
Nádasdy ex librisére 1895-ben. 670 Felbukkant ugyanakkor egy másik rézmetszetes lap is, Bél<br />
Mátyás Apparatusában, magától értet�d�en kés�bb beragasztva, 671 amelyet a szakírók<br />
ugyancsak ex librisnek neveztek. 672 Viskolcz Noémi fedezte fel, hogy a metszet Laurentius<br />
Chrysogonus Mundus Marianus (Bécs, 1646) cím�, Nádasdy Ferencnek ajánlott könyvéhez<br />
készült, és sehol nem fordul el� tulajdonjegyként. 673 A könyvszeretete mellé helyezve<br />
hatalmas festménygy�jteményét 674 és kincstárát, 675 talán kimondhatjuk, hogy az els� olyan<br />
magyar gy�jtemény 676 volt, amelynek kialakításában a kincsképzési � nem csupán olvasási és<br />
használati � szándék is szerepet játszott. Azt hiszem, könyvekhez való viszonyát az említett<br />
Mundus Marianus kiadásban megjelent metszet jelmondata (remélem, � maga választotta ezt)<br />
szerint maga mondja el a legkifejez�bben: Quae sursum sunt sapere, sapientia est.<br />
670<br />
VARJÚ Elemér: Magyar könyvgyűjtők ex librisei. MKsz, 1895. 193�204. (ebben Nádasdy 201.)<br />
671<br />
Posonii, 1735 (OSZK 502.040)<br />
672<br />
BORSA Gedeon: Korai széles lapszélű kiadványok Magyarországon. MKsz, 1981. 138�144. (Nádasdyról<br />
140.); Kék vér, fekete tinta. Arisztokrata könyvgyűjtemények, 1500–1700. Szerk.: MONOK István. Bp., 2005,<br />
OSZK borítóján is ez szerepel, leírása a 85. oldalon Nr. 26.<br />
673<br />
Vagyis nem jogos ex librisnek nevezni. Vö.: VISKOLCZ Noémi: Nádasdy III. Ferenc gyűjteményei. Századok,<br />
144(20<strong>10</strong>) 893�894. (a metszetr�l: 889.).<br />
674<br />
BUZÁSI Enik�: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és<br />
következtetések. Századok, 144(20<strong>10</strong>) 895�932.<br />
675<br />
KISS Erika: Nádasdy Ferenc tárházai és kincsei. Századok, 144(20<strong>10</strong>) 933�968.<br />
676<br />
Vö.: SINKÓ Katalin�VISKOLCZ Noémi: Műgyűjtemény. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. VII. kötet.<br />
F�szerk.: K� SZEGHY Péter. Bp., 2007, Balassi Kiadó. 480�490.<br />
124
Change language