dc_77_10 - REAL-d

mintát jelentett további tevékenységük során. Nádasdy István fiát ennek megfelel�en már
Kavalierstourra küldte 1669�1670-ben. 642
Nádasdy udvartartását Pottendorffba helyezte át. 643 Itt, és másik Sopron megyei birtokán,
Lorettomban nyomdát alapított, amelyekben részben a helyi katolikus közösségek
(Lorettomban a szerviták) szükségleteire adatott ki könyveket, részben saját munkáit. 644 Az
udvar kapcsolatrendszerét lényegesen tágabbá tette, aktív irodalom- és m�vészetpártoló
tevékenységbe kezdett, maga is kiadóvá vált. A legismertebb, általa patronált munka a magyar
királyokat gazdag metszetanyaggal és versekkel bemutató Mausoleum el�ször Nürnbergben
jelent meg 1664-ben, 645 majd három év múlva Pottendorffban is. 646 Számos könyv
megjelenését támogatta Amszterdamban, Bécsben és Frankfurt am Mainban, de ezek közül is
jelent�sebbek a magyar történelemhez köt�d� munkák. 647 Révay Péter magyar koronáról írt,
máig jól használható munkája 1659-ben kétszer is megjelent Frankfurtban, mindkét kiadást
Nádasdy patronálta. 648 Szent Lászlóról, a lovagkirályról, a Miles Marianusról 649 két egyetemi
disputációt is kiadatott, az egyiket Falusy Miklós (1648), 650 a másikat Pakay Ferenc (1667)
írta. 651
642 TOMA Katalin: Nádasdy István európai tanulmányútja (1669–1670). A Kavalierstour alkalmazása a magyar
nevelési gyakorlatban. In: Idővel paloták … Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk.: G. ETÉNYI
Nóra, HORN Ildikó. Bp., 2005, Balassi Kiadó. 192�214.
643 A pottendorffi udvar m�vel�déstörténeti szerepér�l a közeljöv�ben VISKOLCZ Noémit�l várható monográfia,
mostani jellemzésünkben támaszkodunk az � eddig nem publikált eredményeire is: Nádasdy Ferenc
pottendorffi udvara és könyvtára. Bp., 2011 (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai) � el�készületben.;
Udvari rendtartásait (f�ként Pottendorffból, de Sopronkeresztúrból is) lásd Magyar udvari rendtartás.
Utasítások és rendeletek 1617–1708. Sajtó alá rend.: KOLTAI András. Bp., 2001, Osiris Kiadó (Milleniumi
magyar történelem) 100�112., 194�198., 214�218.
644 SITTE Alfréd: Gróf Nádasdi Ferencz művei és könyvtára. MKsz, 1902. 146�158.; BORSA Gedeon: Nádasdy
Ferenc pottendorfi és lorettomi nyomdái (1666–1673). MKsz, 1975. 202�207.; V. ECSEDY Judit: A
könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800. Bp., 1999, Balassi Kiadó. 137�138.
645 RMK III. 2254, ETÉNYI Nóra: A nürnbergi nyilvánosság és a Nádasdy Mausoleum. In: Tanulmányok Szakály
Ferenc emlékére. Szerk.: FODOR Pál, PÁLFFY Géza, TÓTH István György. Bp., 2002, MTA TTI. (Gazdaság-
és társadalomtörténeti kötetek, 2.) 121�137.; Mausoleum regum et ducum Hungariae. A magyar királyok és
hercegek arcképcsarnoka, facsimile kiadás, bev. VISKOLCZ Noémi, ford. KLEMM László, Bp., 2005. (Amor
librorum); VISKOLCZ Noémi: Újabb adatok a Nádasdy Mausoleumról. Kultúra és Közösség.
M�vel�déselméleti folyóirat, 2006/1. 75�80.; U� : Ungarische Königsbilder in Nürnberg im 17.
Jahrhundert. Ein Rechtsstreit über die Königsbilder des „Mausoleum“ . Ungarn-Jahrbuch, 28(2005�2007),
361�368.
646 RMK III. 2397
647 A Nádasdy család tagjaival kapcsolatos alkalmi kiadványokat itt nem soroljuk fel.
648 RMK III. 2058, 6387; Nádasdy patrónusként való bemutatását lásd: TOMA Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc
mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere. Századok, 144(2010) 853�872.
649 A �Magyarország, Mária országa�-hagyomány a XVII. század második felében éledt újjá, programmá a
XVIII. században vált. Vö.: TÜSKÉS Gábor�KNAPP Éva: Esterházy Pál Mária-atlasza. In: U� K: Az egyházi
irodalom műfajai a 17–18. században. Bp., 2002. 106�149., jegyzetekkel. A magyar szent és a magyar h�si
hagyomány összekapcsolódásáról lásd SZÖRÉNYI László: Zrínyi és Vida, avagy a neolatin vergiliusi
eposzmodell. In: U� : Philologia Hungarolatina. Tanulmányok a magyarországi neolatin irodalomról. Bp.,
2002, Kortárs Kiadó. 81�90.
650 RMK III. 1694
651 RMK III. 2384
dc_77_10
120