dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d

real.d.mtak.hu
from real.d.mtak.hu More from this publisher
23.12.2012 Views

1603). 624 Ebben a nyomdában jelent meg továbbá a legtöbb gyászvers és prédikáció a patrónus Nádasdy Ferenc halálakor (1604). 625 Halálakor fia, Pál még kiskorú volt, így a család ügyeit az özvegy Báthory Erzsébet intézte. 626 Nádasdy végrendeletében a gyermekeit Thurzó György, a kés�bbi nádor pártfogásába ajánlotta, és ugyancsak számított Kata lányának férje, Homonnai Drugeth György jószándékú figyelmére is. A gyám mindazonáltal a Nádasdy család másik (darabosi) ágából rokon Megyeri Imre lett. A Nádasdy család következ� generációja szoros rokoni szálakkal f�z�dik majd a Révayakhoz (Pál felesége Révay Judit volt, Kata leánya, Erzsébet pedig Révay László felesége lett), illetve Zrínyi Miklóshoz, aki Pál és Kata testvérét, Annát vette feleségül. A Báthory Erzsébet elleni per � a többrendbeli gyilkosság, kegyetlenkedés � története máig sem tisztázott megnyugtató módon a történeti irodalomban, a fiára, Pálra gyakorolt hatása pedig el� sem kerül. A sárvári könyvtár állományáról sem Nádasdy Pál, sem Nádasdy Ferenc idejéb�l nem került el� katalógus, a gyarapodást továbbra is csak per analogiam tudjuk jellemezni. Pál élete végéig lutheránus maradt, legbefolyásosabb tanácsadói az egyházkerület két elismert lelkésze, Zvonarics Mihály és Lethenyei István voltak. Befogadója volt külföldi exuláns protestánsoknak is, mint például Wolfgang Mangelburg és Gregor Gerber. 627 Nádasdy Pál az említett Lethenyei tanulmányait is támogatta, nem csoda hát, hogy � neki ajánlotta megjelent munkáit. 628 További négy wittenbergi diák disputációja jelent meg neki vagy özvegyének, Révay Juditnak szóló ajánlással. 629 Patrónusa volt a magyarországi kés� humanizmus egyik legérdekesebb alakja, Lackner Kristóf soproni polgármester emblémás köteteinek úgy külföldön (Frankfurt am Main, 1617), 630 mint itthon a Nádasdyak által fenntartott nyomdában. 631 Az egykori Manlius-nyomda Nádasdy Ferenc halála (1604) után is (1608�1620) Keresztúron m�ködött, majd 1643-ig Pápán. A nyomdász Farkas Imre volt. Ekkor Pál fia, Nádasdy Ferenc katolizált, így ez az officina támogató nélkül maradt. 632 Ez a nyomda adta ki 624 RMNy 902 625 RMNy 910 (Georg Hartlieb), 912 (Nagy Benedek), 913 (Magyari István), 914 (Joannes Ruland), 915 (gyászvers gy�jtemény) 626 PÉTER Katalin: A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet. Bp., 1985, Helikon Kiadó (Labirintus) 11�12. 627 Vö. RMNy 1492, illetve 2027. 628 RMNy 1027A, 1028; cf. RMK III. 1611 629 Lossics István (1614, RMK III. 1135), Potyondi István (1614, RMK III. 1140), Galgóczi Miklós (1619, RMK III. 1265), Horváth András (1637, RMK III. 1532, 1533) 630 RMK III. 1189 631 RMNy 1133 632 V. ECSEDY Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800. Bp., 1999, Balassi Kiadó. 103�104. dc_77_10 118

Nádasdy Pál imádságos könyvét, 633 számos kalendáriumot, lutheránus agendát, ám legjelent�sebbnek ítélhet� kiadványai azok voltak, amelyekkel részt vett a korszak legfontosabb teológiai (úrvacsora, az irénikus teológia) és politikai vitáiban. A vitázó felek lutheránus oldalról Lethenyei István, Zvonarics Imre és Mihály voltak, Kanizsai Pálfi János és Pathai István a kálvinista táborból, továbbá katolikus részr�l Pázmány Péter esztergomi érsek. 634 dc_77_10 Nádasdy Ferenc sárvári udvartartásában azt a hagyomány követte, amely dédapjától kezd�d�en kialakult. A lutheránus egyház és intézményeinek támogatása, 635 illetve a kortárs humanista irodalom patronálása 636 állt m�vel�déspolitikájának homlokterében. Az 1643. évi csepregi zsinaton jelentette be katolizálását, 637 ezzel a nyugat-magyarországi terület protestánsai elveszítették legutolsó nagy mecénásukat, hiszen Esterházy Miklós és Batthyány Ádám már korábban hajlott Pázmány Péter térít� szavára. A XVII. század közepén az ország vezetésében résztvev� katolikus arisztokraták közötti viták ellenére jól megfigyelhet� az a szándék, hogy Magyarországot olyan Habsburg királyságnak mutassák be, amelynek a Habsburgoktól függetlenül kialakult keresztény egyháza, saját szentjei és h�sei vannak. Összefügg ez a saját �seinek kutatásával, azok bemutatásával, 638 beleértve azt a roppant érdekes elemet is, amely a finnugor rokonság iránti, nagyon korai érdekl�dést jelentette. 639 Bajorországi 640 és római 641 utazása során személyesen is meggy�z�dhetett a meglátogatott udvarok gy�jteményeinek gazdagságáról. 1653-ban Esterházy Pállal együtt vettek részt IV. Ferdinánd koronázási ünnepségein, hazautaztukban számos várost meglátogattak (Freising, Ulm, Passau), és a bajor választófejedelem is fogadta �ket Münchenben. A Wittelsbachok m�kincs- és régiséggy�jteménye mindkett�jük számára 633 RMNy 1494 634 RMNy 1059, 1061, 1072, 1091, 1324, 1380, 1560, 1602. 635 RMny 1637, 1991 636 Külön kiemelend� David Frölich késmárki matematikus és csillagász munkáinak támogatása: RMNy 1680, 1758, 1820 637 RMNy 1990 638 Vö.: Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. A Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparm�vészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 1988. március � augusztus. A katalógust szerk.: BUZÁSI Enik�. A kiállítást rend.: BUZÁSI Enik�, CENNERNÉ WILHELMB Gizella. Bp., 1988, MNG. tanulmányaival. 639 Vö.: VISKOLCZ Noémi: Nádasdy Ferenc. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. F�szerk. K� SZEGHY Péter, VIII. köt. Bp., 2008, Balassi Kiadó. 64�70. 640 Vö.: HORN Ildikó: Esterházy Pál „Itinerarium in Germaniam 1653” . Sic itur ad astra, 4-5(1989) 2�3. szám, 21�48.; FAZEKAS István: Paul Esterházy. In: Bollwerk Forchtenstein. Burgenländische Landesausstellung 1993. Burg Forchtenstein 15. Mai�31. Oktober 1993. Ausstellungskatalog. Red. von Jakob PERSCHY. Eisenstadt, 1993. 42�51. 641 VISKOLCZ Noémi: Nádasdy Ferenc Rómában. In: Bitskey-Festschrift 2010 (megjelenés alatt). 119

Nádasdy Pál imádságos könyvét, 633 számos kalendáriumot, lutheránus agendát, ám<br />

legjelent�sebbnek ítélhet� kiadványai azok voltak, amelyekkel részt vett a korszak<br />

legfontosabb teológiai (úrvacsora, az irénikus teológia) és politikai vitáiban. A vitázó felek<br />

lutheránus oldalról Lethenyei István, Zvonarics Imre és Mihály voltak, Kanizsai Pálfi János és<br />

Pathai István a kálvinista táborból, továbbá katolikus részr�l Pázmány Péter esztergomi<br />

érsek. 634<br />

<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />

Nádasdy Ferenc sárvári udvartartásában azt a hagyomány követte, amely dédapjától<br />

kezd�d�en kialakult. A lutheránus egyház és intézményeinek támogatása, 635 illetve a kortárs<br />

humanista irodalom patronálása 636 állt m�vel�déspolitikájának homlokterében. Az 1643. évi<br />

csepregi zsinaton jelentette be katolizálását, 637 ezzel a nyugat-magyarországi terület<br />

protestánsai elveszítették legutolsó nagy mecénásukat, hiszen Esterházy Miklós és Batthyány<br />

Ádám már korábban hajlott Pázmány Péter térít� szavára.<br />

A XVII. század közepén az ország vezetésében résztvev� katolikus arisztokraták közötti<br />

viták ellenére jól megfigyelhet� az a szándék, hogy Magyarországot olyan Habsburg<br />

királyságnak mutassák be, amelynek a Habsburgoktól függetlenül kialakult keresztény<br />

egyháza, saját szentjei és h�sei vannak. Összefügg ez a saját �seinek kutatásával, azok<br />

bemutatásával, 638 beleértve azt a roppant érdekes elemet is, amely a finnugor rokonság iránti,<br />

nagyon korai érdekl�dést jelentette. 639 Bajorországi 640 és római 641 utazása során személyesen<br />

is meggy�z�dhetett a meglátogatott udvarok gy�jteményeinek gazdagságáról. 1653-ban<br />

Esterházy Pállal együtt vettek részt IV. Ferdinánd koronázási ünnepségein, hazautaztukban<br />

számos várost meglátogattak (Freising, Ulm, Passau), és a bajor választófejedelem is fogadta<br />

�ket Münchenben. A Wittelsbachok m�kincs- és régiséggy�jteménye mindkett�jük számára<br />

633<br />

RMNy 1494<br />

634<br />

RMNy <strong>10</strong>59, <strong>10</strong>61, <strong>10</strong>72, <strong>10</strong>91, 1324, 1380, 1560, 1602.<br />

635<br />

RMny 1637, 1991<br />

636<br />

Külön kiemelend� David Frölich késmárki matematikus és csillagász munkáinak támogatása: RMNy 1680,<br />

1758, 1820<br />

637<br />

RMNy 1990<br />

638<br />

Vö.: Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. A Magyar Nemzeti Múzeum,<br />

az Iparm�vészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 1988. március<br />

� augusztus. A katalógust szerk.: BUZÁSI Enik�. A kiállítást rend.: BUZÁSI Enik�, CENNERNÉ WILHELMB<br />

Gizella. Bp., 1988, MNG. tanulmányaival.<br />

639<br />

Vö.: VISKOLCZ Noémi: Nádasdy Ferenc. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. F�szerk. K� SZEGHY Péter,<br />

VIII. köt. Bp., 2008, Balassi Kiadó. 64�70.<br />

640<br />

Vö.: HORN Ildikó: Esterházy Pál „Itinerarium in Germaniam 1653” . Sic itur ad astra, 4-5(1989) 2�3. szám,<br />

21�48.; FAZEKAS István: Paul Esterházy. In: Bollwerk Forchtenstein. Burgenländische Landesausstellung<br />

1993. Burg Forchtenstein 15. Mai�31. Oktober 1993. Ausstellungskatalog. Red. von Jakob PERSCHY.<br />

Eisenstadt, 1993. 42�51.<br />

641<br />

VISKOLCZ Noémi: Nádasdy Ferenc Rómában. In: Bitskey-Festschrift 20<strong>10</strong> (megjelenés alatt).<br />

119

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!