dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10
A Nádasdy család sárvári és pottendorffi udvara és könyves m�veltsége 588
A XVI. század els� felében számos új család emelkedett a f�rangúak sorába, és �
különösen a nagyon sok emberáldozatot követel� mohácsi csata után � több középkori nagy
család fiú ágon kihalt, vagy elveszítette jelent�ségét az ország irányításában. 589 A Nádasdyak
�seiket a honfoglalóktól eredeztetik, okleveles források bizonyítják az Árpád-korban játszott
szerepüket. 590 Igazán jelent�s szerepet az ország életében Nádasdy Tamás Kanizsai
Orsolyával kötött házasságával töltöttek be. A Kanizsaiak birtokai leányágon örökl�dtek
tovább, így � az egyébként nem anyagiakért, hanem a korban is legendásan nagy szerelem
alapján kötött házassággal � Nádasdy Tamás el�tt a legmagasabb méltósághoz vezet� út is
megnyílt. F�udvarmester (1532), tárnokmester (1536�1543), horvát bán (1537�1548),
országbíró (1543�1554) majd nádor (1554�1562) lett. Természetesen az ezzel járó
felel�sséget is vállalnia kellett, hiszen az ország törökellenes védelmének szervezése jelent�s
részben a Nádasdy család tagjaira hárult (birtokaik is a Török Birodalom határán feküdtek).
Míg Nádasdy Tamás országos f�kapitány volt, fia, Ferenc (1565�1604), a törökt�l rettegett
�Fekete bég� Vas és Sopron megyék f�ispánja, f�lovászmester, dunántúli f�kapitány (1598�
588 A Századok 2010. évi 4. száma teljes egészében a Nádasdy család történetének szentelt tanulmányokkal jelent
meg, köztük az udvari kultúra komplex vizsgálatának els� eredményei is megjelentek (BUZÁSI Enik�,
VISKOLCZ Noémi, KIRÁLY Péter, TOMA Katalin, KISS Erika). A programról magáról lásd:
[2010. szeptember 9.] továbbá: BUZÁSI Enik�: A 17. századi arisztokrata
udvari kultúra formái Nádasdy Ferenc mecenatúrájának példáján (Egy interdiszciplináris kutatócsoport
bemutatkozása). Századok, 144 (2010) 849�852.
589 A [2010. szeptember 9.] honlapon kívül lásd: FÜGEDI Erik: A 15.
századi magyar arisztokrácia mobilitása. Bp., 1970, Statisztikai Kiadó. (Történeti statisztikai kötetek);
PÁLFFY Géza: Utak az arisztokráciába – bárói címszerzők a 16. századi Magyar Királyságban. In:
Arisztokrata életpályák és életviszonyok. Szerk.: PAPP Klára, PÜSKI Levente. Debrecen, 2009, Debreceni
Tudományegyetem; PÉTER Katalin: Az Esterházy család felemelkedése. In: Arisztokrácia, művészetek,
mecenatúra. Az Esterházy-család. A 2004. április 22�23-án megtartott konferencia el�adásai. Szerk.:
CZOMA László. Keszthely, 2005. 7�37.; HORN Ildikó: A hatalom pillérei. A Báthory-kori politikai elit
kezdetei. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk.: G. ETÉNYI Nóra, HORN
Ildikó. Bp., 2005. 259�275.; U� : Az erdélyi katolikus elit Pázmány Péter korában. In: Pázmány Péter és
kora. Szerk.: HARGITTAY Emil. Piliscsaba, 2001, PPKE. 81�91.; U� : Az erdélyi fejedelmi tanács 1648–
1657. In: Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára. Szerk. HORN Ildikó.
Bp., 1993. 240�276.; U� : Gerendiek a koraújkorban. In: Studii de istorie modernă a Transilvaniei. Omagiu
profesorului Magyari András. Szerk.: PÁL Judit, RÜSZ FOGARASI Enik�. Cluj-Napoca, 2002. 118�131.;
TÜD� S S. Kinga: Székely főnemesek II. Rákóczi Ferenc korában. In: Évfordulós tanácskozások, 2002–2004.
Szerk.: MUZSNAY Árpád. Szatmárnémeti, 2005. 224�230.
590 NAGY IVÁN VII. 19�26.; FALLENBÜCHL Zoltán: Magyarország főméltóságai. Bp., 1988, Maecenas Kiadó;
U� : Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Bp., 2002, OSZK, Gondolat
Kiadó. 207�208.; Egy modern feldolgozás: DOMINKOVITS Péter�PÁLFFY Géza: Küzdelem az országos és
regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma
a 16–17. században. Századok, 144(2010) 769�792.
113