dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10
Bármennyire is egyszer�nek t�nik annak eldöntése, hogy ki a f�nemes, a kora újkori
Magyarországot tekintve ez egyáltalán nincsen így. Sajnos távol vagyunk attól, hogy olyan
adattáraink legyenek, amelyekben megnézzük, hogy melyik család melyik tagja a f�rangú, a
családok egyes ágainak mikor, és hol volt a központi udvartartása. Sokszor a meglév�
könyvjegyzékek fejléceinek hiánya miatt azt sem eldönthet�, hogy hol �rizték a könyveket. A
szakirodalmi hagyomány, és a jogi helyzet gyakorta eltér egymástól a f�rangú helyzet
megítélésében. Én magam elfogadom a Péter Katalin irányításával m�köd� történész csoport
adatait, amelyek a honlapon szerepelnek. A másik, jól
használható internetes keres� () ugyanis
Nagy Ivánra alapozva, a szakirodalmi hagyományt keverve készült, így adatai ellen�rzésre
szorulnak. Furcsa helyzetek adódnak egyébként azzal kapcsolatban, hogy melyik a f�nemesi
család. A bárók és a grófok, és a néhány herceg mindenképpen, no meg a hivatali f�rangúak.
Egyszer�nek t�nik, de a legtöbb rang és cím nem volt örökletes, vagyis figyelni kell arra is,
hogy melyik generációt, illetve a család melyik ágát tekinthetjük arisztokratának. Ezen belül
is milyen rangúnak. Illésházy István nádort a szakírók grófnak emlegetik, jóllehet soha nem
lett az (de legalább f�rangú volt). A XVII. század legvégén már komoly szempont volt a
rangemeléseknél, hogy az illet� katolikus-e. A Szirmayak a legjobb példa erre, hiszem a
katolizált István grófi rangig jutott, míg Miklós és András köznemes maradt.
Olvasmánytörténeti szempontból pedig ez a legutóbbi a leginkább figyelemre méltó, vagyis
majd a köznemesi m�veltségr�l értekezvén beszélhetünk a családról igazán értékel� hangon.
Ráday Pál nem jutott az arisztokrácia soraiba, jóllehet a nevét hallva ezt senki sem gondolja.
Itt húzom alá, hogy nem végeztem családtörténeti kutatásokat. Az említett honlapok
mellett alakvet�en magam is Nagy Iván klasszikus m�vét 29 forgattam, és családonként a
XIX�XX. század fordulóján írt nagyobb monográfiákat.
Hasonlóan zavart okoz egy-egy család könyves m�veltségének jellemzésekor az, hogy a
családnak csak a f�papok sorába jutott tagjainak ismerjük a könyveit. Mostani írásunkban az
arisztokrata családok f�pap tagjainak erudítiójával nem foglalkozunk részletesen, említeni
persze kell. Id�szakonként más-más probléma vet�dik fel ezzel kapcsolatosan. Oláh Miklós
esztergomi érsek könyvtárát még nem az egyháza örökölte, vagyis örökösei, ha f�rangúak
lettek volna, szerepelnének összefoglalásunkban. Forgách Ferenc esztergomi érsek könyvtára
nem a családban örökl�dött, így azt nyugodt szívvel utalhatjuk a f�papok m�veltségér�l írt
29 NAGY Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. I�XIII. kötet. Pest, 1857�1868.
(hasonmás kiadás: Bp., 1987, Helikon Kiadó); a legtöbb klasszikus családtörténeti munka CD-ROM
formában hozzáférhet�:
[2010. szeptember 9.] (A magyar digitális valóság paródiája, hogy internetes formában nem érhet�ek el.)
11