Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Ötvös Péter idézett, Batthyány Boldizsárról írt portréjában külön kitért arra a kérdésre, 560<br />
hogy a lutheránus f�úr fia mikor került kapcsolatba el�ször a helvét tanokkal, a svájci<br />
teológiai nézetekkel. Azt hiszem, hogy Boldizsár figyelme, vonzódása a genfi gondolkodás<br />
irányába csak frankofíliáján keresztül érthet� meg. Ezért hagytuk tanulmányunk végére<br />
azoknak a m�veknek a rövid áttekintését, amelyek a hugenotta, illetve svájci teológiai<br />
gondolkodással összefüggésbe hozhatók. Általánosságban szükségesnek tartom megjegyezni,<br />
hogy Boldizsár kiváló francia nyelvismerete ellenére a teológiai m�veket általában latinul<br />
szerezte be, még akkor is, ha az eredeti m� franciául íródott. Egy francia és egy német nyelv�<br />
svájci teológiai könyve volt, igaz a lutheránus teológiai m�vek között több a német.<br />
A másik felt�n� jelenség az, hogy Théodore de Bèze húsz különböz� munkája volt meg<br />
neki, vagyis kifejezett figyelemben részesítette, míg Jean Calvin mindössze egy, az<br />
úrvacsoráról írt rövid m�vének német kiadásával, 561 és még egy kis kötettel van jelen a<br />
fennmaradt dokumentumokban. Ez utóbbiban a lélek halhatatlanságáról, az anabaptisták és a<br />
pseudonikodémiták ellen írott rövid írásai mellett Martin Bucer és Philipp Melanchthon<br />
véleménye olvasható a megjelölt témákról. 562 E kötetet Elias Corvinus 1572-ben küldte el<br />
Boldizsárnak. A helvét szerz�k közül Benedictus Aretius szerepel még sok m�vel (12 kötet),<br />
a f�úr láthatóan kedvelte Casparus Olivetanus munkáit is. A hugenotta és helvét munkák<br />
f�ként Genfben, Lausanne-ban jelentek meg, de szép számmal akadnak heidelbergi, frankfurti<br />
és antwerpeni kiadások is.<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
A keresztény hit mibenlétér�l (de fidei christiana), illetve a keresztény erkölcsiségr�l (de<br />
ethica christiana) 11 helvét értelmezése volt, Beza, Benedictus Aretius, Lambertus Danaeus,<br />
Pierre Boquin és Jean-François Salvart munkái. 563 Külön kiemeljük André Wechel frankfurti<br />
kiadásában Petrus Ramus de religione christiana cím� munkáját, amely kötetben Theophilus<br />
Banosius Ramus-életrajza is olvasható. E m�höz már Wechel hozzáköttette (kiadói<br />
kolligátum) Caspar Olivetan m�vét: Expositio symboli apostolici. 564<br />
A helvét bibliai szövegkritikai- és kommentár-irodalmat 16 kötet képviseli, amelyek<br />
küzül 12 Benedictus Aretius munkája, három Bezáé és egy Caspar Olivetané. 565 A humanista<br />
szövegkritika eredményeként létrejött század eleji bázeli, velencei kiadások, illetve a<br />
lutheránus értelmezések ennél nagyobb számban voltak a németújvári bibliotéka polcain, ám<br />
azt hiszem, hogy a svájci kiadások jelenléte nemcsak Boldizsár szemléletét befolyásolták,<br />
560 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. 8.<br />
561 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 195.<br />
562 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 645.<br />
563 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 51, 52, 60, 62, 197, 347, 348, 572.<br />
564 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 559.<br />
565 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 322�328, 347, 60, 1<strong>10</strong>, 349, 525.<br />
<strong>10</strong>8
Change language