dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
denique Terrarum Orbem eruditione praecipue, et doctrina Virorum, figuris artificiosissimis expressa). 511 Ebben francia személyek is szerepeltek. A töröknek az európai területekről való visszaszorítása napi feladat volt Batthyány Boldizsár számára. Állami tisztségei által rárótt feladatok voltak ezek, birtokosként pedig családi birtokait védte. A Török Birodalom története, a törökök ellen folytatott egyes háborúk krónikája így napi olvasmánya lehetett. A francia tervek a török ki�zésére majd csak a XVI. század utolsó évtizedében és a XVII. század legelején szaporodnak meg és öltenek olyan formát, amely már a magyarországi politikusok számára is fontossá válhatott. Boldizsár ennek megfelel�en f�ként itáliai és németországi kiadványokból tájékozódott a kérdésben. Francia könyve kett� ismert: Jean Aubrytól 1573-ban vásárolt egy friss kiadású, a Földközi-tengeri háborúkat bemutató könyvet, Pietro Bizaro munkáját, amely François de Belleforest fordításában Nicolas Chesneau-nál, Párizsban jelent meg. 512 Ugyanez a fordító, ugyancsak olaszból fordította Matteo Bandello munkáját, amely három kötetben kortárs eseményeket (csak részben a törökkel kapcsolatosakat) mutat be (Anvers, 1567�1569, Jean Waesberghe). 513 dc_77_10 Ebben a témacsoportban � kortárs történelem � a franciás m�veltség tehát ismét csak érint�legesen mutatkozik meg, de jelzi, hogy a németújvári f�úr könnyebben és szívesebben olvasott franciául, mint olaszul vagy németül. Ezért egyes összefoglaló munkákat inkább ezen a nyelven vett meg (persze csak akkor, ha ismert francia fordítást). A francia történelem részletei iránti érdekl�dése azonban túlmutat azon, hogy csupán a könnyebb nyelvi hozzáférést feltételezhessük az egyes m�vek megszerzése mögött. A francia történelem klasszikusai, Philippe de Commines, Jean Froissart, és a m�vüket folytató Claude de Seyssel egy kiváló latin kiadásban, Johannes Sleidanus fordításában voltak meg neki, Erhardt Hiller bécsi könyvkeresked�t�l vásárolta az 1580-as évek elején Andreas Wechelius kiadásában (Frankfurt am Main, 1578). 514 A korban nagyon elterjedt Johannes Goropius összefoglalása (Gallica, Francica) a Christoph Plantin-féle antwerpeni kiadásban (1580) maradt fenn Boldizsár bejegyzésével. A kötetet Németújváron kötötték be, tehát feltehet�, hogy ez is friss beszerzés volt, krúdában érkezett. 515 511 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 117. Frankfurt am Main, 1585, Sigmund Feyerabend 512 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 32. Ugyanerr�l a csatáról egy olasz könyvet kölcsön kapott Zrínyi Györgyt�l, a sógorától, aki azt Velencében vetette tiszttartójával; vö. ADATTÁR 11. 553�554. 513 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 210. 514 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 174. 515 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 425. A kötéshez Johannes Manlius köt�m�helye a helyi középkori (ágostonos) kódexanyagot használta. Vö. BORSA Gedeon: Johannes Manlius könyvkötői tevékenysége. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1970�1971. Bp., 1972, OSZK. 301�321.; ugyanez, In: U� : 102
Jean de Serres sok kiadást megért összefoglaló kortárs elemzése a franciaországi egyházi és vallási állapotokról (Commentariorum de statu religionis reipublicae in regno Galliae) több kiadásban, és több érdekes kolligátumban is megvolt a németújvári könyvtárban. A könyv a II. Henrik, II. Ferenc és IX. Károly idején történt eseményeket dolgozza fel. Jean Aubry 1571-ben küldte meg Batthyánynak az els� részt (Genf, 1570, Jean Crespin). 516 A második részt (Genf, 1571, Jean Crespin) csak 1577-ben pótolta. 517 Közben azonban a m� XII könyvben (négy részben) megjelent 1571 és 1575 között Leidenben, Johannes Jucundus m�helyében is. Boldizsár valamennyit megvette, 518 és az utolsó részt külön is, de ehhez három érdekes vitairatot hozzáköttetett. 519 Az egyikben Henri II. Estienne Medici Katalin �igaz történetét� mondja el, a másik kett�ben pedig egy Matagonis de Matagonibus álnéven író személy, két olasz jezsuitának (Antonio Matharelli és Papirio Massoni) a hugenották ellenes vádjait cáfolja (mindhárom: Genf, 1575, Eustache Vignon). Az élesen jezsuitaellenes iratok közül Batthyánynak megvolt az a ma már tisztázott szerz�ség� m� is, amely ugyancsak Genfben jelent meg François Perrin m�helyében 1567-ben, persze álnév alatt. Az impresszum �Luce Nouvelle, par Brifand Chassediables�. 520 A pamflet (La Mappe-Monde Papistique) szerz�jeként megjelölt Frangidelphe Escorche-Messes mögött a németországi katalógusok Théodore de Bèze-t sejtik, jóllehet a genfi kiadástörténeti kézikönyv már 1966-ban azonosította a szerz�t (Jean-Baptiste Trento), 521 és a szöveg kritikai kiadása is megjelent 1998-ban. 522 A Du Bellay testvérek (Martin és Guillaume) francia történeti összefoglalását az 1513 és 1568 közti id�kr�l ajándékba kapta 1572-ben Sigfried Rybisch kamarai tanácsostól Pozsonyban. 523 dc_77_10 A Szent Bertalan-éji mészárlás híre hamar eljutott Németújvárra is, és Jean Aubry már 1573-ban számos ezzel kapcsolatos nyomtatott munkát küldött Boldizsárnak latin és francia nyelven. Guy Dufaur de Pibrac és Stanislaus Elvidius levélváltását (Paris, 1573, Frédéric Könyvtörténeti írások III. Az OSZK Évkönyveiben megjelent tanulmányok. Bp., 2000, OSZK. 99�113.; SZENDREI Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai. Bp., 1981, MTA Zenetudományi Intézet. F 531 516 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 16. 517 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 68. 518 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 582, 583. 519 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 581. 520 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 636. 521 Paul CHAIX�Alain DUFOUR�Gustave MOECKLI: Les livres imprimés à Genève de 1550 à 1600. Genève, 1966 (réed. 1998), Droz. (Travaux d�Humanisme et Renaissance) 65�67. 522 TRENTO, Jean-Baptiste�ESKRICH, Pierre: La Mappe-Monde Papistique (1566). Edition critique par Frank LESTRINGANT, Alessandra PREDA. Genève, 1998, Droz. (Travaux d�Humanisme et Renaissance) 523 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 404. 103
- Page 51 and 52: most nem az, hogy mikor pusztult el
- Page 53 and 54: számukra Mátyás, illetve a Hunya
- Page 55 and 56: dc_77_10 könyvanyag, amely Náprá
- Page 57 and 58: dc_77_10 historikusai el�tt sem v
- Page 59 and 60: epertorum catalogum exhibens. 277 P
- Page 61 and 62: F�nemesi könyvtárak Az Istvánf
- Page 63 and 64: hogy a vinicai/paukoveci gy�jtem
- Page 65 and 66: dc_77_10 Külön figyelnünk kell u
- Page 67 and 68: történeti m�veltség mellett al
- Page 69 and 70: (CXV. törvénycikk). Mikulich Sán
- Page 71 and 72: klasszikus m�vét, a Practica Mus
- Page 73 and 74: dc_77_10 Az egész könyvjegyzéken
- Page 75 and 76: ajándékba, s Jóna több könyvé
- Page 77 and 78: dc_77_10 Gesner Historiae animalium
- Page 79 and 80: Tulajdonjogának megörökítésér
- Page 81 and 82: A nyelvi megoszlást tekintve a kö
- Page 83 and 84: dc_77_10 ezeket Nagykárolyba szál
- Page 85 and 86: dc_77_10 leírását Zrínyinek sz
- Page 87 and 88: A halála utáni összeírásokból
- Page 89 and 90: az Alsólindván kiadott, a korban
- Page 91 and 92: Zrínyi György (1598�1626) udvar
- Page 93 and 94: dc_77_10 család számos kastélyt
- Page 95 and 96: Manlius a térségben nyomtatott m
- Page 97 and 98: használta. Németújvár legismert
- Page 99 and 100: említjük a genfi Valla-féle Hero
- Page 101: Magyarországáról beszélni � j
- Page 105 and 106: dc_77_10 történeti munkát talál
- Page 107 and 108: ismerünk más f�urat Magyarorsz
- Page 109 and 110: hanem környezetéjét is. Gondolok
- Page 111 and 112: jelent�s helvét hitvallású sze
- Page 113 and 114: dc_77_10 A Nádasdy család sárvá
- Page 115 and 116: dc_77_10 m�vel�désnek, amely a
- Page 117 and 118: számos kiadvány jelent meg csatá
- Page 119 and 120: Nádasdy Pál imádságos könyvét
- Page 121 and 122: dc_77_10 1670. szeptember 3-án Ná
- Page 123 and 124: dc_77_10 A Humanistae szak veretes,
- Page 125 and 126: A Esterházy könyvtárak Lakompako
- Page 127 and 128: dc_77_10 Levéltári dokumentumok i
- Page 129 and 130: dc_77_10 helyileg is ott tartották
- Page 131 and 132: dc_77_10 maradtak ott. 705 Az egyik
- Page 133 and 134: dc_77_10 a levéltár melletti tár
- Page 135 and 136: dc_77_10 Már apja is támogatta a
- Page 137 and 138: Magyarország modernizálásának.
- Page 139 and 140: Ádámnak egy. 762 A Lipót csász
- Page 141 and 142: dc_77_10 super illam inspectionem e
- Page 143 and 144: a katolikus egyháztörténetet tag
- Page 145 and 146: A Politici et Historici tematikus c
- Page 147 and 148: dc_77_10 editióval. Nagyon sok ók
- Page 149 and 150: pamflet is eljutott Kismartonba, je
- Page 151 and 152: dc_77_10 persze nem a libertinus ki
Jean de Serres sok kiadást megért összefoglaló kortárs elemzése a franciaországi egyházi<br />
és vallási állapotokról (Commentariorum de statu religionis reipublicae in regno Galliae)<br />
több kiadásban, és több érdekes kolligátumban is megvolt a németújvári könyvtárban. A<br />
könyv a II. Henrik, II. Ferenc és IX. Károly idején történt eseményeket dolgozza fel. Jean<br />
Aubry 1571-ben küldte meg Batthyánynak az els� részt (Genf, 1570, Jean Crespin). 516 A<br />
második részt (Genf, 1571, Jean Crespin) csak 15<strong>77</strong>-ben pótolta. 517 Közben azonban a m� XII<br />
könyvben (négy részben) megjelent 1571 és 1575 között Leidenben, Johannes Jucundus<br />
m�helyében is. Boldizsár valamennyit megvette, 518 és az utolsó részt külön is, de ehhez<br />
három érdekes vitairatot hozzáköttetett. 519 Az egyikben Henri II. Estienne Medici Katalin<br />
�igaz történetét� mondja el, a másik kett�ben pedig egy Matagonis de Matagonibus álnéven<br />
író személy, két olasz jezsuitának (Antonio Matharelli és Papirio Massoni) a hugenották<br />
ellenes vádjait cáfolja (mindhárom: Genf, 1575, Eustache Vignon). Az élesen jezsuitaellenes<br />
iratok közül Batthyánynak megvolt az a ma már tisztázott szerz�ség� m� is, amely ugyancsak<br />
Genfben jelent meg François Perrin m�helyében 1567-ben, persze álnév alatt. Az impresszum<br />
�Luce Nouvelle, par Brifand Chassediables�. 520 A pamflet (La Mappe-Monde Papistique)<br />
szerz�jeként megjelölt Frangidelphe Escorche-Messes mögött a németországi katalógusok<br />
Théodore de Bèze-t sejtik, jóllehet a genfi kiadástörténeti kézikönyv már 1966-ban<br />
azonosította a szerz�t (Jean-Baptiste Trento), 521 és a szöveg kritikai kiadása is megjelent<br />
1998-ban. 522<br />
A Du Bellay testvérek (Martin és Guillaume) francia történeti összefoglalását az 1513 és<br />
1568 közti id�kr�l ajándékba kapta 1572-ben Sigfried Rybisch kamarai tanácsostól<br />
Pozsonyban. 523<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
A Szent Bertalan-éji mészárlás híre hamar eljutott Németújvárra is, és Jean Aubry már<br />
1573-ban számos ezzel kapcsolatos nyomtatott munkát küldött Boldizsárnak latin és francia<br />
nyelven. Guy Dufaur de Pibrac és Stanislaus Elvidius levélváltását (Paris, 1573, Frédéric<br />
Könyvtörténeti írások III. Az OSZK Évkönyveiben megjelent tanulmányok. Bp., 2000, OSZK. 99�113.;<br />
SZENDREI Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai. Bp., 1981, MTA Zenetudományi Intézet. F 531<br />
516<br />
MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 16.<br />
517<br />
MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 68.<br />
518<br />
MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 582, 583.<br />
519<br />
MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 581.<br />
520<br />
MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 636.<br />
521<br />
Paul CHAIX�Alain DUFOUR�Gustave MOECKLI: Les livres imprimés à Genève de 1550 à 1600. Genève, 1966<br />
(réed. 1998), Droz. (Travaux d�Humanisme et Renaissance) 65�67.<br />
522<br />
TRENTO, Jean-Baptiste�ESKRICH, Pierre: La Mappe-Monde Papistique (1566). Edition critique par Frank<br />
LESTRINGANT, Alessandra PREDA. Genève, 1998, Droz. (Travaux d�Humanisme et Renaissance)<br />
523<br />
MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 404.<br />
<strong>10</strong>3
Change language