Értekezés

4. fejezet Vizsgálati eredmények értékelése
Gombabontás (%)
75
50
25
Nyár
gomba f.: Coriolus versicoéor
Korrelációs e.= 0,951
y = 1,3981x - 56,566
R 2 = 0,904
0
25 35 45 55 65 75 85 95
Világosság (L*)
Lineáris (regr.)
Hıkezelési tömegcsökkenés
(%)
25
20
15
10
5
Nyár
Korrelációs e.= -0,978
y = -0,3049x + 24,932
R 2 = 0,9569
0
25 35 45 55 65 75 85 95
Világosság (L*)
Lineáris (regr.)
19.b diagramcsoport A vizsgálati faanyagok gombabontása és hıkezelési tömegcsökkenése
a világosság függvényében
A diagramokon látható, hogy a nyár és cser geszt esetén közel lineáris kapcsolat tételezhetı fel
a gombabontás és a világosság között. A bükk esetében lineáris modelltıl eltérı a
függvénykapcsolat. Vizsgálataim alapján tehát a világosság csökkenésével a gombabontás is
csökken, azaz a gombaállóság javul. A hıkezelési tömegcsökkenés, ahogy már a korrelációs
elemzés is kimutatta rendkívül szoros kapcsolatban áll a vizsgált egyéb tulajdonságokkal. A
világosság csökkenésével a hıkezelési tömegcsökkenés növekszik. A lineáris kapcsolattól
kissé eltérnek a pontok, de a közelítés megfelelınek mondható. A hıkezelési tömegcsökkenés
és a gombabontás fafajtól függetlenül szoros kapcsolatban állnak egymással. A hıkezelési
tömegcsökkenés növekedésével a gombabontás mértéke csökken. A gombabontás és a
hıbomlás okozta tömegcsökkenés összegének alakulását a 4.3 számú melléklet tartalmazza.
Vizsgálataim alapján ez az összeg bükk esetében egy bizonyos szintig kissé növekedik, majd a
200°C-os kezelések hatására csökkenni kezd. Ez figyelhetı meg a nyár faanyagnál is, s
természetesen a gombabontás minimális szintje után már a további hıkezelés ismét növelné az
összeget. Ez az ún. összesített degradációs tömegcsökkenés a cser gombabontásának
minimalizálódásáig folyamatosan csökkent. Ezen eredményeim arról tanúskodnak, hogy nem
csak a könnyen lebontható (hı, enzim hatására) kémiai alkotók hiányoznak a faanyagból,
hanem a hıkezeléssel járó egyéb változások is befolyásolják a gombabontás csökkenését.
Ilyenek lehetnek a faanyag csökkenı nedvesedési hajlama, vagy a bomlás során keletkezı
vegyületek (pl. furfurol, ecetsav származékok stb.), melyek fungicid hatással bírnak, s melyek
a hıkezelt fa jellegzetes szagát is okozzák.
A vizsgálati faanyagok rostirányú nyomószilárdságát és hajlítószilárdságát a 20.a, b
diagramcsoportok mutatják világosság függvényében.
Nyomószilárdság (N/mm 2 )
150
125
100
75
Cser
Korrelációs e.= -0,845
y = -0,4755x + 111,42
R 2 = 0,7139
50
25 35 45 55 65 75
Világosság (L*)
Lineáris (regr.)
Hajlítószilárdság (N/mm 2 )
200
150
100
Cser
Korrelációs e.=0,952
y = 1,9239x + 37,397
R 2 = 0,9072
50
25 35 45 55 65 75
Világosság (L*)
Lineáris (regr.)
20.a diagramcsoport A vizsgálati faanyagok normál klímán vett rostirányú nyomószilárdsága és
hajlítószilárdsága a világosság függvényében
71