Értekezés

4. fejezet Vizsgálati eredmények értékelése
4.4. A vizsgált tulajdonságok közötti kapcsolatok
4.4.1. Korreláció vizsgálat
A hıkezelt faanyag, mint végtermék szempontjából nem a kezelési paraméterek és a
vizsgált tulajdonságok összefüggései a lényegesek. Ezek szervesen a gyártáshoz kapcsolódó
információk, melyeket a menetrendek ismertetése nélkül értelmetlenség lenne taglalni. A
tudomány szempontjából inkább lényegesek azok az ismérvek, melyek általános érvénnyel
állapíthatóak meg a normál levegıben hıkezelt faanyagról. A korreláció vizsgálat
középpontjában így az egyes tulajdonságok közötti összefüggések állnak. Az elemzést így
értelemszerően nem hıfokonként végeztem el, hanem a hat, paramétereiben különbözı,
kezeléshez tartozó tulajdonságok kapcsolatát vizsgáltam. A korrelációs együtthatókat a
mintaátlagokra határoztam meg. A korrelációs együttható a vizsgált változók között fennálló
összefüggés függvényében -1 és 1 közötti értékő. Ha a korrelációs együttható abszolút értéke
minél közelebb van az egyhez, akkor annál szorosabb összefüggés állapítható meg a két
vizsgált változó között. Amennyiben ez az érték inkább a nullához közelebbi, úgy két változó
alakulása kevésbé áll összefüggésben egymással. A negatív elıjel a változók közötti fordított
arányosságra utal. Az elemzés eredményeibıl megállapítottam, hogy a vizsgálati faanyagok
hıkezelési tömegcsökkenése (Δmh), egyensúlyi fanedvessége (unorm), világossága (L*) és a
nedves sőrősége (ρnedv) korrelálnak legjobban az egyéb tulajdonságokkal. Az 1. táblázat az
általam vizsgált faanyagok tulajdonságainak e legszorosabb összefüggéseit szemlélteti. A
részletes adattáblázatokat a 4.1 számú melléklet tartalmazza.
Korrelációs
együttható
Vizsgált tulajdonságok
L* σ h σ ny w ρnedv u norm DS r DS t Δm g Δm h
Abszolút
értékben vett
átlag
Cser -0,954 -0,982 0,929 -0,922 -0,933 -0,956 0,978 0,983 -0,939 0,953
Δmh Bükk -0,937 -0,859 0,959 -0,792 -0,937 -0,993 0,976 0,982 -0,866 0,922
Nyár -0,978 -0,981 0,893 -0,660 -0,951 -0,917 0,919 0,929 -0,952 0,909
Cser 0,981 0,932 -0,848 0,927 0,845 -0,919 -0,972 0,985 -0,956 0,929
unorm Bükk 0,916 0,844 -0,974 0,767 0,959 -0,967 -0,982 0,881 -0,993 0,920
Nyár 0,933 0,928 -0,935 0,818 0,814 -0,901 -0,970 0,816 -0,917 0,892
Cser 0,952 -0,845 0,953 0,867 0,981 -0,925 -0,954 0,982 -0,954 0,935
L* Bükk 0,670 -0,872 0,943 0,778 0,916 -0,908 -0,861 0,702 -0,937 0,843
Nyár 0,980 -0,948 0,736 0,883 0,933 -0,870 -0,923 0,956 -0,978 0,912
Cser 0,867 0,959 -0,978 0,848 0,845 -0,965 -0,931 0,854 -0,933 0,909
ρnedv Bükk 0,778 0,854 -0,963 0,591 0,959 -0,924 -0,972 0,877 -0,937 0,873
Nyár 0,883 0,940 -0,752 0,431 0,814 -0,892 -0,850 0,916 -0,951 0,825
L*- világosság, σh- hajlítószilárdság, σny- nyomószilárdság, w- ütı-törı munka, ρnedv -nedves sőrőség, unorm -egyensúlyi fanedvesség, DSrradiális
dimenzióstabilitás, DSt - tangenciális dimenzióstabilitás, Δmg -gombabontás, Δmh -hıkezelési tömegcsökkenés
1. táblázat A korrelációs együtthatók alakulása a vizsgált faanyagok tulajdonságait tekintve
A hıkezelési tömegcsökkenés mértékébıl számos egyéb tulajdonság alakulása elırejelezhetı,
mely az információszerzés helyét tekintve ez a gyártáshoz kapcsolható, és megállapításom
szerint a levegıben történı hıkezelési folyamat egyik kiváló indikátora. Az egyensúlyi
fanedvesség és nedves sőrőség pontos meghatározása idı és laborigényes feladat. A színmérés
ellenben könnyen kivitelezhetı és az általam használt spektrofotométerhez hasonlóan
hordozható kivitelő mérıberendezést is alkalmazhatunk. A hıkezelt faanyag vizsgálatakor
ügyelni kell arra, hogy a felület frissen gyalult legyen, mert a hıkezelés során a csapadékok
miatt eltérı a fafelület színe. A késıbbi vizsgálatok során is célszerő a felsı rétegek
eltávolítása, mert az esetleg fellépı fotodegradáció is megmásítja az eredményeket. A
világosság meghatározásával így elég jó információt szerezhetünk a levegıben hıkezelt
faanyag degradációs fokáról és egyéb tulajdonságairól is. A kevésbé korreláló változókat, pl.
69