Értekezés

4. fejezet Vizsgálati eredmények értékelése
A 180°C-os, azaz a kék színő trendvonalak futása nem túl meredek, pl. a bükk esetében
csak kb. 1,5%pontos eltérés figyelhetı meg a harmadik menetrend és a kontrollcsoport között.
Hıkezelt nyár és cser mintáknál a csökkenés erıteljesebb, 2,5-3%pont közötti volt. A 200°C-os
trendvonalak lefutása meredekebben indul úgy, hogy már az elsı menetrenddel kezelt
próbatestek átlagértékei alacsonyabbak voltak a 180°C-os mintacsoportok átlagainál. A bükk
esetében volt tapasztalható a legnagyobb változás, mely a kontrollcsoport 12,34%-os átlagához
képest több, mint 5%pontos csökkenést jelentett. Az így kialakult 7,12%-os nettó
nedvességtartalom a kezeletlen állapothoz képest átlagosan kb. 40%-kal kevesebb kötött vizet
jelent. A statisztikai értékelés alapján mind a 180°C-os, mind pedig a 200°C-os hıkezelések
szignifikáns eltéréseteket idéztek elı mindhárom faanyag egyensúlyi fanedvességében (4. sz.
melléklet). A menetrendek hatásosságát vizsgálva megállapítható volt, hogy a nyár és cser
faanyagoknál a növekvı kezelési idı csökkenti a nettó egyensúlyi fanedvességet mindkét
hıfok esetében. A bükknél a 180°C-os menetrendek mintaátlagai egymáshoz képest nem
mutattak szignifikáns eltérést, tehát a kezelési idı növelése nem okoz már számottevı
változást. 200°C-on a kezelési idı növelése egy bizonyos fokig csökkentette a mintaátlagokat,
de a második és harmadik menetrendek hatásosság tekintetében azonosnak tekinthetık.
4.2.2. Sőrőség
A termikus és részben hidrolitikus bomlásfolyamatok során a faanyag egyes kémiai alkotói
különbözı mértékben lebomlanak és illékony vegyületek formájában a kezelıtérbe jutnak. A
faanyag így a víztartalom elpárolgásán felüli, maradandó tömegcsökkenést szenved. E
folyamat velejárója a faanyag mátrixszerkezetének zsugorodása is, mely ugyancsak
irreverzibilis folyamatnak tekinthetı. A maradandó alakváltozás és a tömegcsökkenés
mértékétıl függıen a sőrőség is változik. E két hatás természetesen ellentétes az abszolút
száraz faanyag sőrőségének alakulására. Ahogy láttuk a megváltozott hidrofil jelleg a faanyag
sejtfalaiban kevesebb kötött vízzel jár, mely a kisebb mértékő dagadást is elırevetíti. A
nedvesség felvétel és az ebbıl adódó dagadás ellentétes folyamatok a nedves sőrőség
alakulására. A felhasználás és az egyéb vizsgálatok szempontjából a nedves sőrőség alakulása
a lényegesebb. Vizsgálataimmal alátámasztottam, hogy a degradáció egy bizonyos fokánál a
nedves sőrőség közel változatlannak tekinthetı, majd a hıbomlás elırehaladtával csökkenı
tendenciát mutat. E jelenségek a fent említett ellentétes folyamtokkal magyarázhatók. A
normál klímához tartozó egyensúlyi állapotban mért nedves sőrőség alakulását a 4.a, b
diagramcsoportok szemléltetik. A minták 25 darabosak voltak és a részletes mérési
eredményeket a 2.2 számú melléklet tartalmazza.
Nedves sőrőség ρ x (kg/m 3 )
Cser 180
x s x s
kontroll 768,64 24,92 768,64 24,92
1. menetrend 771,54 37,44 734,92 34,76
2. menetrend 765,62 34,53 741,94 43,04
3. menetrend 770,24 46,43 723,64 37,80
o C 200 o C
Nedves sőrőség (kg/m 3 )
900
850
800
750
700
650
Cser
[klíma: 20 o C-65 %rel.p.]
768,64 771,54 765,62 770,24
734,92
741,94
723,64
kontroll 1. menetrend 2. menetrend 3. menetrend
Kezelési fajták
4.a diagramcsoport A hıkezelés hatása a vizsgált faanyagok nedves sőrőségére
(mintaszám n=25, klíma: 20 o C / 65% relatív páratartalom)
180°C
200°C
48