Értekezés

4. fejezet Vizsgálati eredmények értékelése
kontrollcsoportok gombabontása 11-13% körül mozgott, addig a szijács esetében 24-27%-os
átlagértékeket határoztam meg. A 180°C hımérsékleten végzett kezeléseknek köszönhetıen
szijács próbatestek gombabontása a második menetrend esetén már csak 12,10%, azaz kb.
50%-os javulás figyelhetı meg a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A harmadik menetrenddel
kezelve a próbatesteket 10,09% a gombabontás általi tömegveszteség, tehát a kezelési idı
arányos növelésével az ellenálló-képesség javulása csökken. Ugyanez a tendencia figyelhetı
meg a 200°C-on folytatott hıkezeléseknél is, azzal a különbséggel, hogy itt már az elsı
menetrend is 80%-os javulást hozott a cser szijácsnál. Ez 5,5%-os tömegvesztést jelentett,
melyhez képest a második és harmadik menetrendekhez tartozó mintaátlagok egy kis
meredekségő monoton csökkenı (a nem szignifikáns eltéréseket egyenlınek véve)
trendvonalon helyezkednek el. A kezeletlen cser szíjács Labirintustapló általi kb. 25%-os
bontása a 200°C-os harmadik menetrenddel kezelve így közel 2%-ra mérséklıdött. A natúr
geszt esetén az amúgy is csekélyebb, 12%-körüli bontás 180°C-on közel 60%-al, és 200°C-on
több, mint 90%-al volt csökkenthetı. Így 180°C-on a harmadik menetrendnél 4,98%-os,
200°C-on ugyancsak a harmadik menetrendnél pedig már csak 1,01%-os gombabontás volt
megfigyelhetı. A statisztikai értékelés alapján (4. sz. melléklet) a cser gesztjénél a 180°C-os
elsı menetrend hatását nem tekinthetjük szignifikánsnak, de a második és a harmadik
menetrend szerint kezelt próbatestek eltérései már a hıkezelés hatásosságát bizonyítják. A
menetrendek mintaátlagi egymáshoz képest is szignifikáns eltéréseket mutattak, így a növekvı
kezelési idı egyre növekvı gombaállóságot jelent. Cser geszt esetén a 200°C-os kezelések
mindegyike szignifikáns eltéréseket okozott a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A csökkenı
mintaátlagok ellenére a menetrendek hatásai statisztikailag nem különböznek egymástól.
Megjegyzem a mintaátlagok 3%-alattiak és ilyen kis értékek esetén már túl nagy javulás nem
várható a gombabontásban. A cser szijács vizsgálatánál mind a 180°C-os, mind a 200°C-os
menetrendekkel kezelt próbatestek szignifikáns eltérést mutattak a kezeletlenekhez
viszonyítva. 180°C-on a növekvı kezelési idı a második menetrendig növeli a szijács
gombaállóságát, a második és harmadik menetrendek mintaátlagai azonban statisztikailag nem
tekinthetık eltérınek. 200°C-on a kezelési idı növelése már csak kis mértékben növeli a
gombaállóságot. Az elsı és második menetrend mintaátlagainak eltérése nem volt szignifikáns,
de a harmadik menetrend az elsıhöz képest hatásosabbnak bizonyult. A második és harmadik
menetrendek a hatásosság tekintetében ugyancsak azonosnak vehetıek. Itt ugyancsak
elmondható, hogy további látványos javulás már nem várható, mivel a harmadik menetrend
mintaátlaga is 3% alatti volt.
A bükk és nyárfélék fája az MSZ EN 350-2 szabvány szerint az 5. osztályba sorolandó,
azaz farontó gombákkal szemben „nem tartós”. E vizsgált fajoknál a szijács nem különíthetı
el, így a próbatestek az érett farészbıl kerültek kivágásra. A nyárfélék és bükk gyakori
károsítója az erıteljes fehérkorhadást okozó Lepketapló (Coriolus versicolor), mely
enzimatikus bontásának mértékét ugyancsak 25 darabos mintákon határoztam meg (2.
diagramcsoport). A részletes mérési eredményeket a 1. számú melléklet táblázatai
tartalmazzák. A diagramok kék trendvonalaira pillantva szembetőnı, hogy a kontrollcsoport
gombabontásának mértéke a kezelt próbatestekétıl alig tér el. Mindkét fafaj esetében
hasonlóan hatástalannak tőntek a 180°C hımérsékleten végrehajtott hıkezelések. Emellett
elmondható még, hogy mindkét kezeletlen faanyagnál közel azonos 40% feletti mértékő
gombabontás volt tapasztalható. A 200°C-os kezelések, azaz a vörös trendvonalak már javuló
gombaállóságot mutatnak ugyancsak mindkét faanyag tekintetében. A kezeletlen bükk
ellenálló-képességének javulása elmarad a nyárétól, és a bükk minták szórása is némi
növekedést mutatott. Míg a 200°C-on elért maximális javulás bükk esetében csak kb. 60%-os,
addig a nyárnál 90%-feletti volt az ellenálló-képesség növekedése.
45