Értekezés

3. fejezet Vizsgálatokról
eltértem. Ekkor a vizsgálat során a próbatestek méreteit a hıkezelési paraméterek
(hımérséklet, idı), fafajok, a nagy mintaszám (25 db./fafaj/menetrend/hıfok) és a
laboratóriumban rendelkezésre álló adottságok (lombikmennyiség, termosztát mérete)
figyelembevételével csökkenteni kellett. A vizsgálataim eredményei nem hasonlíthatóak
össze más szabványos módon végrehajtott vizsgálatok eredményeivel, kizárólag a kezelések
relatív hatásosságát hivatottak kimutatni. A próbatestek így kialakult, végsı mérete
20×20×6mm-re csökkent. Az egy lombikban elhelyezett maximális mennyiségük 13 db. volt
úgy, hogy a kezeletlenekkel vegyesen, keverve lettek kiadagolva. A lombikba történı
behelyezést csíramentes környezetben kell végezni. Ezt a mőveletet a faanyagvédelmi
laborunk oltófülkéjében, a felülfertızés veszélyét a minimálisra csökkentve, úgy végeztem el,
hogy a próbatesteket közvetlenül a behelyezést megelızıen borszeszégı lángjában
sterilizáltam. A behelyezést követıen a visszadugózott lombikok egy termosztátba kerültek,
mely a vizsgálat ideje alatt állandó, 23 o C-os belsı hımérsékletet biztosít az optimális
fejlıdéshez. A szabványos vizsgálat 16 hétig tart, melyet a próbatest-méret, és az egy
lombikba elhelyezett faanyagtömeg csökkentése miatt ugyancsak csökkentettem. A vizsgálati
idı így 12 hetes lett, mely után a próbatestek még egészben, elporladás nélkül mérhetıek. A
mérés alapját az abszolút száraz tömeghez viszonyított gombabontás, azaz tömegcsökkenés
mértékének meghatározása adja. Az elızıleg, 103 -/+2 o C hımérséklető szárítószekrényben
kiszárított és 0,01g pontossággal lemért próbatesteket 12 hét elteltével a gombafonalaktól
óvatosan megtisztítva kell visszamérni az ismételt szárítást követıen. A gombabontás mértéke
így a következı képlettel számítható:
m
g−cs
m
=
o
− m
m
o
o,
g
⋅100
ahol: mg-cs tömegcsökkenés, a gombabontás mértéke, %-ban
mo az abszolút száraz, kezdeti tömeg, g-ban
mo,g az abszolút száraz tömeg a gombabontás után, g-ban
3.4.2. Fizikai tulajdonságok
3.4.2.1. Egyensúlyi fanedvesség meghatározása
A kezelt és kezeletlen próbatesteket laboratóriumi körülmények között Binder típusú
berendezésben klimatizáltam (26. ábra). Az alkalmazott levegı relatív páratartalma 65% és
hımérséklete 20 o C volt (normál klíma). A próbatesteket az MSZ 6786-2 szabvány szerint
sugár és tangenciális irányban 20×20mm-es, míg rostirányban 30mm-es méretőre alakítottam
ki. A mérésnél század gramm pontosságú digitális mérleget alkalmaztam. A nettó egyensúlyi
nedvességtartalom az abszolút száraz tömeg és a klimatizálás végén, azaz a tömegállandóság
beálltakor mért nedves tömeg különbségébıl határozható meg az alábbi képlet segítségével:
mx
− m
u =
m
ahol: u nettó nedvességtartalom, %-ban
mx a nedves tömeg, g-ban
az abszolút száraz tömeg, g-ban
mo
o
o
⋅100
36