Értekezés
Értekezés Értekezés
3. fejezet Vizsgálatokról elektromágneses szelepen át védıgázzal árasztja el a kamrát, ami csökkenti az éghetı komponensek koncentrációját. Erre szerencsénkre nem volt szükség az eddig elvégzett kezelések során, de a kezdetekben elégtelen szabályozásnak köszönhetıen az autoklávban sikerült egy kisebb robbanást elıidéznünk. Ezt a mőszaki meghibásodások is okozhatják, melyek jövıbeni bekövetkezésére fel kellett készülnünk. Az esetleges robbanás hatásának csökkentése érdekében a kamra ajtaja 4 ponton rugózott pántolással szerelt. A külön helységben elhelyezett számítógép segítségével, vagy manuálisan is történhet a programozás. Az elmúlt hónapok fejlesztésének köszönhetıen egy ADAM típusú hatcsatornás mérésadatgyőjtıt szereltünk fel, melynek segítségével várhatóan a következı évben már egyéb vizsgálatokat is végezhetünk. 23. ábra Az új hıkezelı labor-bal, Az új hıkezelı berendezés –jobb A kezdeti kísérletek eredményeinek megfelelıen a kezelési hımérsékleteket csökkentettem és a dolgozatban szereplı fafajok tekintetében 220 o C-hımérséklet alatt végeztem az új hıkezeléseket. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a faanyag hıbomlásának kémiai analízisét nem deszka mérető mintákon, hanem faporokon, forgácson végzik, melyeknek a fajlagos felülete sokszorosa és fizikai viselkedése (hıvezetı-képesség, felmelegedés sebessége) eltér az általam vizsgált dimenziójú minták viselkedésétıl. A hıbomlás mértékét az általam végzett kezelések után lenne célszerő vizsgálni, hiszen a forgács mérető farészek száradása és a bomlása is elıbb valósul meg ugyanabban a kezelıtérben, mint a deszka méretőeké. A mérésadatgyőjtésnek köszönhetıen a közeljövıben lehetıség nyílik a különféle dimenziójú (deszka, palló stb.) faanyagok felmelegedésének, tényleges belsı hımérsékletének megfigyelésére. Így arra is választ kaphatunk majd, hogy a kezelıközeg hımérsékletének változására miként reagál a módosult fatest hımérséklete. Irodalmi adatok alapján a faanyag fajhıje csökkenı fanedvesség esetén ugyan csökken, de növekvı hımérsékletre viszont növekszik. Természetesen e két hatás a kezelés során egyszerre van jelen mindamellett, hogy a faanyag belsı szerkezete is megváltozik. A fajhı tehát, mind a fanedvesség, mind a hımérséklet és fafaji jellemzık függvényében változik, így a hıkezelés során idıben sem állandó. A „Faipari mőveletek elmélete” címő könyvben (1994) a fa fajhıjét -40 o C-100 o C közötti hımérséklet és 0-160% közötti nettó fanedvesség tartományban a 24. ábrával jellemzik. 32
3. fejezet Vizsgálatokról 24. ábra A faanyag fajhıje Faipari mőveletek elmélete (1994) Az ábra szerint, ameddig 10% fanedvesség esetén 20 o C-on a 1,8-2,0 [kJ/ kgK]-es, addig 100 o C-on már a 2,0-2,2-es görbék tőnnek mértékadónak. Ezen megfontolások alapján a faanyag száradása nem csak a kémiai, hidrolitikus folyamatokat, hanem fizikai hatásokat és így a végtermék minıségét illetıleg is kulcskérdés. Mindemellett megjegyezhetı, hogy a keletkezı gız jelenléte a folyamat során a levegı hıátadó képességét is növeli. Tapasztalataim alapján a kezdeti fanedvesség, természetesen a menetrendektıl függıen elég nagy befolyással bír a hıkezelt faanyag minıségére. A kezelések során a kezelendı faanyagokat közel azonos, a menetrendekhez megfelelı fanedvességőre szárítottam. A kezelések során a berendezésben változtatható paraméterek a hıfok és a kezelési idı voltak. A hıfok tekintetében így 180 és 200 o C-os kezeléseket végeztem és a hıntartási idıt, mint a kezelés második fı paraméterét, három különbözı szintre állítottam be. Ennek megfelelıen a dolgozatban 1. (egyes), 2. (kettes), ill. 3. (hármas) jelölésekkel illettem a különbözı menetrendeket, melyek rendre egy-, két- és háromszoros hosszúságú hıntartási idıket jelölnek. 3.3. Mintavételezés, statisztikai értékelés A hıkezelés „újdonság” jellegébıl adódóan a célom az volt, hogy a lehetı leghomogénebb alapanyagból válasszam le a próbatestek készítéséhez megfelelı részeket. A minıségi, repedésmentes hıkezelt faanyag elıállításához szükséges elıfeltételeket (induló fanedvesség, menetrendek paraméterei stb.) természetesen elızıleg kikísérleteztük. A különféle tényezıkbıl eredı szórás minimalizálása érdekében az egy termıhelyrıl származó törzsek mellmagassági szintje (kb. 130cm-re a föld színétıl mérve) a kivágások közepére estek, így ezek 100-120cm hosszúságú hengeres rönkdarabok voltak. A szalagfőrészen történt hasítást követıen a hibáktól mentes minıségi alapanyagokat különválogattam. A bélkörüli, ún. juvenilis fa teljesen eltávolításra nem került, de részarányát a bél körüli kb. 5-10 évgyőrő eltávolításával minimalizáltuk. Az így kialakult szelvényáruk a 33
- Page 1 and 2: Horváth Norbert A termikus kezelé
- Page 3 and 4: Kivonat A disszertáció legfıbb c
- Page 5 and 6: Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, el
- Page 7 and 8: 1. fejezet Bevezetés, elızmények
- Page 9 and 10: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 11 and 12: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 13 and 14: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 15 and 16: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 17 and 18: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 19 and 20: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 21 and 22: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 23 and 24: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 25 and 26: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 27 and 28: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 29 and 30: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 31 and 32: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 33 and 34: 3. fejezet Vizsgálatokról 3. A vi
- Page 35 and 36: 3. fejezet Vizsgálatokról Figyele
- Page 37: 3. fejezet Vizsgálatokról 3.2. H
- Page 41 and 42: 3. fejezet Vizsgálatokról 3.4. A
- Page 43 and 44: 3. fejezet Vizsgálatokról 3.4.2.2
- Page 45 and 46: 3. fejezet Vizsgálatokról 3.4.2.4
- Page 47 and 48: 3. fejezet Vizsgálatokról 3.4.3.
- Page 49 and 50: 3. fejezet Vizsgálatokról meg: ah
- Page 51 and 52: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 53 and 54: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 55 and 56: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 57 and 58: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 59 and 60: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 61 and 62: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 63 and 64: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 65 and 66: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 67 and 68: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 69 and 70: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 71 and 72: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 73 and 74: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 75 and 76: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 77 and 78: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 79 and 80: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 81 and 82: 5. fejezet Összefoglalás 5. Össz
- Page 83 and 84: 5. fejezet Összefoglalás 5.1.4 A
- Page 85 and 86: 5. fejezet Összefoglalás 5.2. Gya
- Page 87 and 88: 6. fejezet Irodalomjegyzék 6. Irod
3. fejezet Vizsgálatokról<br />
24. ábra A faanyag fajhıje<br />
Faipari mőveletek elmélete (1994)<br />
Az ábra szerint, ameddig 10% fanedvesség esetén 20 o C-on a 1,8-2,0 [kJ/ kgK]-es, addig<br />
100 o C-on már a 2,0-2,2-es görbék tőnnek mértékadónak. Ezen megfontolások alapján a<br />
faanyag száradása nem csak a kémiai, hidrolitikus folyamatokat, hanem fizikai hatásokat és<br />
így a végtermék minıségét illetıleg is kulcskérdés. Mindemellett megjegyezhetı, hogy a<br />
keletkezı gız jelenléte a folyamat során a levegı hıátadó képességét is növeli.<br />
Tapasztalataim alapján a kezdeti fanedvesség, természetesen a menetrendektıl függıen elég<br />
nagy befolyással bír a hıkezelt faanyag minıségére. A kezelések során a kezelendı<br />
faanyagokat közel azonos, a menetrendekhez megfelelı fanedvességőre szárítottam.<br />
A kezelések során a berendezésben változtatható paraméterek a hıfok és a kezelési idı<br />
voltak. A hıfok tekintetében így 180 és 200 o C-os kezeléseket végeztem és a hıntartási idıt,<br />
mint a kezelés második fı paraméterét, három különbözı szintre állítottam be. Ennek<br />
megfelelıen a dolgozatban 1. (egyes), 2. (kettes), ill. 3. (hármas) jelölésekkel illettem a<br />
különbözı menetrendeket, melyek rendre egy-, két- és háromszoros hosszúságú hıntartási<br />
idıket jelölnek.<br />
3.3. Mintavételezés, statisztikai értékelés<br />
A hıkezelés „újdonság” jellegébıl adódóan a célom az volt, hogy a lehetı<br />
leghomogénebb alapanyagból válasszam le a próbatestek készítéséhez megfelelı részeket. A<br />
minıségi, repedésmentes hıkezelt faanyag elıállításához szükséges elıfeltételeket (induló<br />
fanedvesség, menetrendek paraméterei stb.) természetesen elızıleg kikísérleteztük.<br />
A különféle tényezıkbıl eredı szórás minimalizálása érdekében az egy termıhelyrıl<br />
származó törzsek mellmagassági szintje (kb. 130cm-re a föld színétıl mérve) a kivágások<br />
közepére estek, így ezek 100-120cm hosszúságú hengeres rönkdarabok voltak. A<br />
szalagfőrészen történt hasítást követıen a hibáktól mentes minıségi alapanyagokat<br />
különválogattam. A bélkörüli, ún. juvenilis fa teljesen eltávolításra nem került, de részarányát<br />
a bél körüli kb. 5-10 évgyőrő eltávolításával minimalizáltuk. Az így kialakult szelvényáruk a<br />
33
Change language