Értekezés

3. fejezet Vizsgálatokról
elektromágneses szelepen át védıgázzal árasztja el a kamrát, ami csökkenti az éghetı
komponensek koncentrációját. Erre szerencsénkre nem volt szükség az eddig elvégzett
kezelések során, de a kezdetekben elégtelen szabályozásnak köszönhetıen az autoklávban
sikerült egy kisebb robbanást elıidéznünk. Ezt a mőszaki meghibásodások is okozhatják,
melyek jövıbeni bekövetkezésére fel kellett készülnünk. Az esetleges robbanás hatásának
csökkentése érdekében a kamra ajtaja 4 ponton rugózott pántolással szerelt.
A külön helységben elhelyezett számítógép segítségével, vagy manuálisan is történhet a
programozás. Az elmúlt hónapok fejlesztésének köszönhetıen egy ADAM típusú
hatcsatornás mérésadatgyőjtıt szereltünk fel, melynek segítségével várhatóan a következı
évben már egyéb vizsgálatokat is végezhetünk.
23. ábra Az új hıkezelı labor-bal, Az új hıkezelı berendezés –jobb
A kezdeti kísérletek eredményeinek megfelelıen a kezelési hımérsékleteket
csökkentettem és a dolgozatban szereplı fafajok tekintetében 220 o C-hımérséklet alatt
végeztem az új hıkezeléseket. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a faanyag
hıbomlásának kémiai analízisét nem deszka mérető mintákon, hanem faporokon, forgácson
végzik, melyeknek a fajlagos felülete sokszorosa és fizikai viselkedése (hıvezetı-képesség,
felmelegedés sebessége) eltér az általam vizsgált dimenziójú minták viselkedésétıl. A
hıbomlás mértékét az általam végzett kezelések után lenne célszerő vizsgálni, hiszen a
forgács mérető farészek száradása és a bomlása is elıbb valósul meg ugyanabban a
kezelıtérben, mint a deszka méretőeké. A mérésadatgyőjtésnek köszönhetıen a közeljövıben
lehetıség nyílik a különféle dimenziójú (deszka, palló stb.) faanyagok felmelegedésének,
tényleges belsı hımérsékletének megfigyelésére. Így arra is választ kaphatunk majd, hogy a
kezelıközeg hımérsékletének változására miként reagál a módosult fatest hımérséklete.
Irodalmi adatok alapján a faanyag fajhıje csökkenı fanedvesség esetén ugyan csökken, de
növekvı hımérsékletre viszont növekszik. Természetesen e két hatás a kezelés során
egyszerre van jelen mindamellett, hogy a faanyag belsı szerkezete is megváltozik. A fajhı
tehát, mind a fanedvesség, mind a hımérséklet és fafaji jellemzık függvényében változik, így
a hıkezelés során idıben sem állandó. A „Faipari mőveletek elmélete” címő könyvben (1994)
a fa fajhıjét -40 o C-100 o C közötti hımérséklet és 0-160% közötti nettó fanedvesség
tartományban a 24. ábrával jellemzik.
32