Értekezés

3. fejezet Vizsgálatokról
Zsugorodás (%):
rostirányú: 0,3-0,4
húrirányú: 8,5-9,8
sugárirányú: 4,4-4,9
térfogati: 12,9-14,6
Hajlítószilárdság (N/mm 2 ): 94-128-136
Rostirányú nyomószilárdság (N/mm 2 ): 44-62-71
Ütı-törı munka (J/cm 2 ): 10
Brinell keménység (N/mm 2 ):
bütü: 57
Tulajdonságai ellenére a régi épületekben gyakran találkozunk cser parkettákkal,
mindemellett a jó főtıértéke miatt hazánk egyik legértékesebb tőzifája.
3.1.2. Bükk (Fagus sylvatica L.)
„A bükkök nemzetségének mintegy 13 faja az északi mérsékelt égövben ıshonos.
Európában kiemelkedıen fontos szerepe van az egyszerően „bükk”-nek nevezett „közönséges
bükknek” (Fagus sylvatica). Zárt állásban egyenes, hengeres óriás törzseket fejleszt. A fák
magassága 35-40m is lehet, melynek ágtiszta törzshossza a 15-20m-t is elérheti.
Véghasználati korban (100-120 év) 0,4-0,7m mellmagassági átmérıvel rendelkezik, de az
öregebb példányok (200-300év) elérhetik az 1,5-1,8m-t is. Vékony, 1-2cm vastag sima kérge
sérülékeny. A bükk fája világos halványsárgás vagy vöröses tónusú, világosszürke (vörösesfehér).
Az egészséges geszt és a szijács nem különülnek el egymástól, de idısebb korban
gyakori a vörösbarna álgeszt. A fatest szórt likacsú, tehát a korai és késıi pászta edényeinek
átmérıi között nem nagyok a különbségek. A szórt elrendezéső edények általában
magányosak, ritkán iker elhelyezkedésőek. Átmérıjük 30-100μm közötti, a késıi pásztában a
kisebb méretőek jellemzık. Az egészséges fatest jól telíthetı, ellentétben a tiliszes, gesztesítı
anyagokkal berakott álgesztes faanyaggal. A farostok típusa elsısorban libriformrost, de
elıfordulnak rost- és edénytracheidák is. A rostkötegek általában egyenes lefutásúak, de a
bükknél is elıfordul csavarodottság. A bükk kiváló szilárdsága és keménysége a farostok
kiemelkedıen nagy sejtfalvastagságával áll kapcsolatban (a kettıs falvastagság 7,5 μm, a
tölgynél 4,2 μm). A kettıs sejtfal és a lumen aránya: 1:1” (MOLNÁR S, BARISKA M; 2006)
„A bükk fahibái közül elsı helyen az álgesztesedést kell említeni. Az idısebb
törzseknél ez rendkívül gyakori. Az egészséges (gombafertızés nélküli) barna álgesztes
bükköt a gyakorlatban "vörösbükk"-nek is nevezik. Az álgeszt határa nem követi az évgyőrő
vonalát, tehát szabálytalan. Az ún. szürke vagy "csillagos álgeszt" már gombafertızött,
korhadó faanyag, iparilag nem hasznosítható. A bükk egészséges álgesztjeinek kialakulása
fiziológiai okokra (pl. öregedés, vízellátási zavarok), vagy mechanikai sérülésekre vezethetı
vissza. Tehát az álgesztesedés (tiliszesedés, gesztesítı anyagok berakódása) valójában egy
preventív védekezési reakciója az élıfáknak.” (MOLNÁR S, BARISKA M; 2006)
Tartóssága különbözı kitettségeknél, években (MOLNÁR S, BARISKA M; 2006):
védı kezelés nélkül, földdel érintkezve: 10-35-40
tetı alatt: 20-40-80
víz alatt: 30-70-120
állandóan száraz állapotban: 200-700
28