Értekezés
Értekezés Értekezés
2. fejezet A hıkezelés tudományos és ipari vonatkozásai 15. ábra A fa hıvezetı képessége rostokra merılegesen NIEMZ (1993) bal, A nedves sőrőség, hımérséklet és a porozitás „r” befolyása a fa hıvezetı képességére SULEIMAN és mtsai (1999) jobb, a; rostirányban b; arra merılegesen e. A szín A faanyag hı hatására bekövetkezı elszínezıdését a 100-200 o C hımérsékleti tartományban döntıen a járulékos anyagok kémiai átalakulása okozza. A színváltozás mértéke, mind inert, mind oxidatív atmoszférában 160-180 o C között ugrásszerően megnı. A szín-jellemzık a fafajtól és az alkalmazott atmoszférától függıen a következık szerint változnak: a faanyag világossága jelentısen csökken, színezete a kevéssé telített, vöröses tartományok irányába tolódik el, a telítettség alig változik, a kezelés idejével a változás sebessége jelentısen csökken, és a szín a fafajra és kezelési idıre jellemzı határérték felé közelít. Igen hosszú kezelési idı azonban a magasabb hımérsékleten kapott színingerjellemzıket adja. (NÉMETH K. 1998) A fa termikus kezelésének hatására bekövetkezı színváltozásáról KOLLMANN és munkatársai (1951) adtak elıször részletes információt. Az elszínezıdés sebességét és mértékét az alkalmazott hımérséklet határozza meg, hiszen magasabb hımérsékleten a termikus folyamatok felgyorsulnak, így intenzívebb lesz a színváltozás. Megállapították, hogy a színváltozás mértéke a hımérséklet növekedésével exponenciálisan nı. BOURGOIS és munkatársai (1991) vizsgálatai szerint a hıkezelés (240-310°C) hatására bekövetkezı világosság csökkenést és a színeltolódást a hemicellulóz, különösen a pentozán mennyiségének csökkenése okozza. NÉMETH K. (1988, 1989a, 1998) vizsgálatai alapján megállapította, hogy termikus kezelés során is a világosságváltozás adja a faanyag szempontjából a legtöbb információt, és ez az érték közelít legjobban a szubjektív színmegítélés adataihoz is. CSONKÁNÉ (2005) a magas extraktanyag tartalmú fehérakác és a kevésbé magas extraktanyag tartalmú feketenyár fajokat vizsgált és a 16. ábrán látható világosságváltozást tapasztalta. Rámutatott, hogy az extraktmentes akác termikus hatásra bekövetkezı színváltozása jellegében a nyár színváltozását követi. 22
2. fejezet A hıkezelés tudományos és ipari vonatkozásai 16. ábra Hı hatása az akác (bal) és nyár (jobb) fajok világosságára (CSONKÁNÉ, 2005) A kvercetin és robinetin hasonló vizsgálatával megállapította, hogy a keményfák jellemzı extraktanyaguk alapján e két modellvegyülethez hasonló változás valamelyikébe sorolhatók. A kvercetin-típusú változást jól illusztrálja a nyár faanyagnak a színváltozása, hiszen e fafaj extraktanyagot csak kis mennyiségben tartalmaz, így a színváltozást gyakorlatilag a ligninnek, illetve kromofor csoportot csak kismértékben tartalmazó extrakttartalmának köszönheti. Ugyancsak kvercetin-típusú színváltozást mutattak az extrahált akác minták is. Színképzı vegyületek hiányában, extraktmentes fában viszonylag gyorsan megindul a hemicellulózok és a lignin, illetve ezek kapcsolatainak a bomlása, ami kromoforok képzıdéséhez vezet. Ez, az ilyen faanyag lassabb, de folyamatos színváltozásának a magyarázata. Robinetin-típusú változást mutat az akác faanyag, amely nagy mennyiségő, jórészt színes extraktanyaggal rendelkezik. (CSONKÁNÉ 2005) NIEMZ (2004) a különféle közegekben kezelt lucfenyı próbatestekrıl megállapította, hogy eltérı módon színezıdnek el a 200 o C-os kezelések során (17.ábra). Az így kezelt próbatesteket ezután kültéri vizsgálatoknak vetették alá, ahol a hıkezelt próbatestek csekélyebb repedezési hajlama mellett, mind a kezeletlen, és mind a kezelt próbatestek hasonló mérvő szürkülését tapasztalták. NIEMZ megállapítása alapján a faanyag módosított színe nem UV-stabil. 17. ábra Lucfenyı színének változása 200 o C-os hıkezelések esetén NIEMZ (2004) 23
- Page 1 and 2: Horváth Norbert A termikus kezelé
- Page 3 and 4: Kivonat A disszertáció legfıbb c
- Page 5 and 6: Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, el
- Page 7 and 8: 1. fejezet Bevezetés, elızmények
- Page 9 and 10: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 11 and 12: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 13 and 14: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 15 and 16: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 17 and 18: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 19 and 20: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 21 and 22: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 23 and 24: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 25 and 26: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 27: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 31 and 32: 2. fejezet A hıkezelés tudományo
- Page 33 and 34: 3. fejezet Vizsgálatokról 3. A vi
- Page 35 and 36: 3. fejezet Vizsgálatokról Figyele
- Page 37 and 38: 3. fejezet Vizsgálatokról 3.2. H
- Page 39 and 40: 3. fejezet Vizsgálatokról 24. áb
- Page 41 and 42: 3. fejezet Vizsgálatokról 3.4. A
- Page 43 and 44: 3. fejezet Vizsgálatokról 3.4.2.2
- Page 45 and 46: 3. fejezet Vizsgálatokról 3.4.2.4
- Page 47 and 48: 3. fejezet Vizsgálatokról 3.4.3.
- Page 49 and 50: 3. fejezet Vizsgálatokról meg: ah
- Page 51 and 52: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 53 and 54: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 55 and 56: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 57 and 58: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 59 and 60: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 61 and 62: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 63 and 64: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 65 and 66: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 67 and 68: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 69 and 70: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 71 and 72: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 73 and 74: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 75 and 76: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
- Page 77 and 78: 4. fejezet Vizsgálati eredmények
2. fejezet A hıkezelés tudományos és ipari vonatkozásai<br />
16. ábra Hı hatása az akác (bal) és nyár (jobb) fajok világosságára<br />
(CSONKÁNÉ, 2005)<br />
A kvercetin és robinetin hasonló vizsgálatával megállapította, hogy a keményfák jellemzı<br />
extraktanyaguk alapján e két modellvegyülethez hasonló változás valamelyikébe sorolhatók.<br />
A kvercetin-típusú változást jól illusztrálja a nyár faanyagnak a színváltozása, hiszen e<br />
fafaj extraktanyagot csak kis mennyiségben tartalmaz, így a színváltozást gyakorlatilag a<br />
ligninnek, illetve kromofor csoportot csak kismértékben tartalmazó extrakttartalmának<br />
köszönheti. Ugyancsak kvercetin-típusú színváltozást mutattak az extrahált akác minták is.<br />
Színképzı vegyületek hiányában, extraktmentes fában viszonylag gyorsan megindul a<br />
hemicellulózok és a lignin, illetve ezek kapcsolatainak a bomlása, ami kromoforok<br />
képzıdéséhez vezet. Ez, az ilyen faanyag lassabb, de folyamatos színváltozásának a<br />
magyarázata. Robinetin-típusú változást mutat az akác faanyag, amely nagy mennyiségő,<br />
jórészt színes extraktanyaggal rendelkezik. (CSONKÁNÉ 2005)<br />
NIEMZ (2004) a különféle közegekben kezelt lucfenyı próbatestekrıl megállapította,<br />
hogy eltérı módon színezıdnek el a 200 o C-os kezelések során (17.ábra). Az így kezelt<br />
próbatesteket ezután kültéri vizsgálatoknak vetették alá, ahol a hıkezelt próbatestek<br />
csekélyebb repedezési hajlama mellett, mind a kezeletlen, és mind a kezelt próbatestek<br />
hasonló mérvő szürkülését tapasztalták. NIEMZ megállapítása alapján a faanyag módosított<br />
színe nem UV-stabil.<br />
17. ábra Lucfenyı színének változása 200 o C-os hıkezelések esetén<br />
NIEMZ (2004)<br />
23
Change language