Értekezés

2. fejezet A hıkezelés tudományos és ipari vonatkozásai
15. ábra A fa hıvezetı képessége rostokra merılegesen NIEMZ (1993) bal, A nedves sőrőség, hımérséklet és a
porozitás „r” befolyása a fa hıvezetı képességére SULEIMAN és mtsai (1999) jobb,
a; rostirányban b; arra merılegesen
e. A szín
A faanyag hı hatására bekövetkezı elszínezıdését a 100-200 o C hımérsékleti
tartományban döntıen a járulékos anyagok kémiai átalakulása okozza. A színváltozás
mértéke, mind inert, mind oxidatív atmoszférában 160-180 o C között ugrásszerően megnı. A
szín-jellemzık a fafajtól és az alkalmazott atmoszférától függıen a következık szerint
változnak: a faanyag világossága jelentısen csökken, színezete a kevéssé telített, vöröses
tartományok irányába tolódik el, a telítettség alig változik, a kezelés idejével a változás
sebessége jelentısen csökken, és a szín a fafajra és kezelési idıre jellemzı határérték felé
közelít. Igen hosszú kezelési idı azonban a magasabb hımérsékleten kapott színingerjellemzıket
adja. (NÉMETH K. 1998)
A fa termikus kezelésének hatására bekövetkezı színváltozásáról KOLLMANN és
munkatársai (1951) adtak elıször részletes információt. Az elszínezıdés sebességét és
mértékét az alkalmazott hımérséklet határozza meg, hiszen magasabb hımérsékleten a
termikus folyamatok felgyorsulnak, így intenzívebb lesz a színváltozás. Megállapították, hogy
a színváltozás mértéke a hımérséklet növekedésével exponenciálisan nı.
BOURGOIS és munkatársai (1991) vizsgálatai szerint a hıkezelés (240-310°C)
hatására bekövetkezı világosság csökkenést és a színeltolódást a hemicellulóz, különösen a
pentozán mennyiségének csökkenése okozza.
NÉMETH K. (1988, 1989a, 1998) vizsgálatai alapján megállapította, hogy termikus
kezelés során is a világosságváltozás adja a faanyag szempontjából a legtöbb információt, és
ez az érték közelít legjobban a szubjektív színmegítélés adataihoz is.
CSONKÁNÉ (2005) a magas extraktanyag tartalmú fehérakác és a kevésbé magas
extraktanyag tartalmú feketenyár fajokat vizsgált és a 16. ábrán látható világosságváltozást
tapasztalta. Rámutatott, hogy az extraktmentes akác termikus hatásra bekövetkezı
színváltozása jellegében a nyár színváltozását követi.
22