23.12.2012 Views

Használati útmutató - i-gel - Intersurgical

Használati útmutató - i-gel - Intersurgical

Használati útmutató - i-gel - Intersurgical

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>Használati</strong> <strong>útmutató</strong><br />

i-<strong>gel</strong> ® egyszerhasználatos szupraglottikus légútbíztosító eszköz<br />

Felnőtt és gyermek méret<br />

www.i-<strong>gel</strong>.com


Tartalom<br />

1.0 Bevezetés ............................................................................................................ 2<br />

1.1 Az i-<strong>gel</strong> kialakítása ..........................................................................................................2<br />

1.2 Kulcsfontosságú elemek és funkcióik .............................................................................3<br />

1.2.1 Lágy, nem felfújható mandzsetta ............................................................................4<br />

1.2.2 Gasztrikus csatorna ................................................................................................4<br />

1.2.3 Epiglottistámasz .....................................................................................................4<br />

1.2.4 Szájüregi stabilizátor ..............................................................................................4<br />

1.2.5 15 mm-es csatlakozó .............................................................................................5<br />

1.2.6 Fontos információk .................................................................................................5<br />

2.0 Javallatok ............................................................................................................ 6<br />

3.0 Ellenjavallatok .................................................................................................... 7<br />

4.0 Figyelmeztetések................................................................................................ 7<br />

5.0 Előkészítés .......................................................................................................... 8<br />

5.1 A méret kiválasztása .......................................................................................................8<br />

5.2 Használat előtti ellenőrzés ..............................................................................................9<br />

5.3 Az eszköz bevezetése előtti előkészület – felnőtt méret .................................................9<br />

5.4 Az eszköz bevezetése előtti előkészület – gyermek méret .............................................9<br />

6.0 Az anesztézia indukciója ..................................................................................11<br />

6.1 Előnyben részesített technika ......................................................................................11<br />

6.2 Egyéb indukciós technikák ...........................................................................................11<br />

7.0 Bevezetési technika ......................................................................................... 12<br />

7.1 Ajánlott bevezetési technika ..........................................................................................12<br />

7.2 A javasolt bevezetési technikával kapcsolatos, fontos megjegyzések ..........................13<br />

8.0 Az anesztézia fenntartása................................................................................ 14<br />

9.0 Ébredés az anesztéziából ................................................................................ 14<br />

10.0 Az anesztézia feltisztulási fázisa és az i-<strong>gel</strong> eltávolítása.............................. 14<br />

11.0 A gasztrikus csatorna használata ................................................................... 15<br />

12.0 Problémamegoldás .......................................................................................... 16<br />

13.0 Kedvezőtlen kimenetelű események .............................................................. 17<br />

14.0 További szakirodalom ...................................................................................... 18


1.0<br />

1.1 Az i-<strong>gel</strong> kialakítása<br />

Az i-<strong>gel</strong> új, innovatív szupraglottikus légútbiztosító eszköz, amely áttetsző, lágy, gélszerű, orvosi<br />

minőségű, hőre lágyuló, elasztikus polimerből készül. Az i-<strong>gel</strong> nem felfújható mandzsettájú, a<br />

pharyngealis, laryngealis és perilaryngealis képletek tökéletes anatómiai zárását biztosító eszköz,<br />

mellyel elkerülhető a felfújható mandzsettájú szupraglottikus légútbiztosító eszközök által okozott<br />

kompressziós trauma. Kifejlesztését me<strong>gel</strong>őzte a szupraglottikus, extraglottikus, periglottikus<br />

és intraglottikus légúti eszközökről szóló irodalom alapos áttanulmányozása egészen az 5.<br />

századig visszamenőleg. Részletesen tanulmányoztuk, tudományosan vizsgáltuk és kritikus<br />

szemmel értékeltük a kipreparált, tartósított humán cadavereket, a friss nyaki és légúti cadaver<br />

preparátumokat, a direkt és indirekt pharingolaryngealis endoszkópos felvételeket, a röntgen-,<br />

CT- és MR-képeket. Az ily módon nyert tudással garantáljuk, hogy az i-<strong>gel</strong> alakja, lágysága és<br />

kontúrja pontosan tükrözi a pharyngealis, laryngealis és perilaryngealis képletek szerkezetét, és<br />

azokra a lehető legkisebb nyomást fejti ki.<br />

Az i-<strong>gel</strong> kialakítását tekintve igen pontos anatómiai eszköz, amely felveszi a pharyngealis,<br />

laryngealis és perilaryngealis képletek alakját anélkül, hogy a környező szövetek és képletek<br />

kompresszióját okozná, vagy az elmozdításukból adódóan sérüléshez vezetne.<br />

Az i-<strong>gel</strong> pontosan illeszkedik a gégevázra, és megbízhatóan zárja le a perilaryngealis képleteket,<br />

ezáltal nincs szükség felfújható mandzsettára.<br />

1. ábra: Az i-<strong>gel</strong> mandzsetta helyzete a larynxban<br />

1. Nyelv<br />

2. Nyelvgyök<br />

3. Epiglottis<br />

4. Aryepiglottikus redő<br />

5. Fossa piriformis<br />

1<br />

2<br />

3<br />

4<br />

5<br />

6<br />

7<br />

8<br />

9<br />

6. Hátsó porcok<br />

7. Pajzsporc<br />

8. Gyűrűporc<br />

9. Felső nyelőcsőbemenet<br />

Bevezetés<br />

i-<strong>gel</strong> 2


A felfújható mandzsetta nélküli szupraglottikus légútbiztosító eszköz számos lehetséges előnnyel<br />

rendelkezik, beleértve a könnyebb behelyezést, a szöveti kompresszió minimális kockázatát és<br />

a behelyezést követő stabil helyzetet (azaz kiküszöbölhető a mandzsettafelfújáskor jelentkező<br />

elmozdulás). Az i-<strong>gel</strong> latexmentes, steril, egyszerhasználatos eszköz. A szájüregi stabilizátornak<br />

széles, elliptikus, szimmetrikus és laterálisan ellapult keresztmetszete van (de a légúti tubus<br />

lumene kerek), amely a behelyezéskor megfelelő függőleges stabilitást és axiális ellenállást<br />

biztosít. A szájüregi stabilizátor magában foglalja a hagyományos légúti csatornát és a különálló<br />

gasztrikus csatornát. Figyelem: az 1-es méretű i-<strong>gel</strong> nem rendelkezik gasztrikus csatornával.<br />

A tubusrész keményebb az eszköz lágy, kiszélesedett részénél. A tubusrész keménysége és<br />

természetes, oropharyngealis görbülete lehetővé teszi az eszköz könnyed bevezetését oly módon,<br />

hogy az i-<strong>gel</strong> proximális végét tartva a vezetővég a kemény szájpad mentén a garatba csúszhat.<br />

A teljes bevezetéshez nem szükséges az ujjakat a beteg szájába helyezni. Az eszköz sima alsó<br />

felszíne – a kiszélesedett rész végétől a tubus teljes hosszán át – lehetővé teszi, hogy az eszközt<br />

könnyen hátra lehessen csúsztatni a kemény szájpad, a garat mentén a hypopharynxba.<br />

A beépített gasztrikus csatorna korán jelzi a gyomortartalom regurgitációját, rajta keresztül<br />

szellőzik a gyomor gáztartalma, és nazogasztrikus tubust lehet levezetni rajta a gyomortartalom<br />

kiürítése céljából. Figyelem: az 1-es méretű i-<strong>gel</strong> nem rendelkezik gasztrikus csatornával.<br />

1.2. Kulcsfontosságú elemek és funkcióik<br />

15 mm-es csatlakozó<br />

A gasztrikus csatorna<br />

proximális vége<br />

Beépített harapásgátló<br />

Epiglottistámasz<br />

Lágy, nem felfújható<br />

mandzsetta<br />

2. ábra: Az i-<strong>gel</strong> legfontosabb részei<br />

Figyelem: az 1-es méretű i-<strong>gel</strong> nem rendelkezik gasztrikus csatornával.<br />

Felnőtt méret Gyermek méret<br />

Szájüregi stabilizátor<br />

Bevezetés<br />

A gasztrikus<br />

csatorna<br />

disztális vége<br />

3 i-<strong>gel</strong>


1.2.1 Lágy, nem felfújható mandzsetta:<br />

Az új, lágy, nem felfújható mandzsetta szorosan<br />

illeszkedik a perilaryngealis struktúrákhoz, és<br />

felveszi az epiglottis, az aryepiglottikus redők,<br />

a fossa piriformis, a pajzs- és gyűrűporc körüli<br />

képletek, illetve a hátsó porcok és terek formáját.<br />

Minden képlethez pontosan illeszkedik, ami<br />

biztosítja a gégebemenet lezárását. Az eszköz<br />

csúcsa a nyelőcső proximális bemenetéhez<br />

illeszkedik, ezáltal elválasztja a nyelőcső<br />

bemenetét a gégebemenettől. A mandzsetta<br />

külső formája lehetővé teszi, hogy a laryngealis<br />

és a perilaryngealis képletek megfelelő vérellátást<br />

kapjanak, és csökkenti a neurovascularis<br />

kompresszió kockázatát. Az eszközt a<br />

pharingoepiglottikus redő alá csúsztatva szűkebb<br />

és mélyebb térbe jut, ami az eszköz kifelé irányuló<br />

mozgását vonja maga után, és a perilaryngealis<br />

tasak terében szoros rögzülést biztosít.<br />

3. ábra: Lágy, nem felfújható mandzsetta<br />

Bevezetés<br />

1.2.2 Gasztrikus csatorna<br />

A gasztrikus csatorna végighalad a lapos csatlakozószárny oldalán található proximális nyílástól<br />

a nem felfújható mandzsetta disztális végéig. Mivel az eszköz disztális vége szorosan és<br />

anatómiailag pontosan illeszkedik a felső nyelőcsőbemenethez, a gasztrikus csatorna disztális<br />

nyílásán keresztül nazogasztrikus tubust lehet levezetni a a gyomortartalom kiürítése céljából,<br />

illetve a gyomorgázok szellőzését is elősegíti a gasztrikus csatorna. A gasztrikus csatorna korán<br />

jelzi a regurgitációt. Figyelem: az 1-es méretű i-<strong>gel</strong> nem rendelkezik gasztrikus csatornával.<br />

1.2.3 Epiglottistámasz<br />

A mesterséges epiglottis és a védőperem meggátolja, hogy az epiglottis lefelé gyűrődjön, vagy<br />

elzárja a légútbiztosító eszköz disztális nyílását. A mandzsetta proximális végénél levő epiglottikus<br />

perem a nyelvgyöknél helyezkedik el, így meggátolja, hogy az eszköz felfelé kimozduljon a<br />

helyéről, valamint, hogy a vége kicsússzon a felső nyelőcsőszakaszból.<br />

1.2.4 Szájüregi stabilizátor<br />

A szájüregi stabilizátornak beépített, természetes görbülete van, és alakja magától alkalmazkodik<br />

a beteg oropharyngealis görbületéhez. Az anatómiailag szélesebb és konkáv kiképzés<br />

megakadályozza az eszköz elcsavarodásának lehetőségét, ezáltal csökkenti a rossz behelyezés<br />

kockázatát. A behelyezés elősegítése érdekében függőleges stabilitást is biztosít.<br />

i-<strong>gel</strong> 4


1.2.5 15 mm-es csatlakozó<br />

Bevezetés<br />

Az új csatlakozónak számos funkciója van, ezek a következők:<br />

• Standard, 15 mm-es csatlakozás az altatóberendezéshez, illetve a beteg felé.<br />

• Bemeneti csatlakozás a gasztrikus csatorna számára – ez független a 15 mm-es<br />

csatlakozótól, és a csatlakozó szárny jobb oldalán található. Az 1-es méretű i-<strong>gel</strong>re nem<br />

vonatkozik.<br />

• Beépített harapásgátló – ezt a funkciót a csatlakozó disztális (szárny alatti) része biztosítja,<br />

amely áthalad a szájüregi stabilizátor proximális részének közepén.<br />

• A légúti csatorna elzáródásának csökkentése: a csatlakozószár és a disztális hegy közötti<br />

illeszkedés V-alakú, ami jelentősen csökkenti a hurkolódás kockázatát.<br />

• Vezető az eszköz megfelelő behelyezéséhez: a harapásgátló beépített részén vízszintes,<br />

fekete vonal látható, amely jelzi a fogak optimális helyzetét, ha az eszköz in situ helyezkedik<br />

el (a gyermekméretekre nem vonatkozik).<br />

• A termékkel kapcsolatos kulcsfontosságú információk jól láthatóan fel vannak tüntetve, beleértve<br />

a méretet és a javasolt testsúlyt is. Az információ a beépített harapásgátlón található.<br />

1.2.6 Fontos információk<br />

Az i-<strong>gel</strong> nem tartalmaz emelő reteszt, mint némely szupraglottikus légútbiztosító eszközök.<br />

A mandzsetta mély alagutat képez, ha in situ helyezkedik el, ami így még nehezebbé teszi,<br />

hogy a lefelé hajló epiglottis elzárja a légúti tubus disztális részét.<br />

Az i-<strong>gel</strong> lágy kialakítása lehetővé teszi, hogy megfelelően illeszkedjen a pharyngealis, laryngealis<br />

és perilaryngealis képletekhez, miközben megőrzi alakját a könnyű behelyezhetőség érdekében.<br />

5 i-<strong>gel</strong>


2.0<br />

Az i-<strong>gel</strong> javallatai:<br />

Felnőttek<br />

Az éhgyomorra levő beteg légútbiztosítása rutin és sürgősségi anesztéziában spontán<br />

légzés vagy intermittáló pozitív nyomású lélegeztetés során, valamint eszméletlen beteg<br />

újraélesztésénél, melyet a légútbiztosító technikák és eszközök használatában jártas,<br />

megfelelően képzett személy végez.<br />

Gyermekek<br />

Az éhgyomorra levő beteg légútbiztosítása rutin és sürgősségi anesztéziában végzett műtéteknél<br />

spontán légzés vagy intermittáló pozitív nyomású lélegeztetés (IPPV) mellett.<br />

Az i-<strong>gel</strong>t eddig nem vizsgálták egyéb alkalmazási területen, így nincs adat az ilyen<br />

esetekben történő használatról.<br />

Ugyanakkor szupraglottikus eszközről lévén szó, alkalmas lehet olyan esetekben is, amikor<br />

más, hasonló eszköz hasznosnak bizonyult. A lehetséges egyéb alkalmazásról alább talál<br />

egy rövid leírást.<br />

1. Kórházon kívüli ellátás során használhatják a mentősök nehéz vagy váratlanul nehéznek<br />

bizonyuló intubáláshoz az átjárható légutak biztosítása céljából.<br />

2. Az átjárható légutak biztosítása nehéz vagy váratlanul nehéznek bizonyuló intubáláskor<br />

a műtőben végzett légútbiztosítás során.<br />

3. Előreláthatóan nehéz vagy váratlanul nehéznek bizonyuló intubálásnál: az eszközön keresztül<br />

levezethető az endotracheális tubus fiberoszkóppal a beteg légútbiztosítása céljából.<br />

Az i-<strong>gel</strong> mérete Az endotrachealis tubus maximális mérete<br />

1 3,0 mm<br />

1,5 4,0 mm<br />

2 5,0 mm<br />

2,5 5,0 mm<br />

3 6,0 mm<br />

4 7,0 mm<br />

5 8,0 mm<br />

4. Nehéz vagy váratlanul nehéznek bizonyuló intubálásnál: az in situ elhelyezkedő eszközön<br />

keresztül finoman, vakon levezethető egy rugalmas gumiszonda a tracheába az<br />

endotracheális tubus sínezése céljából.<br />

5. Előreláthatóan nehéz vagy váratlanul nehéznek bizonyuló intubálás során: fiberoszkóp<br />

vezethető le az eszközön, így a gégenyílás láthatóvá válik az intubálásnál.<br />

6. Intenzív osztályon bizonyos betegek lélegeztetőgépről való leszoktatásánál, ha az<br />

endotracheális tubust nem tolerálják.<br />

Javallatok<br />

7. Olyan betegeknél, akiknek szájnyitási nehezítettségük van: az i-<strong>gel</strong> közvetlen szemellenőrzés<br />

mellett, laringoszkóp segítségével is bevezethető.<br />

i-<strong>gel</strong> 6


3.0 Ellenjavallatok<br />

1. Nem éhgyomorra lévő betegeken végzett rutin és sürgősségi aneszteziológiai beavatkozás.<br />

2. Legalább III-as ASA- vagy Mallampati pontszám.<br />

3. Szájzár, szájnyitási nehezítettség, pharingo-perilaryngealis tályog, trauma vagy tumor.<br />

4. A lélegeztetéskor a légúti csúcsnyomás nem lépheti túl a 40 vízcm-t.<br />

5. Tilos nagy erővel behelyezni az eszközt vagy a nazogasztrikus tubust.<br />

6. Nem megfelelő altatási szint, amely köhögéssel, önkéntelen mozgással, fokozott<br />

nyálelválasztással, öklendezéssel, laringospazmussal vagy légzésvisszatartással<br />

járhat, és ezáltal az altatás kimenetelét komplikálja.<br />

7. Az eszközt maximum 4 óráig tartsa in situ.<br />

8. Tilos az i-<strong>gel</strong>t újrahasználni vagy sterilizálni.<br />

9. Olyan betegeknél, akiknél fokozott a telt gyomor kialakulásának kockázata (hiatus hernia,<br />

szepszis, kóros elhízás, terhesség, a kórelőzményben felső gasztrointesztinális műtét stb.).<br />

10. Mint minden szupraglottikus légútbiztosító eszköz esetében, az elfogadott légútbiztosítási<br />

eljárások és technikák szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az olyan betegekre, akiknek<br />

törékeny és sérülékeny fogazatuk van.<br />

4.0<br />

• Az i-<strong>gel</strong>t síkosítani kell a használati utasítás szerint.<br />

Figyelmeztetések<br />

• A beteg fejét mindig reklinálni kell az eszköz bevezetése előtt, és a műtős asszisztens<br />

segítsen kinyitni a beteg száját, kivéve azt az esetet, ha a fej/nyak mozgatása nem tanácsos<br />

vagy ellenjavallt.<br />

• Az eszköz bevezetése előtt optimális mélységű anesztéziát kell elérni, melyet<br />

a szempillareflex hiánya, az állkapocs könnyed le- és felfelé mozgatása, a két<br />

állkapocsszögletre gyakorolt nyomás esetén a reakció hiánya jelez.<br />

• Behelyezéskor az i-<strong>gel</strong> hegye mindig kövesse a beteg kemény szájpadlásának görbületét.<br />

• Ha nem sikerül tökéletesen behelyezni az eszközt hagyományos bevezetési technikával,<br />

és az áll eltolása, a mélyrotálás vagy a hármas manőver sem volt sikeres, akkor az eszközt<br />

közvetlen szemellenőrzés mellett laringoszkóp segítségével kell behelyezni, vagy eggyel<br />

kisebb méretű eszközt kell használni.<br />

• Az i-<strong>gel</strong> behelyezése után az eszközt ragtapasszal rögzítse maxillától maxilláig a használati<br />

<strong>útmutató</strong> 7.1 fejezetében ismertetett technika szerint.<br />

• A manuális lélegeztetés során jelentkező fokozott levegőszivárgás elsősorban az anesztézia<br />

szuboptimális mélységének vagy az i-<strong>gel</strong> szuboptimális bevezetési mélységének a<br />

következménye.<br />

7 i-<strong>gel</strong>


MEGJEGYZÉS: A használati <strong>útmutató</strong> megfelelő fejezeteiben bővebb információt talál<br />

a további figyelmeztetésekről. Az i-<strong>gel</strong> használata előtt az eszközt használó személynek<br />

át kell tanulmányoznia a használati <strong>útmutató</strong>t.<br />

Az altatási technikára vonatkozó ajánlások megtalálhatók a használati <strong>útmutató</strong>ban. Ezen<br />

ajánlások csak általános javaslatok, és az eszköz használójának a felelőssége, hogy a<br />

klinikai helyzetnek megfelelő módszert és technikát válassza attól függően, hogy milyen<br />

fokú képzettsége van, és mennyire jártas az eszköz kezelésében.<br />

5.0 Előkészítés<br />

5.1 Méretválasztás<br />

A beteg anatómiáját figyelembe véve válasszon megfelelő méretű i-<strong>gel</strong>t. Az i-<strong>gel</strong> mandzsettája<br />

kisebbnek tűnhet az ugyanolyan méretű hagyományos, felfújható mandzsettájú szupraglottikus<br />

eszközökhöz képest.<br />

Az i-<strong>gel</strong> mérete A beteg mérete<br />

A beteg testsúlya<br />

testsúly<strong>útmutató</strong> (kg)<br />

1 Újszülött 2-5<br />

1,5 Csecsemő 5-12<br />

2 Kis súlyú gyermek 10-25<br />

2,5 Nagy súlyú gyermek 25-35<br />

3 Kis súlyú felnőtt 30-60<br />

4 Középsúlyos felnőtt 50-90<br />

5 Nagy súlyú felnőtt 90+<br />

FIGYELMEZTETÉS: Habár a betegek nagy részénél a testsúly szerinti méretválasztást kell<br />

alkalmazni, az egyéni anatómiai variációk miatt a mellékelt testsúly<strong>útmutató</strong>t mindig a beteg<br />

anatómiai viszonyainak klinikai meghatározása mellett szabad figyelembe venni. Hosszú nyakú<br />

vagy széles pajzs- és gyűrűporccal rendelkező betegeknél nagyobb méretű i-<strong>gel</strong>re lehet szükség<br />

a testsúly szerinti meghatározáshoz képest. Hasonlóan, széles vagy zömök nyakú, illetve kis<br />

pajzs- és gyűrűporccal rendelkező betegeknél kisebb méretű i-<strong>gel</strong>re lehet szükség a testsúly<br />

szerinti meghatározáshoz képest. Alma típusú elhízásban, ahol a fő testtömeg a has és a csípő<br />

körül oszlik el, az i-<strong>gel</strong> mérete az adott testmagasságnak megfelelő ideális testtömeg alapján<br />

határozható meg, és nem a valódi testtömeg szerint.<br />

5.2 Használat előtti ellenőrzés<br />

• Felnyitás előtt vizsgálja meg a csomagolást, és ellenőrizze, hogy nem sérült-e.<br />

• Gondosan vizsgálja meg az eszközt, ellenőrizze, hogy a légúti tubus átjárható-e, és<br />

bizonyosodjon meg afelől, hogy idegen test vagy a síkosító egy ADAGJA nem zárja-e<br />

el a légúti tubus vagy a gasztrikus csatorna disztális nyílását.<br />

• Gondosan vizsgálja meg az eszköz kiszélesedett részét, és ellenőrizze, hogy a felszínek<br />

simák és épek-e, illetve a gasztrikus csatorna átjárható-e.<br />

• Dobja ki az eszközt, ha a légúti csatorna vagy az eszköz szára rendellenesnek vagy<br />

deformáltnak tűnik.<br />

• Ellenőrizze, hogy a 15 mm-es csatlakozó passzol-e a beteg felőli csatlakozáshoz.<br />

i-<strong>gel</strong> 8


5.3 Bevezetés előtti előkészület – Felnőtt i-<strong>gel</strong>, 3, 4 és 5-ös méret<br />

1. Mindig viseljen kesztyűt.<br />

2. Nyissa ki az i-<strong>gel</strong> csomagolását, és vízszintes felületen vegye ki az eszközt a védőállvánnyal<br />

együtt (4. ábra).<br />

3. Az előoxigenizálás utolsó percében vegye ki az i-<strong>gel</strong>t (5. ábra), és a védőállványt tartó<br />

kezébe helyezze úgy, hogy az eszközt a hüvelyk- és mutatóujjával fogja (6. ábra). Síkosítás<br />

céljából tegyen egy kevés vizes alapú síkosító anyagot (például K-Y-gélt) a védőállvány sima<br />

felszínének közepére. Ne használjon szilikonalapú síkosítót (7. ábra).<br />

4. Fogja meg az i-<strong>gel</strong>t a másik (szabad) kezével a beépített harapásgátló mentén, és kenje be<br />

vékony rétegben síkosítóval a mandzsetta hát- és előlapját, valamint az oldalait. Többször<br />

megismételheti a folyamatot, ha a síkosítás nem megfelelő; a síkosítás befejezése után<br />

azonban ellenőrizze, hogy nem maradt-e egy ADAG síkosító a mandzsetta kiszélesedett<br />

részében vagy az eszköz egyéb részén. Ne érintse meg az eszköz mandzsettáját kézzel<br />

(8., 9., 10. és 11. ábra).<br />

5. A behelyezés előtt tegye vissza az i-<strong>gel</strong>t a védőállványba (12. ábra). MEGJEGYZÉS:<br />

Behelyezés előtt az i-<strong>gel</strong>t mindig távolítsa el a védőállványról. A védőállvány nem<br />

bevezető eszköz; soha ne helyezze a beteg szájába.<br />

5.4 Bevezetés előtti előkészület – Gyermek i-<strong>gel</strong>, 1., 1,5., 2. és 2,5-ös méret<br />

1. Mindig viseljen kesztyűt.<br />

2. Nyissa ki az i-<strong>gel</strong> csomagolását, és vízszintes felületen vegye ki az eszközt tartalmazó tok<br />

csomagját (13. ábra.).<br />

3. Az előoxigenizálás utolsó percében nyissa ki a tok csomagját, és helyezze az eszközt a<br />

tok tetejébe. Síkosítás céljából tegyen egy kevés vizes alapú síkosító anyagot (például<br />

K-Y-gélt) a védőállvány sima felszínének közepére. Ne használjon szilikonalapú síkosítót<br />

(14., 15. és 16. ábra).<br />

4. Fogja meg az i-<strong>gel</strong>t a beépített harapásgátló mentén, és kenje be vékony rétegben síkosítóval<br />

a mandzsetta hát- és előlapját, valamint oldalait. A síkosítás befejezése után ellenőrizze, hogy<br />

nem maradt-e egy ADAG síkosító a mandzsetta kiszélesedett részében vagy az eszköz egyéb<br />

részén. Ne érintse meg az eszköz mandzsettáját kézzel (17., 18., 19. és 20. ábra).<br />

5. A behelyezés előtt tegye vissza az i-get a tokba (21. ábra).<br />

FIGYELMEZTETÉS:<br />

• Ne helyezze az eszközt a beteg mellkasára vagy a beteg párnájára. Mindig a<br />

védőcsomagolásba/tokba tegye vissza.<br />

• Ne használjon sterilizálatlan gézt az eszköz síkosításához.<br />

• Ne síkosítsa be az eszközt túl hamar a behelyezés előtt.<br />

• Az eszköz behelyezése előtt távolítsa el a szájból a műfogsort vagy a kivehető hidat.<br />

A K-Y-gél ® a Johnson and Johnson Inc. bejegyzett védjegye.<br />

Előkészítés<br />

9 i-<strong>gel</strong>


4. ábra:<br />

7. ábra:<br />

10. ábra:<br />

13. ábra:<br />

16. ábra:<br />

19. ábra:<br />

5. ábra:<br />

8. ábra:<br />

14. ábra:<br />

17. ábra:<br />

6. ábra:<br />

9. ábra:<br />

11. ábra: 12. ábra:<br />

20. ábra:<br />

15. ábra:<br />

18. ábra:<br />

21. ábra:<br />

Előkészítés<br />

i-<strong>gel</strong> 10


6.0 Az anesztézia indukciója<br />

FIGYELMEZTETÉS: Az intézeti és országos irányelveknek megfelelően kell monitorozni a beteget.<br />

A megfelelő mélységű anesztézia biztosítása igen fontos az i-<strong>gel</strong> sikeres behelyezéséhez.<br />

A következők vizsgálatával ellenőrizhető, hogy a beteg elérte-e a megfelelő mélységű altatást<br />

az i-<strong>gel</strong> behelyezéséhez:<br />

• A szempillareflex hiánya<br />

• Az állkapocs könnyen mozgatható le- és felfelé<br />

• A két állkapocsszögletre gyakorolt fájdalmas nyomás esetén a reakció hiánya<br />

• Izomrelaxáció, melyet idegstimulátor használatával ellenőrizhet.<br />

6.1 Előnyben részesített technika<br />

• Anxiolitikummal vagy opiáttal/opioiddal való premedikálás, előoxigenizálás, majd midazolammal<br />

és rövid hatású opioiddal (fentanil, alfentanil vagy remifentanil) történő indukció.<br />

• További választható indukciós szer a propofol (2,5–3 mg/ttskg). (Kérjük, olvassa el az<br />

előírásokat a különböző korosztályokban való használattal kapcsolatban).<br />

MEGJEGYZÉS: IPPV esetén használjon izomrelaxánst (pl. atrakuriumot, vekuroniumot<br />

vagy rokuroniumot).<br />

6.2 Egyéb indukciós technikák<br />

• Benzodiazepinnel és/vagy opiáttal/opioiddal történő premedikáció.<br />

• Tiopentánnal vagy egyéb barbituráttal, továbbá etomidáttal, illetve ketaminnal történő indukció.<br />

• Az indukciót ballonos-maszkos kézi lélegeztetés követi oxigénnel/nitrogénoxidullal és<br />

inhalációs narkotikummal (ajánlott a szevoflurán vagy a dezflurán) addig, amíg a beteg<br />

állkapcsa el nem lazul. Csak ezután helyezze be az i-<strong>gel</strong>t. A Guedel-pipa megkönnyítheti<br />

a kézi lélegeztetést.<br />

• Oxigénnel/nitrogénoxidullal/inhalációs narkotikummal (szevoflurán, dezflurán vagy halotán)<br />

történő inhalációs technika alkalmazása addig, amíg a beteg állkapcsa el nem lazul,<br />

hozzájárul az i-<strong>gel</strong> sikeres és könnyű behelyezéséhez.<br />

• A leggyakrabban használt inhalációs technika oxigénnel/nitrogénoxidullal és szevofluránnal,<br />

illetve oxigénnel és szevofluránnal történik – különösen kisgyermekekben.<br />

MEGJEGYZÉS: IPPV esetén használjon izomrelaxánst (pl. atrakuriumot, vekuroniumot<br />

vagy rokuroniumot).<br />

11 i-<strong>gel</strong>


7.0 Bevezetési technika<br />

Behelyezés előtt győződjön meg arról, hogy a megfelelő méretű i-<strong>gel</strong>t készítette elő, ahogy az<br />

az 5.0 fejezetben szerepel. Mindig legyen előkészítve kisebb és/vagy nagyobb méretű i-<strong>gel</strong><br />

is. Megfelelő előkészítés, az eszköz síkosítása, a fej és a nyak helyes pozicionálása optimális<br />

szájnyitással kulcsfontosságú az i-<strong>gel</strong> sikeres behelyezéséhez. Mindig végezzen előoxigenizálást.<br />

7.1 Javasolt bevezetési technika<br />

FIGYELMEZTETÉS: Az i-<strong>gel</strong>t védőállvánnyal vagy tok csomagolással forgalmazzuk, hogy<br />

biztosítsuk azt, hogy az eszköz megfelelő formájú legyen a használat előtt, továbbá a<br />

védőállvány a síkosításhoz is segítséget nyújt. Bevezetés előtt az i-<strong>gel</strong>t mindig távolítsa<br />

el a védőállványról vagy tok csomagolásból. A védőállvány és a tok csomagolás nem<br />

bevezető eszköz; soha ne helyezze a beteg szájába.<br />

Gyakorlott személy kevesebb, mint 5 másodperc alatt be tudja vezetni az i-<strong>gel</strong>t.<br />

1. Erősen markolja meg a síkosított i-<strong>gel</strong>t az integrált harapásgátló mentén. Úgy forgassa<br />

az eszközt, hogy az i-<strong>gel</strong> mandzsetta felőli nyílása a beteg álla felé nézzen (22. ábra).<br />

2. A beteg fejét állítsa reklinált helyzetbe (22. ábra), azaz szegje hátra a fejét, és nyakát flektálja.<br />

Az állat enyhén nyomja le az i-<strong>gel</strong> behelyezése előtt.<br />

3. Helyezze be a lágy vezetőhegyet a beteg szájába a kemény szájpadlás irányába.<br />

4. Óvatos, állandó nyomással csúsztassa az eszközt le- és hátrafelé a kemény szájpadlás<br />

mentén, míg ellenállást nem észlel.<br />

22. ábra: A beteg reklinált helyzetben az eszköz bevezetése előtt<br />

FIGYELMEZTETÉS: Ne alkalmazzon nagy erőt az eszköz bevezetésekor. Nem kell<br />

behelyeznie mutató- vagy hüvelykujját a beteg szájába az eszköz bevezetésekor.<br />

Amennyiben bevezetés közben hamar ellenállást érez, az állkapocs eltolása (23. ábra),<br />

mélyrotálással történő bevezetés (24. ábra) vagy a hármas manőver alkalmazása javasolt.<br />

5. Ekkor a légútbiztosító eszköz csúcsának a felső nyelőcsőbemenetben kell elhelyezkednie<br />

(25.a ábra), a mandzsettának pedig a gégevázra kell felfeküdnie (25.b ábra). A metszőfogak<br />

a beépített harapásgátlóval érintkeznek (25.c ábra).<br />

FIGYELEM: Annak érdekében, hogy me<strong>gel</strong>őzze az eszköznek a rögzítés előtti felfelé<br />

elmozdulását a helyéről, kulcsfontosságú, hogy, amint a behelyezés sikeresen megtörtént,<br />

az i-<strong>gel</strong>t a megfelelő pozícióban tartsa, míg és mialatt az eszközt rögzíti a helyén.<br />

i-<strong>gel</strong> 12


23. ábra: Áll eltolása 24. ábra: Mélyrotálás<br />

26. ábra: Az i-<strong>gel</strong> rögzítése ragtapasszal<br />

6. Az i-<strong>gel</strong>t ragtapasszal maxillától maxilláig kell rögzíteni (26. ábra).<br />

Bevezetési technika<br />

25.b<br />

25.a<br />

25. ábra: Az i-<strong>gel</strong> megfelelő helyzete<br />

7. Szükség szerint megfelelő méretű nazogasztrikus tubus vezethető le a gasztrikus csatornán<br />

(a 11.0 fejezetben további információt talál a gasztrikus csatorna használatával kapcsolatban).<br />

Az i-<strong>gel</strong>t mindig a szupraglottikus légútbiztosító eszközökre vonatkozó elfogadott<br />

légútbiztosítási gyakorlat szerint kell használni.<br />

7.2 A javasolt behelyezési technikával kapcsolatos fontos megjegyzések<br />

• Előfordul, hogy, mielőtt eléri a végső ellenállási pontot, olyan érzése támad, mintha szabadon<br />

tolhatná be az eszközt. Ez a jelenség akkor jelentkezik, amikor az i-<strong>gel</strong> kiszélesedő része a<br />

torokredőn (faringo-epiglottikus redő) halad át.<br />

• Ha ellenállásba ütközik, és a fogak a beépített harapásgátlóval érintkeznek, ne nyomja tovább<br />

lefelé az i-<strong>gel</strong>t; a behelyezés során ne alkalmazzon túl nagy erőt.<br />

• Egy betegnél maximum háromszor próbálja meg bevezetni az eszközt.<br />

25.c<br />

13 i-<strong>gel</strong>


8.0<br />

9.0 Ébredés az anesztéziából<br />

9.1 Spontán légző beteg<br />

• Amennyiben az anesztézia fenntartására inhalációs technikát alkalmaztak, a műtét végén az<br />

altatószer adagolását be kell fejezni (kivéve az oxigént). Ébredés előtt a beteg közel 100%-os<br />

oxigént és a lélegeztető rendszerben levő maradék altatógázt lélegzi be.<br />

• Amennyiben TIVA-t használtak, a hagyományos gyakorlatot kell követni – a TIVA-t közvetlenül<br />

a műtét vége után kell leállítani, hosszú hatású opioidot vagy opiátot kell adni, és a beteget<br />

hagyni kell felébredni, miközben közel 100%-os oxigént lélegzik be az altatógépen keresztül.<br />

9.2 IPPV-vel lélegeztetett betegek<br />

Javasolt a neuromuszkuláris blokád monitorozása idegstimulátorral. A műtét végén vagy oldja<br />

fel a neuromuszkuláris blokádot, vagy hagyja, hogy az magától megszűnjön, amíg a védekező<br />

reflexek és a szabályos légzésminta vissza nem tér az i-<strong>gel</strong> eltávolítása előtt.<br />

10.0<br />

Az anesztézia fenntartása<br />

A leggyakrabban alkalmazott technika az anesztézia fenntartására az oxigén, nitrogénoxidul<br />

és halotán/izoflurán/szevoflurán vagy dezflurán inhalációja.<br />

Az utóbbi időben egyre szélesebb körben alkalmazzák a teljes intravénás anesztéziát (TIVA),<br />

amely propofolinfúziót tartalmaz opioid (fentanil, alfentanil vagy remifentanil) infúzióval<br />

kiegészítve, miközben a beteg 30–50% oxigéntartalmú levegőt lélegzik be.<br />

Az IPPV-t igénylő betegeknek megfelelő adagú izomrelaxánsra van szükségük, amelyet vagy<br />

folyamatos infúzióban vagy intermittálóan bólusban kapnak szükség szerinti adagolásban,<br />

és az izomrelaxációt idegstimulátorral monitorozzák.<br />

Az anesztézia feltisztulási fázisa és az i-<strong>gel</strong> eltávolítása<br />

A beteg továbbra is magasabb koncentrációjú oxigént lélegezzen be az altatógépen vagy<br />

egy T-elágazáson keresztül a műtő lábadozójában, miközben a pulzust, az oxigénszaturációt<br />

folyamatosan monitorozzák, és a vérnyomást rendszeres időközönként mérik.<br />

Miután a beteg magához tért, és a védekező reflexei (köhögés és nyelés) visszatértek, óvatosan<br />

szívja le a váladékot a garatból és a hypopharynxból a légútbiztosító eszköz körül. Ha a beteg<br />

ébren van, vagy szóbeli utasítással könnyen ébreszthető, az i-<strong>gel</strong> biztonságosan eltávolítható,<br />

miután megkérte a beteget, hogy nyissa nagyra a száját. Az eszközt cserélje közepes<br />

oxigénkoncentrációjú maszkra.<br />

Azon betegeknél, akiknél a garatreflex fokozottabb (pl. dohányosok, asztmások vagy COPD-s<br />

betegek), az i-<strong>gel</strong>t az altatás mélyebb stádiumában kell eltávolítani, és eltávolítás után a légutat<br />

Guedel-pipával, valamint oxigénmaszkkal kell biztosítani, amíg a védekező reflexek vissza nem<br />

térnek, és a beteg ébreszthetővé nem válik.<br />

i-<strong>gel</strong> 14


27. ábra: Ha a beteg ráharap az i-<strong>gel</strong>re,<br />

ne távolítsa el az eszközt.<br />

Az anesztézia feltisztulási fázisa és az i-<strong>gel</strong> eltávolítása<br />

11.0 A gasztrikus csatorna használata<br />

Válassza ki a megfelelő méretű nazogasztrikus tubust.<br />

MEGJEGYZÉS: Ha a beteg ráharapott az eszközre,<br />

NE vegye ki erővel. Várja meg, míg a beteg szóbeli<br />

utasításra vagy spontán kinyitja a száját (27. ábra).<br />

Az i-<strong>gel</strong> mérete A nazogasztrikus tubus maximális mérete (FG)<br />

1 N/A<br />

1,5 10<br />

2 12<br />

2,5 12<br />

3 12<br />

4 12<br />

5 14<br />

A rutinszerűen végzett elektív műtéteknél fiziológiásan minden éhgyomorra levő betegnek<br />

körülbelül 25–200 ml reziduális gyomortartalma van. Ezen betegcsoportnak nincs regurgitációra<br />

hajlamosító tényezője.<br />

Amennyiben az altatás során regurgitációra van gyanú, vagy már megtörtént, javasolt a műtőasztal<br />

beteg feje felőli részének leengedése, és ha a műtéti beavatkozás lehetővé teszi, a beteget a jobb<br />

vagy a bal oldalára kell fordítani. Az i-<strong>gel</strong>t el kell távolítani, a garatot és a hypopharynxot alaposan<br />

le kell szívni, és a beteget oly módon kell intubálni, hogy a légutak feltétlenül biztosítva legyenek.<br />

Ha számítani lehet a regurgitációra, javasolt egy nazogasztrikus tubus levezetése az i-<strong>gel</strong><br />

gasztrikus csatornáján keresztül a beteg gyomrába, és így kiüríthető a gyomor. A nazogasztrikus<br />

tubus in situ hagyható a műtét/altatás végéig.<br />

11.1 NE HASZNÁLJA A GASZTRIKUS CSATORNÁT A KÖVETKEZŐ ESETEKBEN:<br />

• A gasztrikus csatornán jelentős levegőszivárgás van.<br />

• Nyelőcsővarix esetén vagy, ha a kórelőzményben felső gasztrointesztinális vérzés szerepel.<br />

• Nyelőcsősérülés esetén.<br />

• A beteg anamnézisében felső gasztrointesztinális műtét szerepel.<br />

• A betegnek vérzési/véralvadási zavara van.<br />

• Nem megfelelő mélységű anesztézia esetén a nazogasztrikus tubus behelyezése köhögéshez,<br />

önkéntelen mozgáshoz, jelentős nyálelválasztáshoz, öklendezéshez, laringospazmushoz vagy<br />

a légvétel visszatartásához vezethet.<br />

15 i-<strong>gel</strong>


12.0<br />

Problémamegoldás<br />

12.1 Nem megfelelő helyzet<br />

A beépített harapásgátló közepén található vízszintes<br />

vonal (csak a 3., 4. és 5-ös felnőtt méretnél) jelzi a fogak<br />

megfelelő helyzetét (28. ábra). Amennyiben a fogak<br />

lejjebb helyezkednek el a harapásgátló disztális végénél,<br />

valószínű, hogy az eszköz nem lett teljesen behelyezve.<br />

Ebben az esetben távolítsa el az i-<strong>gel</strong>t, és helyezze be<br />

újra, miközben a műtős asszisztens óvatosan lenyomja<br />

a beteg állkapcsát. Amennyiben ez nem oldja meg a<br />

problémát, használjon eggyel kisebb méretű i-<strong>gel</strong>t. A<br />

gyermek méretű (1–2,5 méretek) i-<strong>gel</strong>en nem található<br />

vízszintes vonal a beépített harapásgátlónál. Ennek az<br />

az oka, hogy gyermekeknél nagyobb eltérések vannak<br />

az oro-pharyngealis-laryngealis ív hosszában. Ezért<br />

a behelyezést, ahogy a felnőtt méreteknél is, addig<br />

28. ábra: A fogak ideális helyzete<br />

kell folytatni, amíg határozott ellenállás nem érződik. Ha megállapítást nyert, hogy a légzési<br />

paraméterek kielégítőek, és nincs levegőszivárgás a gasztrikus csatornán (kivéve az 1-es<br />

méretet, ahol nincs gasztrikus csatorna), az i-<strong>gel</strong>t a helyén kell tartani, amíg ragtapasszal nem<br />

rögzítik maxillától maxilláig (26. ábra).<br />

12.2 Köhögés és a légvétel visszatartása<br />

Nem megfelelő anesztézia esetén az eszköz bevezetésekor vagy az altatás fenntartásakor<br />

köhögés és a légvétel visszatartása fordulhat elő, ami az altatás nem megfelelő mélységét jelzi.<br />

Ebben az esetben az anesztéziát mélyíteni kell intravénás altatószerrel, például propofollal vagy<br />

inhalációs narkotikummal (pl. szevoflurán). Amennyiben a beteg relaxálva és lélegeztetve van,<br />

az izomrelaxáció mértékét idegstimulátorral ellenőrizni kell. Ha a feltisztulási fázisban a garatreflex<br />

kezd visszatérni, vagy a beteg köhög, távolítsa el az i-<strong>gel</strong>t, és jól szívja le a garatot, mielőtt<br />

visszahelyezné az i-<strong>gel</strong>t.<br />

12.3 Levegőszivárgás a gasztrikus csatornán keresztül<br />

A gasztrikus csatornán történő kismértékű levegőszivárgás és légáramlás hasznos lehet, hiszen<br />

védi a gyomrot a felfúvódástól, de a túlzott szivárgás azt jelzi, hogy az eszköz nem megfelelően<br />

lett behelyezve. Ebben az esetben távolítsa el az eszközt és helyezze be újra, miközben a műtős<br />

asszisztens óvatosan lenyomja a beteg állkapcsát, majd mélyrotálással vagy hármas manőverrel<br />

az optimális mélységbe helyezheti az eszközt.<br />

12.4 Nem megfelelő zárási nyomás<br />

Amennyiben úgy érzi, hogy nagyobb zárási nyomás szükséges, javasolt egy, a testsúly alapján<br />

kiválasztott méretnél nagyobb eszköz használata. Ugyanakkor a barotrauma elkerülése végett a légúti<br />

csúcsnyomás nem haladhatja meg a 40 vízcm-t, még ha a zárási nyomás lehetővé is tenné ezt az<br />

adott beteg esetében.<br />

Fokozott levegőszivárgás IPPV alatt<br />

Amennyiben IPPV alatt jelentős levegőszivárgást észlel, alkalmazza az alábbiakat:<br />

1. Lélegeztesse kézzel a beteget a rezervoárballon óvatos és lassú összenyomásával.<br />

2. A légzési térfogat ne legyen több 5 ml/ttskg-nál.<br />

3. A légúti csúcsnyomás ne legyen több 15–20 vízcm-nél.<br />

4. Ellenőrizze az anesztézia és az izomrelaxáció mélységét.<br />

5. Alkalmazzon nyomáskontrollált lélegeztetést.<br />

Amennyiben a fentiek nem vezetnek a kívánt eredményhez, helyezzen be eggyel nagyobb méretű i-<strong>gel</strong>t.<br />

i-<strong>gel</strong> 16


13.0<br />

Kedvezőtlen kimenetelű események<br />

Az i-<strong>gel</strong> a többi szupraglottikus eszközzel összehasonlítva kisebb valószínűség<strong>gel</strong> vezet<br />

kedvezőtlen kimenetelhez anatómiai felépítése és lágy anyaga folytán. Mivel az i-<strong>gel</strong> lágy,<br />

gélszerű anyagból készül, nem valószínű, hogy a behelyezés alatt vagy in situ sérülést<br />

okoz, így a posztoperatív szövődmények és a komorbiditás kockázata kisebb. A jelenlegi<br />

klinikai tapasztalatok alapján az i-<strong>gel</strong> kisebb mértékű nyákszekréciót okoz a garatban és<br />

a hypopharynxban az egyéb szupraglottikus légútbiztosító eszközökkel összehasonlítva.<br />

Néhány ismert kockázat és szövődmény a szupraglottikus légútbiztosító eszközök használatakor:<br />

laringospazmus, torokfájás, a pharingolaryngealis képletek sérülése, a gyomor felfúvódása, a<br />

gyomortartalom regurgitációja és inhalálása, idegsérülés, hangszalagbénulás, a nervus lingualis<br />

vagy a nervus hypoglossus sérülése, a nyelv zsibbadása és a cianózis.<br />

Más szupraglottikus eszközökhöz viszonyítva az i-<strong>gel</strong> használata esetén nagyon kicsi annak a<br />

kockázata, hogy az eszköz elfordul, vagy rosszul kerül behelyezésre és ezáltal a légút részleges<br />

vagy teljes elzáródását okozza. Alkalmanként előfordulhat, és gyermekeknél gyakoribb lehet az<br />

epiglottis elhajlása, de az i-<strong>gel</strong> mandzsettája és a légúti tubus kialakítása miatt a friss gázáramlás<br />

elzáródásának minimális a valószínűsége.<br />

Ha az i-<strong>gel</strong> túl magasan helyezkedik el a garatban, az rossz illeszkedést és zárást eredményez,<br />

illetve túlzott levegőszivárgáshoz vezet. Amennyiben a friss gázáramlást túlzottan erőlteti a<br />

rezervoárballon túl gyors összenyomásával, ez a gyomor felfúvódásához és feszüléséhez<br />

vezethet, ami növeli a regurgitáció, a posztoperatív hányinger és hányás kockázatát.<br />

Ha az i-<strong>gel</strong> hegye a gégenyílásba kerül, ez jelentős levegőszivárgáshoz vezethet a gasztrikus<br />

csatornán keresztül, ami a friss gázáramlás elzáródását eredményezheti. Ha ezután nazogasztrikus<br />

tubus kerül levezetésre az i-<strong>gel</strong>en, az a tracheába és a tüdőbe kerül. Ha a fenti helyzetre van<br />

gyanú, javasoljuk az i-<strong>gel</strong> eltávolítását, majd az eszközt helyezze be újra az állkapocs óvatos<br />

eltolásával. Ezután ellenőrizze, hogy az eszköz helyzete megfelelő-e.<br />

17 i-<strong>gel</strong>


14.0<br />

További szakirodalom<br />

1. Bamgbade OA, Macnab WR, Khalaf WM: Evaluation of the i-<strong>gel</strong> airway in 300 patients. Eur J Anaesthesiol.<br />

2008 Oct;25(10):865-6.<br />

2. Richez B, Saltel L, Banchereau F, Torrielli, Cros AM: A new single use supraglottic airway with<br />

a noninflatable cuff and an esophageal vent: An observational study of the i-<strong>gel</strong>: Anesth Analg.<br />

2008 Apr;106(4):1137-9.<br />

3. Gatward JJ, Thomas MJC, Nolan JP, Cook TM: Effect of chest compressions on the time taken to insert<br />

airway devices in a manikin: Br J Anaesth. 2008 Mar;100(3):351-6<br />

4. Gatward JJ, Cook TM, Seller C, Handel J, Simpson T, Vanek V, Kelly F: Evaluation of the size 4 i-<strong>gel</strong> airway<br />

in one hundred non-paralysed patients: Anaesthesia. 2008 Oct;63(10):1124-30.<br />

5. Wharton NM, Gibbison B, Gabbott DA, Haslam GM, Muchatuta N, Cook TM: i-<strong>gel</strong> insertion by novices in<br />

manikins and patients. Anaesthesia. 2008 Sep;63(9):991-5.<br />

6. Levitan RM, Kinkle WC: Initial anatomic investigations of the i-<strong>gel</strong> airway: a novel supraglottic airway<br />

without inflatable cuff Anaesthesia. 2005 Oct;60(10):1022-6.<br />

7. Gabbott DA, Beringer R: The i-<strong>gel</strong> supraglottic airway: A potential role for resuscitation?: Resuscitation.<br />

2007 Apr;73(1):161-2.<br />

8. Sharma S, Rogers R, Popat M: The i-<strong>gel</strong> airway for ventilation and rescue intubation. Anaesthesia<br />

2007 Apr;62(4):419-20.<br />

9. Jackson KM, Cook TM: Evaluation of four airway training manikins as patient simulators for the insertion of<br />

eight types of supraglottic airway devices: Anaesthesia. 2007 Apr;62(4):388- 93.<br />

10. Soar J: The i-<strong>gel</strong> supraglottic airway and resuscitation - some initial thoughts: Resuscitation.<br />

2007 Jul;74(1):197.<br />

11. UK Resuscitation Council Advanced Life Support Guide (5th Edition). Revised June 2008.<br />

12. Schmidbauer W, Bercker S, Volk T, Bogusch G, Mager G, Kerner T: Oesophageal seal of the novel<br />

supralaryngeal airway device i-<strong>gel</strong> in comparison with the laryngeal mask airways Classic and ProSeal<br />

using a cadaver model: Br J Anaesth. 2009 Jan;102(1):135-9<br />

13. Acott CJ: Extraglottic airway devices for use in diving medicine - part 3: The i-<strong>gel</strong>: Diving and Hyperbaric<br />

Medicine. Volume 38<br />

14. Liew, B. John, S. Ahmed (2008) Aspiration recognition with an i-<strong>gel</strong> airway: Anaesthesia.<br />

2008 Jul;63(7):786.<br />

15. Joshi NA, Baird M, Cook TM. Use of an i-<strong>gel</strong> for airway rescue; Anaesthesia. 2008 Sep;63(9):1020-1.<br />

16. Uppal V, Fletcher G, Kinsella J. Comparison of the i-<strong>gel</strong> with the cuffed tracheal tube during<br />

pressure-controlled ventilation: British Journal of Anaesthesia 2009. 102 (2): 264–8<br />

17. Beylacq L, Bordes M, Semjen F, AM Cros. The i-<strong>gel</strong>, a single use supraglottic airway device with a<br />

non-inflatable cuff and an esophageal vent: an observational study in children: Acta Anaesthesiol Scand<br />

2009; 53: 376–379<br />

18. Lloyd de L, Hodzovic I, Voisey S, Wilkes AR, Latto IP: Comparison of fibreoptic guided intubation via the<br />

classic laryngeal mask airway and i-<strong>gel</strong> in a manikin. Anaesthesia, 2010, 65, pages 26-43<br />

19. Francksen H, Renner J, Hanss R, Scholz J, Doerges V, Bein B: A comparison of the i-<strong>gel</strong> with the LMA<br />

Unique in non-paralysed anaesthetised adult patients. Anaesthesia, 2009, 64, pages 1118-1124<br />

20. Wiese CHR, Bahr J, Popov AF, Hinz JM, Graf BM: Influence of airway management strategy on<br />

‘no-flow-time’ in a standardized single rescuer manikin scenario (a comparison between LTS-D and i-<strong>gel</strong>).<br />

Resuscitation 2009, 80: 100-103<br />

21. Singh I, Gupta M, Tandon M: Comparison of clinical performance of i-<strong>gel</strong> with LMA-Proseal in Elective<br />

surgeries. Indian Journal of Anaesthesia 2009; 53(3): 302-305<br />

22. Theiler LG, Kleine-Brueggeney M, Kaiser D, Urwyler N, Luyet C, Vogt A, Greif R, Unibe MME:<br />

Crossover comparison of the Laryngeal Mask Supreme and the i-<strong>gel</strong> in simulated difficult airway scenario<br />

in anesthetised patients. Anesthesiology 2009; 111: 55-62<br />

23. Campbell J, Michalek P, Deighan M: i-<strong>gel</strong> supraglottic airway for rescue airway management and as a<br />

conduit for tracheal intubation in a patient with acute respiratory failure. Resuscitation 2009, 80: 963<br />

24. Nolan JP, Soar J: Airway techniques and ventilation strategies. Current opinion in critical care 2008;<br />

14(3):279-86<br />

25. Kumar MS, Pandey R, Khanna P: Successful use of i-<strong>gel</strong> airway in prone position surgery. Pediatric<br />

Anesthesia. 2009 Feb; 19(2):176-7<br />

i-<strong>gel</strong> 18


Minden jog fenntartva. A használati <strong>útmutató</strong> nem<br />

sokszorosítható, nem tárolható el dokumentumkezelő<br />

rendszerben, illetve nem továbbítható elektromos,<br />

mechanikus formában, továbbá fénymásolat és<br />

felvétel formájában vagy egyéb módon a kiadó<br />

írásos engedélye nélkül.<br />

Az i-<strong>gel</strong> az <strong>Intersurgical</strong> bejegyzett védjegye.<br />

A dokumentumban szereplő információk a kiadvány<br />

megjelenésének időpontjában helytállóak.<br />

Az <strong>Intersurgical</strong> fenntartja a jogot, hogy a terméket<br />

előzetes értesítés nélkül fejlessze vagy módosítsa.<br />

9989 1. kiadás • 2010. január

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!