Computerworld magazin 2021.05.12.
A Computerworld magazin 2021. május 12-én megjelent száma.
A Computerworld magazin 2021. május 12-én megjelent száma.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KELENHEGYI<br />
PÉTER<br />
KORMÁNYZATI INFORMATIKA / INTERJÚ<br />
Kódolj határok nélkül!<br />
A Belügyminisztérium és a NISZ Zrt. idén is meghirdette nyílt forráskódú programozó<br />
versenyét, amelyre kétszer annyi nevezés érkezett, mint a tavalyi, első verseny<br />
alkalmával. A zsűrizés döntő szempontjai a felhasználói élmény, a kódminőség, a<br />
dokumentáció, a feladatmegoldás és a továbbfejleszthetőség voltak.<br />
Tavalyi tapasztalatok alapján sok<br />
középiskolás diák tulajdonképpen<br />
csak a versenyt megelőző felkészülés<br />
során ismerkedett meg az olyan<br />
nyílt forráskódú szoftverekkel, mint a<br />
Linux, a LibreOffice vagy az Apache webkiszolgáló<br />
alkalmazás, mivel ezek nem<br />
jutnak hangsúlyos szerephez a középiskolai<br />
tanulmányokban. Újdonság volt, hogy idén<br />
felsőoktatási kategóriát is létrehoztak. A<br />
verseny kapcsán Hajzer Károly informatikai<br />
helyettes államtitkárral a nyílt forráskódú<br />
szoftverek államigazgatási használatáról<br />
beszélgettünk.<br />
<strong>Computerworld</strong>: Miért egészítette ki<br />
idén a versenyt felsőoktatási kategóriával<br />
a Belügyminisztérium és a<br />
NISZ?<br />
Hajzer Károly: A tavalyi sikerek után úgy<br />
éreztük, hogy szükséges lenne a fiatalok<br />
szélesebb körét is bevonni a versenybe,<br />
amely egyszerre szolgál edukációs célokat<br />
és a nyílt forráskódú rendszerek népszerűsítését,<br />
valamint a versenyre készülő<br />
baráti társaságok összekovácsolódását.<br />
Persze mindez nem titkoltan arra is lehetőséget<br />
ad, hogy olyan fiatalokkal találkozzunk,<br />
akik nemsokára megjelennek a<br />
munkaerőpiacon.<br />
CW: Teljesítette a kezdeményezés az<br />
induláskor kitűzött célokat?<br />
HK: Úgy érezzük, igen. Nagyon sok tehetséges<br />
fiatallal találkoztunk, akik számára<br />
a verseny megmérettetés, a feladatok elvégzése<br />
pedig öröm volt. A mi céljaink is<br />
maximálisan teljesültek, hiszen sikerült<br />
népszerűsíteni az eddig szigetszerűen<br />
működő nyílt forráskódú alkalmazásokat:<br />
videókonferencia-rendszereket, irodai csomagokat,<br />
időpontfoglaló alkalmazásokat,<br />
csevegőprogramokat. A versenyzők<br />
körében olyan fiatalokat is megismerhettünk,<br />
akiknek gyakornoki munkát vagy<br />
álláslehetőséget fogunk felkínálni.<br />
CW: Jelenleg milyen szerepet töltenek<br />
be a nyílt forráskódú megoldások a<br />
hazai közigazgatásban?<br />
HK: Egyes szoftverek a háttérből szolgálják<br />
ki a felhasználókat, másokkal pedig mindennapi<br />
tevékenységük során találkozhatnak. A<br />
közigazgatásban szinte valamennyi szerverünk<br />
nyílt forráskódú operációs rendszeren<br />
fut és gyakran az adatbázis-kezelő, illetve<br />
a szövegszerkesztő alkalmazásaink is nyílt<br />
forráskódú szoftverek. Ahol megoldható,<br />
ezekkel váltjuk ki a lényegesen drágább zárt<br />
kódú alkalmazásokat.<br />
CW: Miért bíznak abban, hogy a nyílt<br />
szabványok egyre inkább elterjednek?<br />
HK: Elsősorban azért, mert ezek a szoftverek<br />
évről évre egyre jobbak és kiforrottabbak<br />
lesznek. Másodsorban a gazdasági<br />
kényszer is fontos szempont. Mindemellett<br />
a nyílt forráskódú alkalmazások lehetővé<br />
teszik a költségek minimalizálását.<br />
CW: Mely államok a legaktívabbak<br />
az ilyen jellegű államigazgatási fejlesztésekben?<br />
HK: Magyarország a szabad szoftverek<br />
használatát tekintve az élenjáró államok<br />
közé tartozik. Szerverparkunkat szabad<br />
szoftverekre, illetve felhőalkalmazásokra<br />
építjük, de a felügyeleti rendszer is nyílt<br />
forráskódú, ezzel biztosítjuk a szállítósemlegességet.<br />
Minden bizonnyal más országokban<br />
is érvényesül ez a törekvés, de ezzel<br />
kapcsolatban nem gyűjtünk adatokat.<br />
CW: Van-e arra példa, hogy magyar<br />
fejlesztők közigazgatási termékeit használják<br />
más európai tagállamok?<br />
HK: A kooperáció, az adat- és technológiacsere<br />
ellenére minden állam igyekszik a<br />
saját lábára állni, saját fejlesztőire támaszkodni.<br />
Mi is átadjuk a saját megoldásainkat,<br />
ám a közigazgatás olyan terület, amely<br />
erősen függ az adott állam jogrendjétől.<br />
Noha az uniós törekvések az egységesülést<br />
Hajzer Károly<br />
informatikai helyettes<br />
államtitkár, BM<br />
szorgalmazzák, országonként más-más<br />
tulajdon-, család- vagy például földjogi<br />
szabályozásokhoz kell igazodni. Az eljárások<br />
pedig minden esetben a személyazonosítással<br />
kezdődnek. Magyarország<br />
világszínvonalú személyazonosító rendszerrel<br />
rendelkezik, amellyel a környékbeli<br />
országokat időben is megelőzte. Jóllehet<br />
ezt a tudást szívesen átadnánk másoknak<br />
is, de mivel minden ország a maga alapnyilvántartására<br />
épít, a közigazgatásban<br />
aligha valósulhat meg efféle transzport.<br />
Olyan alkalmazások átvételére, mint az<br />
útvonal-nyilvántartás, természetesen van<br />
példa, ilyeneket egységesen használnak a<br />
világ minden táján. A közigazgatási rendszerek<br />
azonban éppen úgy nem egységesíthetők,<br />
ahogyan pénzintézetek sem vennék<br />
át egymás megoldásait annak ellenére,<br />
hogy azok alapelveikben megegyeznek.<br />
A szűken vett közigazgatást szolgáló<br />
termékek mellett a LibreOffice irodai<br />
programcsomag kapcsán a NISZ Zrt. nyílt<br />
forráskódú rendszerek szakterületének<br />
fejlesztőcsapata az elmúlt években átütő<br />
sikereket ért el az alkalmazások továbbfejlesztésében<br />
és az interoperabilitási bug<br />
feltárásában is. A programcsomag NISZ<br />
Zrt. által fejlesztett verziója már az egész<br />
világon elérhető.<br />
18 | | <strong>2021.05.12.</strong>
Change language