Computerworld magazin 2021.05.12.
09.05.2021 • Views
Share Embed Flag

Computerworld magazin 2021.05.12.

A Computerworld magazin 2021. május 12-én megjelent száma.

A Computerworld magazin 2021. május 12-én megjelent száma.

SHOW MORE
SHOW LESS
ePAPER READ
ComputerTrends

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

START NOW

Plakátok, pénzek, paripák | Sebességváltó telekommunikáció | Az adat az új arany | Kód és etika<br />

INFORMATIKA A VERSENYKÉPESSÉGÉRT / ALAPÍTVA 1969 / 2021. MÁJUS 12. / LII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM<br />

ZUBER<br />

GYULA<br />

tulajdonos,<br />

ZNET Telekom Zrt.<br />

IRÁNY A BALATON!<br />

Ára: 495 Ft<br />

9 770587 151006 21009<br />

2021. május 12. / LII. évfolyam 9. szám

InnoWorld 2021<br />

Tűzoltás után<br />

alapozás<br />

► 2021. május 26. online konferencia<br />

► Tegye fenntarthatóvá vállalatánál<br />

a járványhelyzetben felpörgött<br />

digitalizációt!<br />

A világjárvány hatására éveket léptünk előre a digitális átalakulásban. A pandémia felszínre hozta, piros ceruzával<br />

jelölte meg azokat a fejlődési irányokat, amelyek az új normalitás idején is érvényesülni fognak. Ezekre a tendenciákra<br />

legérzékenyebben a startupok reagálnak.<br />

Az elmúlt évben számtalan fejlesztés, kutatás irányát a pandémia jelölte ki. A vállalatok mostanra felismerték,<br />

hogy a felgyorsított digitalizációs projektek során bevezetett megoldásokat – amelyek például a távmunkát, a<br />

távoli együttműködést, az ügyfel ek online kiszolgálását támogatják – hosszú távra kell beépíteniük informatikai<br />

környezetükbe. Digitális átalakulásukat folytatva a háttérrendszereket is át kell alakítaniuk. Be kell rendezkedniük<br />

a hibrid, többfelhős működésre – szem előtt tartva persze, hogy az új normalitás a mostaninál is digitálisabb<br />

gazdaságában milyen célokat szeretnének elérni, üzleti igényeiket milyen digitális képességek szolgálják<br />

majd a legjobban.<br />

► Mit teszünk a gyógyításért?<br />

► Miken törik a fejüket az innovátorok?<br />

► Honnan lesz minderre pénz?<br />

► Hol tart nálunk a mesterséges intelligencia, az IoT vagy az RPA?<br />

► Hibrid felhő, nyilvános vagy magánfelhő?<br />

► Jelen van-e a reziliencia a gyorsan változó üzleti környezetben?<br />

Konferenciánkon új, innovatív megoldásokat, a digitalizáció nyújtotta előnyöket mutatunk be. Aki idejekorán<br />

lép, érti a piaci mozgásokat, jól tudja felhasználni az adatokat, az versenyelőnyre tesz szert.<br />

Írja be naptárába:<br />

InnoWorld 2021<br />

2021. május 26., online konferencia<br />

Kapcsolat: dbozsoki@computerworld.hu<br />

<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

TARTALOM | 2021. május 12.<br />

/ IMPRESSZUM<br />

KIADJA A PROJECT029<br />

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />

1132 Budapest, Visegrádi u 31.<br />

HU ISSN 0237-7837<br />

Internet: project029.com<br />

FELELŐS KIADÓ:<br />

Csák Ambrus ügyvezető<br />

OPERATÍV IGAZGATÓ:<br />

Babinecz Mónika<br />

mbabinecz@project029.com<br />

MARKETING MENEDZSER:<br />

Kovács Judit<br />

jkovacs@project029.com<br />

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:<br />

Keskeny és Társai 2001 Kft.<br />

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.<br />

Ügyvezető: Keskeny Árpád<br />

SZERKESZTŐSÉG<br />

Lapigazgató: Bozsoki Dániel<br />

dbozsoki@computerworld.hu<br />

Főszerkesztő: Kelenhegyi Péter<br />

pkelenhegyi@computerworld.hu<br />

Olvasószerkesztő, korrektor:<br />

Pál Attila<br />

Munkatársak:<br />

Kis Endre, Mallász Judit, Móray Gábor<br />

Tipográfia: Király Zoltán<br />

Címlapfotó: KKFOTO<br />

Online brand manager: Sós Éva<br />

8 10<br />

Munkatársaink elérhetőségeit megtalálja<br />

weboldalunkon: computerworld.hu<br />

Ügyfélszolgálat: Bohn Andrea<br />

abohn@idg.hu<br />

Telefon: +36 1 577 4301<br />

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM<br />

HIRDETÉSFELVÉTEL<br />

Lapreferens:<br />

Rodriguez Nelsonné<br />

irodriguez@computerworld.hu<br />

Telefon: +36 1 577 4311<br />

Kereskedelmi asszisztens:<br />

Bohn Andrea – abohn@project029.com<br />

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274<br />

e-mail: info@project029.com<br />

ajanlat@project029.com<br />

1132 Budapest, Visegrádi u. 31.<br />

tel.: +36 1 577 4316<br />

Szerkesztőségünk a kéziratokat<br />

lehetőségei szerint gondozza, de nem<br />

vállalja azok visszaküldését, megőrzését.<br />

A COMPUTERWORLD-ben megjelenő<br />

valamennyi cikket (eredetiben vagy<br />

fordításban), minden megjelent képet,<br />

táblázatot stb. szerzői jog védi. Bármilyen<br />

másodlagos terjesztésük, nyilvános vagy üzleti<br />

felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes<br />

engedélyével történhet. A hirdetéseket a kiadó<br />

a legnagyobb körültekintéssel kezeli, ám azok<br />

tartalmáért felelősséget nem vállal.<br />

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,<br />

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK<br />

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és<br />

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik.<br />

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán, az<br />

InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között), a<br />

postai kézbesítőknél<br />

(hirlapelofizetes@posta.hu, fax: 303-3440).<br />

Előfizetési díj egy évre 11 340 forint,<br />

fél évre 5700 forint, negyed évre 2865 forint.<br />

A <strong>Computerworld</strong> az IVSZ hivatalos<br />

médiapartnere.<br />

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését<br />

az ESET biztonsági programokkal végezzük,<br />

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,<br />

a Sicontact Kft. biztosít számunkra.<br />

12<br />

8 | Aktuális | Sebességváltó<br />

telekommunikáció | A digitális<br />

átalakulás felpörgetéséhez a<br />

szolgáltatói és a felhasználói<br />

oldalnak is hozzá kell járulnia.<br />

10 | Konferencia | Intelligencia<br />

ipari méretekben | Robotvezérlő<br />

okospadlótól a növényihletésű<br />

okosanyagokig, hibakereső gépi<br />

látástól a klímavédő digitális ikrekig<br />

a fenntarthatóbb gyártásra mutatott<br />

tízezernél több új megoldást az idei<br />

Hannover Messe.<br />

12 | Bankinformatika | Az adat<br />

az új arany | A Covid-19-járvány<br />

a kereskedelmi bankoknál is nagy<br />

lendületet adott a digitális átállás<br />

folyamatának.<br />

20 | Információs társadalom |<br />

Kód és etika | Adatok és<br />

algoritmusok alkotják<br />

a mesterséges intelligenciát,<br />

amely magától nem válik sem<br />

elfogulttá, sem pártatlanná,<br />

minden a létrehozó emberen múlik.<br />

20<br />

4 | Vélemény | Kelenhegyi Péter:<br />

Plakátok, pénzek, paripák<br />

6 | Hírmozaik, Személyi hírek<br />

14 | Bankinformatika | Rendszercsere<br />

járvány idején | Az Erste<br />

Bank a Covid-19 járvány tetőzésekor,<br />

2021 februárjában cserélte le<br />

korábbi, bevált digitális bankolási<br />

megoldásait egy új platformra,<br />

a George-ra.<br />

16 | DevOps | Platformon<br />

pörög a DevOps | A gyorsabb<br />

alkalmazásszállítás titka a<br />

platformalapú megközelítés.<br />

18 | Kormányzati informatika |<br />

Kódolj határok nélkül!<br />

19 | Kormányzati informatika |<br />

Európai kitekintő<br />

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI<br />

InnoWorld .............................................2<br />

ZNET .....................................................5<br />

Kopint-Datorg ....................................22<br />

IIR Hungary ........................................23<br />

P029 ....................................................24<br />

<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

VÉLEMÉNY<br />

INNOVÁCIÓ<br />

Plakátok, pénzek, paripák<br />

Nyitás, teraszok, újraindítás. A kék plakátok és a valóság korrelációja. Támogatás és<br />

támogatás. Jöhetnek a vendégvélemények!<br />

KELENHEGYI<br />

PÉTER<br />

főszerkesztő,<br />

<strong>Computerworld</strong><br />

…örömmel<br />

helyt adunk<br />

az érintett<br />

vállalkozások<br />

vendégvéleményének…<br />

Ritka, hogy egyszerre két forrásból<br />

érkezik hasonló hír, és csak a harmadik<br />

részleteire várunk. Nálam „kicsapta a<br />

biztosítékot” – megosztom hát mindenkivel.<br />

Az egyik szerint 5 millió euróra pályázhatnak<br />

az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnél<br />

a magyar gyártóipari vállalkozások, a másik<br />

szerint 50 ezer helyi vállalkozást, startupot és<br />

magánszemélyt támogat online programokkal,<br />

eszközökkel, technológiákkal és képzésekkel a<br />

világ egyik legismertebb technológiai óriása.<br />

Egyikük sem az ismert plakátokról mászott<br />

le, korábban nem ígért hasonlót, csak jött,<br />

és cselekedett. Ezúton hirdetjük meg, hogy<br />

a <strong>Computerworld</strong> hasábjain örömmel helyt<br />

adunk az érintett vállalkozások vendégvéleményének:<br />

a Covid-válság kezdete óta milyen<br />

segítséget kaptak, és honnan.<br />

És akkor a részletek: az EIT Manufacturing<br />

regionális innovációs programjának (RIS) keretében<br />

több mint 2 millió európai gyártóvállalatot<br />

céloz meg azzal az 5 millió eurós keretöszszeggel,<br />

amelyből az oktatást, a tudásátadást, a<br />

jövőbe mutató ipari megoldásokat fejleszthetik,<br />

de az induló vállalkozások, kkv-k is erősíthetnek.<br />

Az EIT Jumpstarter pályázat nyertesei<br />

tréning- és mentorprogramokon vehetnek<br />

majd részt, az Evolution Of Research Results<br />

In Manufacturing program pedig az ötletekből<br />

megszületett termékek, szolgáltatások piacra<br />

lépését segíti majd elő.<br />

Szokás az EU-s szervekre rásütni a<br />

lomhaság, a túlbonyolított ügyintézés bélyegét,<br />

de a hozzánk eljuttatott sajtóközlemény<br />

szerint a 2020-as év nagy sikert hozó inkubációs<br />

projektje volt az EIT Manufacturingnél a<br />

prágai Cseh Műszaki Egyetemen belül működő<br />

Informatikai, Robotikai és Kibernetikai Intézet<br />

fejlesztése, az RP95 szelepes maszkok 3D<br />

nyomtatásának módszere, és az a kiegészítés,<br />

amelynek keretében olyan arcleolvasó okostelefonos<br />

alkalmazás is született, amelynek<br />

használatával az emberek testre szabott<br />

szelepek közül választhatnak a védőálarcuk<br />

tökéletes illeszkedése érdekében.<br />

Tessék fellapozni a <strong>Computerworld</strong> CWEX<br />

oldalait: a hazai egyetemeknek sincs okuk<br />

szégyenkezni!<br />

Ami pedig a másik pénzügyi injekciót illeti,<br />

annak a neve Grow Hungary with Google,<br />

melynek keretében 2021 végéig a keresőóriás<br />

és partnerei 50 ezer helyi vállalkozást, startupot<br />

és magánszemélyt támogatnak online<br />

programokkal, eszközökkel, technológiákkal és<br />

professzionális végzettséget adó képzésekkel.<br />

Elég impresszív szám – és most tegyük félre a<br />

tech-gigászok világuralmi terveivel kapcsolatos<br />

jogi aggályokat és konteókat, mert ezúttal a<br />

Google sem egyedül akarja felfalni a piacot.<br />

Persze a digitális átalakulás a kulcs,<br />

hiszen bő egy esztendeje erről szól minden,<br />

de a kaliforniai cég hazai képviseleténél úgy<br />

fogalmaznak, hogy a digitális eszközökön és<br />

díjmentes forrásokon kívül más módon, például<br />

exporttanácsadással is segítik a magyar<br />

kkv-kat a nemzetközivé válásban, a külpiaci<br />

terjeszkedésben. (Tudjuk, milyen méretkülönbségek<br />

vannak a mi kkv-ink és a tőlünk nyugatabbra<br />

lévők között.)<br />

A kis- és közepes vállalkozásokra is kiterjesztett<br />

New Generation of Founders program<br />

a design thinking, azaz az ügyfélközpontú,<br />

kreatív problémamegoldás módszertanával<br />

segít a vállalkozásoknak, hogy a startupokhoz<br />

hasonló rugalmassággal és gyorsasággal<br />

tudjanak reagálni a világjárvány okozta kihívásokra.<br />

Sok kicsi sokra megy alapon a<br />

Google Career Certificate Program négyszáz<br />

embernek teljesen díjmentesen segít versenyképes<br />

tudást szerezni, a Magyar Szállodák és<br />

Éttermek Szövetségével közösen száz ösztöndíjas<br />

hely áll turizmusban dolgozó magyarok<br />

rendelkezésére, hogy IT-ügyfélszolgálat,<br />

projektmenedzsment, adatelemzés és felhasználóiélmény-tervezés<br />

területén fejlesszék<br />

magukat, háromszáz női hallgató pedig – ez<br />

nem a reklám helye – a Green Fox Academy és<br />

az INCO Academy képzésén kerülhet közelebb<br />

informatikai karrierlehetőségekhez.<br />

Magyarországon a Google az IVSZ és a Design<br />

Terminál partnere, és – bár erről nem szól a<br />

fáma – nyilván számos más országban is kurátori<br />

szerepet vállal, hasonló módon.<br />

Sok országban az állam erős keze segít<br />

leginkább. Várjuk jó tollú olvasóink beszámolóit:<br />

honnan, milyen támogatást kaptak.<br />

4 | | <strong>2021.05.12.</strong>

VÉLEMÉNY<br />

Zuber Gyula<br />

tulajdonos,<br />

ZNET Telekom Zrt.<br />

ZNET<br />

Irány a Balaton!<br />

Pandémia idején a távmunkához alkalmazkodó vállalatoknak és<br />

munkatársaiknak rugalmas, megbízható internetszolgáltatóra<br />

van szükségük.<br />

Több mint egy éve kezdődött a Covidválság,<br />

amikor szinte egyik napról<br />

a másikra kiürültek az irodák, és<br />

a cégeknek és munkatársaiknak home<br />

office-ra kellett átállniuk. Az első nagy<br />

kihívás a távmunka fizikai feltételeinek<br />

megteremtése volt. Ebben kulcsszerepet<br />

játszottak a távoli, biztonságos, szélessávú<br />

kommunikációs kapcsolatot megteremtő<br />

szolgáltatók, köztük az ország 11 megyéjében<br />

működő ZNET Telekom. Az elmúlt<br />

évről Zuber Gyula, a ZNET tulajdonosa beszélt<br />

a <strong>Computerworld</strong>nek.<br />

Zuber Gyula: Tavaly tavasszal, amikor<br />

hirtelen sokan otthon maradtak, és elkezdtek<br />

home office-ban dolgozni, továbbá<br />

elindult a távoktatás, a vártnál nagyobb<br />

forgalomnövekedés volt a hálózatokban. Ez<br />

azonban fokozatosan lecsengett, és beállt<br />

egy normál szintre. Sokéves tapasztalat,<br />

hogy a távközlés soha nem stagnál, viszont<br />

a növekedés üteme változhat. Amikor beruházunk,<br />

eleve úgy tervezzük a hálózatot,<br />

hogy évekkel előre számolunk a várható<br />

terhelésváltozással. Most csupán annyi<br />

történt, hogy a hálózatba épített plusz kapacitásokat<br />

a tervezettnél előbb kellett kihasználnunk.<br />

Ennek köszönhető, hogy gördülékenyen<br />

ki tudtuk elégíteni a megnövekedett<br />

igényeket. Ugyanakkor természetesen olyan<br />

fejlesztéseket is végrehajtottunk, amelyekre<br />

normál körülmények között még nem lett<br />

volna szükség.<br />

<strong>Computerworld</strong>: Sokan a városi lakásokat<br />

inkább a nyaralókra cserélték.<br />

Az üdülőkörzetek ellátásával hogyan<br />

birkóztak meg?<br />

ZGy: Valóban, 2020 tavaszán tömegesen<br />

költöztek az emberek a Balatonhoz, és<br />

mindenki egyszerre akart felkapcsolódni a<br />

világhálóra. Noha nyaranta szintén sokan<br />

interneteznek, üdüléskor jellemzően<br />

kielégítő a mobilnet. Az otthoni munkavégzés<br />

és tanulás azonban egészen más.<br />

Hirtelen olyan tömeges megrendeléseket<br />

kaptunk a Balatonról, hogy alig győztük.<br />

Ez a helyzet idén hellyel-közzel megismétlődött.<br />

Ezen a szinten a céges és lakossági<br />

igények egyébként már összemosódnak.<br />

A kiváltó ok mindkét oldalon a távmunka.<br />

A vállalatok azért fordulnak hozzánk, hogy<br />

megerősítsék irodai távközlési kapcsolataikat,<br />

a lakosság pedig azért, hogy zökkenőmentesen<br />

kapcsolódhasson a céges<br />

rendszerekhez.<br />

CW: Mi volt a ZNET-nél a szűk keresztmetszet?<br />

ZGy: Az emberi erőforrás. A Balaton<br />

környékén valamiért mindig kevés<br />

megfelelő szaktudású embert tudunk<br />

felvenni. A megnövekedett igény kielégítéséhez<br />

máshonnan kellett átirányítanunk<br />

szerelőket. Például Győrből, ahol az Audi<br />

leállása érzékenyen érintette a gyár alvállalkozóit,<br />

és így bennünket is érezhetően<br />

kevesebben kerestek meg. Rugalmasan<br />

mozgattuk az embereinket, így oldottuk<br />

meg a problémát.<br />

CW: Mi érzékelhető a ZNET-et érintő<br />

piacon 2021 tavaszán?<br />

ZGy: Az emberek megszokták a megváltozott<br />

helyzetet. Ugyanúgy alkalmazkodtak az<br />

interneten folytatott munkához, tanuláshoz<br />

és szórakozáshoz, mint a maszkviseléshez.<br />

Az iparra viszont nagy ütést mért az elmúlt<br />

egy év. Magyarországon nem gyártanak<br />

távközlési chipeket, sőt távközlési berendezéseket<br />

sem nagyon, beszerzési forrásaink<br />

jellemzően Ázsiában vannak. Hagyományosan<br />

viszonylag nagy raktárkészlettel<br />

dolgozunk, mostanra azonban oda jutottunk,<br />

hogy bizonyos dolgokból gyakorlatilag<br />

kifogytunk. Beszállítóink tavaly még<br />

ígérgettek, az iparnak volt némi tartaléka.<br />

Mára azonban ez teljesen kiürült, és<br />

már nem is hitegetnek, fogalmuk sincs,<br />

mikor tudnak szállítani.<br />

CW: Miközben a korábbiaknál több<br />

munkafolyamat terelődött az internet-<br />

re, mit tapasztaltak az IT-biztonság<br />

területén?<br />

ZGy: Kétféle cégvezetés létezik. Az egyik,<br />

amelyik komolyan veszi az IT-biztonságot,<br />

a másik, amelyik csak azután veszi<br />

komolyan, miután feltörték a rendszerét.<br />

Mi azért vagyunk nehéz helyzetben,<br />

mert mi tartjuk nyitva a kaput az ügyfeleknek,<br />

amin ki-bejárnak az internet felé.<br />

Nálunk viszonylag szigorú tűzfal védi az<br />

ügyfeleket. Ha az ügyfél nem kéri, hogy a<br />

végponti eszközeit távolról is el lehessen<br />

érni, azt alapesetben letiltjuk. Az ügyfelek<br />

számítógépén lévő szoftveres biztonsági<br />

problémákkal viszont már nem tudunk<br />

foglalkozni, az mindenkinek a saját felelőssége.<br />

Ami rajtunk múlik, azt már jóval<br />

a pandémia előtt megtettük. Az a sajnálatos<br />

tapasztalatunk, hogy egyfelől rohamosan<br />

terjed a kiberbűnözés, másfelől<br />

az emberek nincsenek erre felkészülve.<br />

Sokan arra sem gondolnak, hogy amikor<br />

valamilyen ingyenes alkalmazást használnak,<br />

kiszolgáltatják magukat az illető<br />

szoftver gyártójának. Az ingyenes használatért<br />

legtöbbször az adatainkkal fizetünk.<br />

Az adatokban azonban lehetnek hibák,<br />

amelyek hátsó bejáratot nyithatnak a<br />

számítógépre. Az ilyen típusú IT-biztonsági<br />

kockázatok ellen nem tudunk mit tenni.<br />

CW: Milyen tanulsággal szolgálhat a<br />

járványidőszak a szolgáltató és az<br />

ügyfél számára?<br />

ZGy: Általános tanulság, hogy aki rugalmas,<br />

alkalmazkodik, képes változtatni,<br />

az túlél, aki ragaszkodik a megszokotthoz,<br />

az elhal. Ez minden szektorra igaz. Jó<br />

példa erre a tavaly márciusi gyakorlatunk,<br />

amikor hirtelen rengeteg sávszélességnövelési<br />

igényt kaptunk. Válaszként nyárig<br />

ingyenesen háromszorosára növeltük a letöltési<br />

sebességet, kétszeresére a feltöltési<br />

sebességet. Ehhez nem kellett plusz beruházás,<br />

volt ekkora tartalékkapacitásunk.<br />

Sokat segítettünk ezzel ügyfeleinknek, akik<br />

nagyra értékelték ezt a lépésünket.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 5

AKTUÁLIS<br />

Hírmozaik Személyi hírek<br />

ceginfo.computerworld.hu<br />

computerworld.hu/karrier<br />

Halló, Ferihegy!<br />

Lezárult a HungaroControl beruházása,<br />

melynek keretében teljesen megújultak<br />

a társaság egyes rendszerei, munkaállomásai.<br />

Korszerűsítették az elmúlt hét<br />

évben éjjel-nappal szünetmentesen működő<br />

MATIAS légi navigációs és Frequentis hangkommunikációs<br />

rendszerek hardvereit és<br />

hálózati eszközeit. Az eddigi analóg kommunikációs<br />

csatornák helyett digitális<br />

megoldásokkal teremtettek még átláthatóbb<br />

környezetet az irányítók számára.<br />

Rekordforgalom a weben<br />

A GKI Digital és az Árukereső közös kutatása<br />

szerint 2020-ban egyetlen év alatt<br />

három évet ugrott előre az e-kereskedelem<br />

a koronavírus-járványnak és a digitalizációs<br />

forradalomnak köszönhetően. A belföldi<br />

online kiskereskedelmi forgalom 45 százalékos<br />

bővülést követően 909 milliárd forint<br />

forgalmat bonyolított. A Retargeting.Biz<br />

szerint a következő években lassulni fog a<br />

növekedés.<br />

Újraindítás kis segítséggel<br />

Egyre több, akár hónapok óta zárva tartó<br />

vállalkozásnak nyílik lehetősége arra, hogy<br />

megkezdje a visszatérést a korábbi üzletmenet<br />

kialakításához. Ehhez kíván segítséget<br />

adni a Telenor két üzleti csomagjával<br />

május 4. és június 30. között. Az egyiknél<br />

hat hónapon át megduplázza az adatkeretet,<br />

másoknál fél éven át havi 100 GB belföldi<br />

mobilnet, illetve 50 százalék havidíjkedvezmény<br />

az ajándék az új üzleti ügyfeleknek.<br />

Hitelmoratórium és káosz<br />

Ha a jogszabályi környezet nem változik, a<br />

hitelmoratóriumban résztvevő cégek fizetési<br />

haladéka jóval hamarabb járhat le, mint<br />

ahogy a vállalkozás működése, jövedelemtermelő<br />

képessége helyreállna. Ráadásul a<br />

közelgő, június 30-i dátum egyszerre érinti<br />

majd az összes, a moratóriumot igénybe<br />

vevő hazai céget, amire a banki kapacitásokat<br />

sem biztos, hogy fel lehet készíteni,<br />

figyelmeztet a CFI Hungary. Felmérésük<br />

szerint a moratórium hatására felszabaduló<br />

összeget a vállalati adósok elsősorban<br />

munkavállalóik bérének kifizetésére, illetve<br />

egyéb, likviditáshiányos helyzetük orvoslására<br />

használták fel. Egyelőre nem látszik,<br />

hogy a kormányzat meghosszabbítja-e a<br />

moratóriumot, és mivel nem tudni pontosan,<br />

hogy mekkora az érintett vállalkozások<br />

köre, az sem egyértelmű, hogy ez indokolt<br />

lenne-e, teszik hozzá.<br />

Vissza az üzletbe!<br />

Májustól magyar változatban is elérhető az<br />

SAP Business ByDesign felhős, SaaS vállalatirányítási<br />

rendszer. Bár iparáganként<br />

és vállalattípusonként eltérő, hogy milyen<br />

Őrffy<br />

Zsolt<br />

Áprilistól új ügyvezető igazgató irányítja<br />

a Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS)<br />

pénzügyeit. Őrffy Zsolt, a vállalat Controlling<br />

csoportjának korábbi vezetője Ollárné<br />

Riedl Katalintól veszi át a VP Finance<br />

and Controlling pozíciót. Őrffy Zsolt 2010<br />

óta tagja a DT-ITS csapatának, ahol 2016<br />

óta volt controllingvezető. Őrffy több<br />

átfogó lokális és nemzetközi nagyprojektben<br />

vállalt vezető szerepet. Emellett a<br />

data-science és az automatizálási kezdeményezések,<br />

valamint a pénzügyi tervezés<br />

és riportálás területén indított fontos<br />

fejlesztéseket.<br />

Daniel<br />

Korioth<br />

Daniel Korioth, a magyarországi Bosch<br />

csoport és az Adria régió vezetője, valamint<br />

a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója<br />

augusztus 1-jétől a csoport Törökország<br />

és a Közel-Kelet régiójának elnökeként<br />

folytatja karrierjét. 2016 óta töltötte be<br />

tisztségét, 1989 óta dolgozik a vállalatcsoportnál.<br />

Pályafutását értékesítési és<br />

marketingterületen kezdte, majd Németországban,<br />

Spanyolországban, Argentínában,<br />

Uruguayban és Brazíliában töltött be<br />

vezetői pozíciókat, korábban a Bosch dízelrendszerek<br />

üzletágánál a Dél-Amerika<br />

régió elnöke volt.<br />

Szászi<br />

István<br />

A magyarországi Bosch csoport és az<br />

Adria régió vezetői tisztségét Szászi István<br />

veszi át. A szakember 17 éve dolgozik a<br />

Bosch csoportnál, 2019-ben nevezték ki<br />

a Budapesti Fejlesztési Központ vezetőjének.<br />

Tanulmányait a BME-n végezte,<br />

karrierjét projektmérnökként kezdte a<br />

Bosch csoportnál, vezetői pályafutása<br />

Reutlingenben indult. 2009-ben csoportvezető,<br />

majd a járműirányítási rendszerekkel<br />

foglalkozó fejlesztési osztály vezetője<br />

lett a budapesti telephelyen. 2018-ban<br />

vette át a budapesti telephely autóipari<br />

elektronika divízió irányítását.<br />

6 | | <strong>2021.05.12.</strong>

AKTUÁLIS<br />

méretű cégek részére ajánlják, általában<br />

olyan vállalkozásoknak lehet ez a legjobb<br />

megoldás, amelyek egyelőre nem szervezeti<br />

egységekben és funkciókban gondolkoznak,<br />

hanem csupán folyamatok és szabályok<br />

alapján végzik munkájukat. Az SAP<br />

Hungary információs oldalt és blogot is<br />

indít kkv.hu néven.<br />

Focizik az Oracle<br />

A Premier League labdarúgó-bajnokság az<br />

Oracle-t választotta hivatalos felhőszolgáltatójának.<br />

Az A Match Insights – Powered<br />

by Oracle Cloud a 2021/22-es szezontól<br />

kezdődően fogja megosztani a játékosok<br />

Pedro<br />

Vargas<br />

Santos<br />

David<br />

A 4iG új igazgatósági tagjának választották<br />

meg Pedro Vargas Santos Davidot, az Alpac<br />

Capital vezérigazgatóját, a portugál NOVA<br />

de Lisboa feltörekvő piacokkal foglalkozó<br />

adjunktusát. Korábban vezető pozíciókat<br />

töltött be több portugál vállalatnál, így<br />

a PB Colombiánál, a Jeronimo Martins<br />

Groupnál, illetve a McKinsey & Company<br />

vezetési tanácsadója volt. Az Alpac Capital<br />

a portugál értékpapír-felügyelet által<br />

bejegyzett társaság. Vezetője Pedro Vargas<br />

Santos David. A cég Budapesten, Lisszabonban<br />

és az Egyesült Arab Emírségekben<br />

működtet irodát.<br />

teljesítményére vonatkozó adatokat és<br />

meccsstatisztikákat a globális közvetítés<br />

során és a Premier League közösségi<br />

csatornáin. Az erre a célra fejlesztett gépi<br />

tanulási modellek azonnali eredményeket<br />

generálnak az élő adatfolyamok, a valós<br />

idejű nyomon követési adatok, valamint a<br />

liga egyes játékosairól és a korábbi mérkőzések<br />

ezreiből összegyűjtött tények alapján.<br />

Zsarolók menni Amerika<br />

Világszerte rengeteg, a 2019-esnél 170<br />

százalékkal több zsarolóvírusos támadás<br />

történt az elmúlt évben, az Atlas VPN<br />

felmérése szerint azonban ezek 45 százalékát<br />

egyesült államokbeli célpontok ellen<br />

intézték. Ennek az oka az, hogy az amerikai<br />

áldozatokból több pénzt lehet kiszedni azok<br />

széles nemzetközi jelenléte, a nagy alkalmazotti<br />

létszám és a partneri kör számossága<br />

miatt. A zsarolók második kedvenc célpontja<br />

Kanada, a harmadik pedig Németország.<br />

Önvezetés japánul<br />

Újgenerációs járműkommunikációs eszközökre<br />

vonatkozó műszaki specifikációk<br />

közös fejlesztéséről állapodott meg a Toyota<br />

és a vállalatcsoporthoz tartozó Daihatsu,<br />

a Subaru, a Mazda és a Suzuki. Utóbbiak<br />

jelenleg a saját technológiáikat építik be<br />

a Toyota által kifejlesztett járműkommunikációs<br />

alaptechnológiába, ugyanakkor<br />

közösen alakítják ki azokat a rendszereket<br />

a következő generációs járművek számára,<br />

amelyek ugyanazt a technikai specifikációt<br />

alkalmazzák a járművek és hálózatok,<br />

valamint a járművek és járműkommunikációs<br />

központ közötti kommunikációban. A<br />

Toyota vezetésével együttműködésre lépett<br />

öt japán autógyártó nyitott más, hasonló<br />

gondolkodású partnerekkel is megvizsgálni<br />

a most elfogadott közös fejlesztés kapcsán<br />

kialakítandó együttműködés lehetőségét.<br />

Villámgyors toborzás<br />

Egyedi toborzási megoldással keresi az<br />

új tehetségeket a Magyar Telekom: 24 óra<br />

leforgása alatt 22 Kickstart gyakornokot<br />

szerződtet. Az online regisztrációs felület<br />

május 20-án 12:00-kor nyílik meg, és a fiataloknak<br />

18:00-ig van lehetőségük pályázni egy<br />

egyszerű online regisztrációval, melynek<br />

része egy néhány kérdésből álló videóinterjú<br />

is. A Telekom HR-szakemberei folyamatosan<br />

értékelik ki a jelentkezéseket. A legjobbak<br />

20-án este meghívást kapnak egy digitális<br />

assessment centerre, ahol találkoznak az<br />

adott szakterület szakmai vezetőivel is. Az<br />

eredményhirdetésre május 21-én kerül sor.<br />

A jelöltek többek között olyan IT- és műszaki<br />

pozíciókra jelentkezhetnek, mint data<br />

analyst, Java fejlesztő, Frontend fejlesztő,<br />

hálózati mérnök gyakornok.<br />

Infodémia<br />

Európai diákok körében végzett felmérést<br />

az OECD a Vodafone Németország Alapítvány<br />

társfinanszírozásában. Mint kiderült, a<br />

járvány idején a 15 éves korosztályba tartozó<br />

magyarországi diákok 90 százaléka rendelkezett<br />

otthoni internetkapcsolattal és az<br />

iskolai feladataikhoz használható digitális<br />

eszközzel, ugyanakkor a megkérdezettek<br />

mindössze 46 százaléka számolt be arról,<br />

hogy iskolájuk megfelelő tudást biztosít<br />

számukra ahhoz, hogy tudatosan eligazodhassanak<br />

az internet nyújtotta információáradatban.<br />

Egy olyan feladatra, amely a<br />

tény és a vélemény megkülönböztetését<br />

írta elő, a magyar diákok 43 százalékban<br />

válaszoltak helyesen.<br />

Samsung Webáruház<br />

Áprilisban megnyílt a Samsung Magyarország<br />

hivatalos Webáruháza, amelyen<br />

keresztül közvetlenül a hivatalos magyarországi<br />

forgalmazó weboldaláról vásárolhatók<br />

meg a legújabb mobil- és viselhető<br />

eszközök.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 7

MALLÁSZ<br />

JUDIT<br />

AKTUÁLIS<br />

TÁVKÖZLÉSI VILÁGNAP<br />

Sebességváltó telekommunikáció<br />

A pandémia világossá tette, hogy a digitalizáció már nem pusztán műszaki, hanem egyre<br />

inkább operatív kérdés: a cégek és intézmények működésének, túlélésének, hatékonyságának<br />

feltétele. A digitális átalakulás felpörgetéséhez a szolgáltatói és a felhasználói oldalnak is<br />

hozzá kell járulnia.<br />

A<br />

Covid-19-válság ráirányította a<br />

figyelmet az információs és kommunikációs<br />

technológiák kritikus szerepére.<br />

Gyakorlatilag a gazdaság minden<br />

területén – és a magánéletben – nélkülözhetetlenné<br />

váltak a digitális megoldások.<br />

Ebben a kihívásokkal teli időben teljesen<br />

érthető, hogy az ITU az idei Távközlési<br />

és Információs Társadalom Világnap<br />

(május 17.) mottójául a digitális átalakulás<br />

felgyorsítását választotta.<br />

háztartás és vállalkozás számára kínál gigabites<br />

sebességet. Idén a tavalyihoz hasonló<br />

nagyságrendű új optikai elérést terveznek<br />

építeni. A pandémia ellenére tavaly áprilisban<br />

a Telekom elindította kereskedelmi<br />

5G szolgáltatását.<br />

Volt egy időszak, amikor a távoli munkavégzéssel<br />

kapcsolatos megoldások iránt lett<br />

kiugróan magas a kereslet, hosszabb távon<br />

pedig az IT-biztonság és a felhőalapú megoldások<br />

iránt mutatkozott komoly érdeklődés,<br />

tájékoztat Marton László, az Invitech vál -<br />

Készülnek a digitalizációra<br />

A Magyar Telekom hálózatai – köszönhetően<br />

az elmúlt évek jelentős befektetéseinek – a<br />

pandémia okán megnövekedett hang- és<br />

adatforgalmat is jól ki tudták/tudják szolgálni,<br />

tájékoztatott a társaság sajtóosztálya.<br />

Felértékelődött a megbízható, stabil<br />

hálózat, megugrott a digitális szolgáltatások<br />

használata.<br />

Egyértelműen érzékelhető a forgalomban,<br />

ha sokan dolgoznak, tanulnak<br />

egyszerre otthonról. Különösen szembetűnő<br />

ilyenkor, hogy jelentősen megnő az<br />

egyik legnagyobb felhőszolgáltató csoportkommunikációs<br />

platformjához tartozó<br />

távmunka- és távoktatás-forgalom.<br />

A mobiladat-forgalmat bonyolító ügyfelek<br />

száma 2020-ban (egy év alatt) 5,8 százalékkal,<br />

közel 3,3 millióra nőtt. A Telekom<br />

ügyfelei egy hónapban átlagosan 5,8 GB<br />

mobiladatot fogyasztanak, ami 47 százalékos<br />

ugrást jelent az előző évhez képest.<br />

Emellett a mobiltelefonos hangforgalom<br />

is több mint tizedével nőtt (2019 decemberétől<br />

2020 decemberéig). Ami a vezetékes<br />

adatforgalmat illeti, 2020-ban 34 százalék<br />

növekedést mértek. Az ügyfelek havonta<br />

átlagosan közel 20 százalékkal beszéltek<br />

többet vezetékes telefonon, mint az azt<br />

megelőző évben.<br />

Tavaly a Telekom 377 ezer optikai hozzáférést<br />

épített ki, emellett 117 ezer kábeles<br />

elérési pontot is gigabites képességűvé<br />

fejlesztett. Így hálózata már közel 2,5 millió<br />

A cég tavaly nyári kutatása szerint a kisés<br />

középvállalkozások mindössze harmada<br />

működött zavartalanul a koronavírus<br />

miatti korlátozások idején, és egyre növekszik<br />

azoknak a száma, amelyek digitális<br />

fejlesztésre készülnek. Minél több digitális<br />

megoldást használt már korábban is egy<br />

vállalkozás, annál kevésbé nehezítette<br />

meg a működését a járvány. A webshop, a<br />

készpénzmentes fizetési megoldások, az<br />

elektronikus kommunikáció és az online<br />

számlázás már a járvány előtt is széles<br />

körben használt funkciók voltak a vizsgált<br />

kisvállalkozásoknál, de mindegyik esetben<br />

elmondható, hogy jelentősen nőtt a használók<br />

száma, és több vállalkozás tervezi,<br />

hogy a jövőben maga is bevezeti ezeket az<br />

újításokat.<br />

Előtérben a biztonság<br />

– A koronavírus-járvány nagyban befolyásolta<br />

ügyfeleink igényeit. Mi leginkább a<br />

megnövekedett kereslettel találkoztunk.<br />

lalati értékesítési vezérigazgató-helyettese.<br />

A vállalati oldal számára fontos tapasztalás<br />

volt, hogy bármikor adódhat olyan<br />

helyzet, amikor gyorsan és tömegesen kell<br />

újabb és újabb technológiai, informatikai<br />

megoldásokat alkalmaznia fennmaradása<br />

érdekében. A szolgáltatói oldalnak az ilyen<br />

igények minél gyorsabb kiszolgálásában<br />

kellett elsősorban jeleskednie. – Nekünk<br />

az Invitechnél a hirtelen megnövekedett,<br />

és tömegesen jelentkező ügyféligényeket<br />

kellett kiszolgálnunk. Sikerrel jártunk,<br />

rendszereink, üzleti folyamataink jól vizsgáztak,<br />

foglalja össze Marton László.<br />

Több olyan tényező is volt, amely arra<br />

ösztönözte a vállalatokat, hogy áldozzanak<br />

többet a biztonságra. Ilyenek voltak például<br />

az egyre nagyobb számban tapasztalható,<br />

és soha nem látott nagyságú DDoS-támadások.<br />

A vezérigazgató-helyettes elmondta:<br />

az Invitech által alkalmazott hibrid technológia<br />

sikeresen helytállt, sok nagyvállalat<br />

érdeklődését keltette fel, többekkel meg<br />

8 | | <strong>2021.05.12.</strong>

AKTUÁLIS<br />

is állapodtak. Hozzátette: 2021-re is ambiciózus<br />

terveket tűztek maguk elé: jelenleg<br />

is bővítik adatközpontjuk kapacitását,<br />

és több szolgáltatásuk is megújul. Magyarországon<br />

is az a trend, hogy a vállalatok<br />

egyre nagyobb arányban döntenek a műszakilag<br />

és anyagilag is kedvezőbb szerverszolgáltatások<br />

és az azokhoz kapcsolódó<br />

felhőmegoldások mellett.<br />

Adatközponti fejlesztések<br />

– Több mint egy éve tapasztaljuk, hogy a<br />

cégek jelentős része otthoni távmunkára<br />

kéri munkavállalóit. A tömeges távmunka<br />

velejárója, hogy a dolgozók számítógépei<br />

kívülről próbálták elérni a munkahelyükön<br />

lévő szervert. Ez érdemben megnövelte<br />

a szerverükre kívülről érkező adatforgalmat,<br />

ami így jelentősen lassította a<br />

munkavégzést. E problémára megoldást<br />

keresve a cégvezetők nagy számban<br />

döntöttek úgy, hogy a vállalatukon belül<br />

lévő szervert professzionális adatközpontba<br />

költöztetik, ahol az nagy sávszélességen<br />

képes csatlakozni a világhálóra.<br />

Az ACE Telecomnál ezzel a megnövekedett<br />

ügyféligények kiszolgálása érdekében az<br />

adatközpontjaink redundáns infrastruktúrájának<br />

bővítését, illetve az eredetileg<br />

későbbre tervezett fejlesztését kellett<br />

elvégeznünk, sorolja Németh Péter, az<br />

ACE Telecom marketingvezetője.<br />

– Mivel a hálózatunkon tapasztalt növekvő<br />

adatforgalom ellenére is folyamatosan jó<br />

minőségben kívánunk internetszolgáltatást<br />

nyújtani, több fejlesztést is végeztünk.<br />

Adatközpontjainkban – többek között – már<br />

a legnépszerűbb tartalomszolgáltatók<br />

cache szervereit üzemeltetjük, ezáltal a<br />

leggyakrabban látogatott tartalmakat saját<br />

rendszerünkből még gyorsabban és hatékonyabban<br />

szolgáljuk ki. Továbbá a hálózatunk<br />

biztonságát forgalomanalizáló és beavatkozó<br />

rendszer garantálja, amely DDoStámadás<br />

észlelése esetén azonnal kizárja<br />

a támadó fél forgalmát, hangsúlyozza a<br />

marketingvezető, majd hozzáteszi: sajnos<br />

vállalati ügyfeleink a számítógépes vírustámadások<br />

növekvő számával szembesülnek,<br />

és így gyakran elveszítik a szervereiken,<br />

laptopjaikon tárolt adatokat. A probléma<br />

megoldására 2020-ban bevezettük az adatmentés<br />

szolgáltatást, ami nemcsak szándékos<br />

károkozás esetén nyújt hatékony<br />

megoldást, hanem a véletlenszerű törlésből<br />

vagy hardver-meghibásodásból eredő<br />

adatvesztések megelőzésére is.<br />

Hálózati nagygenerál<br />

A járványhelyzet a DIGI minden munkatársát<br />

új kihívások elé állította, a kormányzati<br />

intézkedések kapcsán azonnali megoldásokkal<br />

kellett előrukkolniuk. Ami az ügyféloldali<br />

intézkedéseket illeti, már tavaly<br />

tavasszal országszerte feltérképezték az<br />

extrém hálózati terhelési pontokat, és ahol<br />

szükséges volt, bővítették a hálózati és<br />

adatközponti kapacitásokat. Így – reményeik<br />

szerint – felkészültek a mostani nehéz<br />

időszakra is. Céljuk, hogy minden előfizető<br />

otthonába eljusson a száloptikai hálózat.<br />

A 2021-es év mottója: technológiai fejlesztés<br />

az ügyféligények minőségi kiszolgálása<br />

érdekében. Ennek jegyében folyik<br />

a gerinc- és a mobilhálózat bővítése és a<br />

lefedettség sűrítése; a főbb vidéki nagyvárosokban<br />

és Budapest számos kerületében<br />

megvolt már a hálózatfejlesztési<br />

nagygenerál.<br />

…a legtöbb munkahelyen<br />

elsődleges intézkedés volt<br />

az üzletmenet-folytonosságot<br />

biztosító távoli munkavégzés<br />

bevezetése.<br />

A válság idején a DIGI vezetékes<br />

üzletága – FTTH hálózata révén – még<br />

inkább előtérbe került, hiszen a legtöbb<br />

munkahelyen elsődleges intézkedés volt<br />

az üzletmenet-folytonosságot biztosító<br />

távoli munkavégzés bevezetése. Az idei év<br />

elsősorban annak a munkának a folytatása,<br />

amely a 2019 májusában indult mobilszolgáltatásukhoz<br />

kapcsolódik.<br />

Felhő, felhő, felhő<br />

A T-Systems Magyarország az ügyfelei<br />

körében 2020 őszén végzett felmérésben<br />

arra a kérdésre kereste a választ, hogy a<br />

járványhelyzet jelentkezésekor lehetséges-e<br />

fenntartani az üzleti folyamatokat,<br />

megtartani az ügyfeleket, garantálni a<br />

megszokott értékesítési, illetve szolgáltatási<br />

színvonalat – a dolgozók és az üzleti<br />

partnerek biztonságát szem előtt tartva.<br />

A válasz egyértelmű igen, sőt az alkalmazkodás<br />

kényszere olyan változásokat is<br />

magával hozott, amelyek hosszú távon is a<br />

hatékonyság és a versenyképesség növelését<br />

szolgálják. Ennek érdekében azonban<br />

eltérő stratégiákra volt szükség.<br />

Míg a vállalati oldalon az elektronikus<br />

fizetés, illetőleg a felhőtechnológia jelent<br />

meg a fő prioritások között, a kisebb intézményi<br />

ügyfeleknél a közösségi média és az<br />

elektronikus ügyintézés, a nagyobbaknál<br />

az elektronikus aláírás bevezetése tört<br />

előre. Hasonló kényszert érzékelt a T-Systems<br />

az intézmények online jelenléténél,<br />

ahol a járvány első hulláma a személyes<br />

kapcsolattartáshoz szokott önkormányzatok<br />

számára jelentett leginkább problémát: új<br />

platformokra volt szükségük a kontaktmentes<br />

ügyfélkezeléshez és a közérdekű<br />

információk megosztásához.<br />

A felmérésből kiderült, hogy a T-Systems<br />

ügyfeleinek kétharmada kényszerült<br />

a belső folyamatok és az azokat támogató<br />

eszközrendszer átalakítására. A legfőbb<br />

prioritásnak a fizikai biztonság, az elsőszámú<br />

kihívásnak a kötelező munkahelyi<br />

óvintézkedések betartása és betartatása,<br />

illetve az otthoni munkavégzés feltételeinek<br />

megteremtése bizonyult. Az az ügyfélnyomás,<br />

amely a vállalati oldalon már<br />

korábban kikényszerítette az igények<br />

szerinti digitalizációt, most – legalább<br />

részben – áthelyeződött a közintézményi<br />

oldalra: az állami és az önkormányzati<br />

szférában eddig egyértelműen a fizikai<br />

kontaktusok domináltak az ügyfélkapcsolatokban,<br />

amit a járványhelyzet felülírt.<br />

Szintén az intézményi ügyfelekre volt<br />

inkább jellemző, hogy korábban sokan és<br />

helyhez kötötten végeztek náluk szellemi<br />

munkát. A digitalizációban rejlő rugalmassági<br />

tartalékokat jelzi, hogy az online<br />

megoldásoknak köszönhetően a válaszadók<br />

mindössze néhány százaléka kényszerült<br />

átmenetileg vagy teljesen beszüntetni<br />

addigi tevékenységét, inkább csak<br />

bizonyos részfeladatokat kellett leállítani.<br />

A legmarkánsabb változás a felhőszolgáltatások<br />

területén következett be: már<br />

korábban is folyamatos igénynövekedés<br />

volt tapasztalható, ezt felgyorsította a<br />

világjárvány. Amikor hirtelen kell bővíteni<br />

a kapacitást, ugyanakkor továbbra is<br />

fontos a költséghatékonyság és a méretezhetőség,<br />

a legkézenfekvőbb megoldás a<br />

felhő. A járvány során olyan vállalkozások<br />

és intézmények is a felhő-infrastruktúra<br />

felé fordultak – például a pénzintézeti szektorban<br />

–, amelyeknek korábban nem szerepelt<br />

az opciós listáján a cloud computing.<br />

A járványhelyzet világos tanulsága, hogy<br />

a digitalizáció már nem pusztán műszaki,<br />

hanem egyre inkább operatív kérdés: a<br />

cégek és intézmények működésének, túlélésének,<br />

hatékonyságának feltétele.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 9

KIS<br />

ENDRE<br />

KONFERENCIA / HANNOVER MESSE 2021<br />

Intelligencia ipari méretekben<br />

Robotvezérlő okospadlótól a növényihletésű okosanyagokig, hibakereső<br />

gépi látástól a klímavédő digitális ikrekig a fenntarthatóbb gyártásra mutatott<br />

tízezernél több új megoldást az idei Hannover Messe. A dolgok internetére épülő<br />

kognitív megoldások fejlesztését mostantól Európa első kvantumszámítógépes<br />

kompetenciahálózata is segíti.<br />

Németország úttörő projektjeként<br />

indult a 2011-es Hannover Messén,<br />

de mára globális hajtóerővé vált,<br />

mondta a tízéves Ipar 4.0-ról Rolf Najork,<br />

a Bosch igazgatótanácsának tagja az idei<br />

szakvásár virtuális sajtóbejárásán. Online<br />

konferencia volt maga a kiállítás is, amelyet<br />

a járványhelyzetben digitális formátumban<br />

szervezett meg a Deutsche Messe.<br />

Az ötnapos esemény így is tekintélyes<br />

szakmai közönséget vonzott április közepén,<br />

a 90 ezer regisztrált résztvevő 1800<br />

kiállító, pontosabban előadó szállító 10,5<br />

ezer termékújdonságát ismerhette meg<br />

többek között a mesterséges intelligencia<br />

(AI), a dolgok internete (IoT), az ötödik generációs<br />

mobilkommunikáció (5G), a folyamatautomatizálás,<br />

az ellátásilánc-kezelés<br />

és általában a fenntarthatóbb, klímasemlegességet<br />

célzó gyártás témaköréből.<br />

Okospadlón a jövő gyárába<br />

A hálózatba kapcsolt okosgyártás célja,<br />

hogy folyamatait automatikusan finomhangolva<br />

gazdaságossá tegye a testre<br />

szabott termékek minél kisebb szériás,<br />

akár egyedi gyártását, az utóbbi években<br />

azonban a szénlábnyom csökkentése, a<br />

természeti környezet védelme és a globális<br />

felmelegedés mérséklése is hasonlóan<br />

fontos szemponttá vált a gyártóipar digitális<br />

átalakulásában. A Bosch nemcsak ügyfeleit<br />

segíti ebben 2012 óta módszeresen, hanem<br />

saját gyárait is a negyedik ipari forradalom<br />

jegyében transzformálja. Telephelyein több<br />

mint 120 ezer gépet és 250 ezer eszközt<br />

– például kamerát, robotot – kapcsolt eddig<br />

hálózatba. Mintegy 22 ezer gépvezérlő<br />

a Nexeed Ipar 4.0-s szoftverrel kommunikál,<br />

amelyet a három éve alapított Bosch<br />

Connected Industry fejlesztett.<br />

Intelligens gyártásvezérlő, monitorozó,<br />

logisztikai tervező és más szoftvereit a<br />

Bosch most saját gyártóipari platformmá<br />

integrálja, amely egy nagyobb adatbázishoz<br />

ActiveShuttle: logisztikai robotok a Bosch 5G-s telephelyi hálózatán<br />

csatlakozva egyszerűbbé teszi az olyan<br />

feladatok fejlettebb támogatását, mint<br />

például a gyártási hibák észleléséhez szükséges<br />

AI-analitika. A platform bevezetése<br />

2021 végén indul, amihez a cég hozzávetőleg<br />

240 gyára szabványos, így könnyen<br />

bővíthető Ipar 4.0-s „szerszámosládát” kap.<br />

Mintegy 400 millió eurós beruházásával a<br />

Bosch számításai szerint közel 1 milliárd<br />

euró megtakarítást fog elérni a következő<br />

öt évben. A cég eddigi tapasztalatai szerint<br />

ugyanis az Ipar 4.0-s fejlesztésekkel a<br />

termelékenység akár 25, a gépek rendelkezésre<br />

állása 15 százalékkal növelhető,<br />

miközben a karbantartási költségekből 25<br />

százalék is lefaragható.<br />

Szintén az idei Hannover Messén debütált<br />

a Bosch Rexroth ctrlX Automation<br />

platformja, amely a webes és a mobilalkalmazások<br />

nyílt, 5G-képes technológiájával<br />

hivatott segíteni az ökoszisztéma-partnerek<br />

együttműködését az ipari vezérlés terén.<br />

Próbaprojektekhez mostantól a vállalatok<br />

is elérhetik a Bosch Rexroth másik fejlesztését,<br />

az okospadlót. A két évvel ezelőtti<br />

szakvásáron még kísérleti fejlesztésként<br />

bemutatott megoldás vezeték nélküli hálózatba<br />

kapcsolt modulokból alakítja ki az<br />

üzemcsarnok padlóját, amely a gyártási<br />

folyamat részévé válik – többek között felismeri<br />

a rajta haladó embereket és logisztikai<br />

robotokat, LED fénnyel jelzi a használható<br />

útvonalakat, ott-tartózkodásra nem jogosult<br />

személyek közelében pedig kikapcsolja a<br />

gépeket. Egyébként a Hannover Messe idei<br />

Hermes-díját is a Bosch Rexroth vihette<br />

haza, amelyet egy másik termékkel, az olajés<br />

gázvezetékekhez fejlesztett, hálózatba<br />

kapcsolt vezérlőszeleppel érdemelt ki.<br />

Felhő, 5G és a biztonság<br />

Ugyancsak az integrált üzemcsarnokokba<br />

szánt megoldásait mutatta be a Fujitsu a<br />

Hannover Messe virtuális kiállítóterében.<br />

A japán gyártó az Ipar 4.0 egyik alapvető<br />

fontosságú területére, a gépek és az informatikai<br />

eszközök, a kiberfizikai környezetek<br />

összekapcsolására összpontosít, és megoldásaiba<br />

AI-, valamint kvantumihletésű<br />

technológiákat is beépít. Digital Annealeralapú<br />

QIOS (quantum-inspired optimization<br />

services) szolgáltatásaival a vállalatok<br />

például gyártási és logisztikai folyamataikat<br />

is dinamikusan finomhangolhatják.<br />

A hatékonyság fokozását segíti a Fujitsu<br />

intelligens műszerfala (Intelligent Dashboard)<br />

is, amely az ipari környezetben<br />

gyűjtött adatokat és az elemzésükkel nyert<br />

Fotó: Bosch<br />

10 | | <strong>2021.05.12.</strong>

KONFERENCIA / HANNOVER MESSE 2021<br />

információkat valós időben és többféle<br />

felbontásban jeleníti meg, hogy a felhasználók<br />

a telephelyek áttekintő nézetéből<br />

kiindulva az egyes gépsorokig, vagy egyetlen<br />

gép adott alkatrészéig lefúrva ráközelíthessenek<br />

a kívánt részletekre. SAP-partnerként<br />

a japán cég a fejlett vállalatirányítási<br />

rendszerekkel is szoros adatkapcsolatot<br />

alakított ki, de a mostani konferencián a<br />

ServiceNow felhőalapú IT-szolgáltatásfelügyeleti<br />

megoldás integrációját demózta. A<br />

megoldással a rendelés folyamata például<br />

közvetlenül – közbenső, manuális műveletek<br />

nélkül – a gyártásba kapcsolható, ami<br />

megkönnyíti a termékek konfigurálását<br />

online platformokon keresztül. A gyártó<br />

szerint a digitális munkafolyamatokat áramvonalasító<br />

és automatizáló ServiceNow<br />

segítségével emellett a gépek szintjén<br />

keletkező hibák is az eddiginél gyorsabban<br />

javíthatók.<br />

Felhőalapú és peremhálózati megoldásokat<br />

mutatott be a Siemens Energy,<br />

amelyekkel a gyárak energiaellátása és<br />

-felügyelete is okosítható. A SensSolution<br />

platform, amely elsőként a nagyfeszültségű<br />

egyenáramú (HVDC) rendszerekhez<br />

érhető el a felhőben, az alállomásokról<br />

gyűjtött adatokat különböző – például vállalati<br />

szerepkörökre szabható – analitikai<br />

alkalmazásokban és digitális műszerfalakon<br />

jeleníti meg, amelyeket a felhasználók<br />

laptopon, mobil- és viselhető<br />

eszközökön helytől és időtől függetlenül<br />

megtekinthetnek. A SensSolution portál<br />

információi így a megbízható, hatékony és<br />

fenntartható üzemeltetést, a karbantartás<br />

tervezését, a nem várt események kezelését<br />

és az energetikai beruházások tervezését is<br />

hathatósan támogatják. A megoldás kiberbiztonságát<br />

növeli, hogy az adatok egyirányú<br />

áramlása miatt a fizikailag elszigetelt<br />

HVDC alrendszer és vezérlője az internet<br />

felől egyszerűen nem férhető hozzá.<br />

Egészen kritikus területeken, amelyeken<br />

a felhőkapcsolat túl lassúnak bizonyulna,<br />

a Siemens Energy szintén újonnan bejelentett<br />

Edgegear és Edgeformer peremhálózati<br />

termékei adnak megoldást, amelyek<br />

helyben tárolják és dolgozzák fel az<br />

adatokat, és biztosítják az appokon keresztül<br />

elérhető analitikai képességeket.<br />

A Rittal és a German Edge Cloud – a<br />

Friedhelm Loh Group két tagja – szintén<br />

felhős ipari fejlesztésekkel szerepelt a<br />

mustrán. A German Edge Cloud IBM technológiára<br />

épülő Oncite platformjával a<br />

gyártóipar szereplői hibrid környezetekben,<br />

a felhőtől a peremhálózatig gyorsan és<br />

biztonságosan digitalizálhatják folyamataikat.<br />

Az Oncite mostantól tartalmazza az<br />

IBM Cloud Pak megoldását is, amelyet a<br />

Rittal már bevezetett haigeri okosgyárában.<br />

A gyártó egyébként RiMatrix újgenerációs<br />

IT-infrastruktúra-platformját mutatta be<br />

előadásában. A moduláris rendszer szintén<br />

a biztonságos adatközponti környezetek<br />

kialakítását hivatott felgyorsítani a peremhálózatoktól<br />

kezdve egészen a hiperskálázott<br />

méretekig.<br />

Kvantumszámítógép és<br />

nanobiotechnológia<br />

Egyre okosabbakká válnak az ipari robotok<br />

is. Mesterséges intelligenciát lehel minden<br />

automatizációs megoldásába, ezt a kulcstechnológiát<br />

alapkompetenciájává emeli,<br />

jelentette be a Festo a Hannover Messén.<br />

AI-fókuszú leányvállalatával, a Resoltóval<br />

közösen fejlesztett Festo AX platformján<br />

a gyártó a karbantartáshoz, a minőségellenőrzéshez<br />

és az energiafelügyelethez<br />

is intelligens, prediktív megoldásokat és<br />

szolgáltatásokat kínál. Nyílt és rugalmasan<br />

méretezhető architektúrájuknál fogva az<br />

AI-megoldások a peremhálózattól kezdve<br />

a felhőn át a házon belüli adatközpontig<br />

mindenütt bevezethetők, IoT-átjárókon és<br />

szabványos protokollokon keresztül más<br />

szállítóktól származó alkotóelemekkel is<br />

összekapcsolhatók.<br />

Az online konferencia közönsége a<br />

KUKA készülő operációs rendszerének<br />

előzetesét is láthatta. Az iiQKA.OS könnyen<br />

telepíthető és üzemeltethető alkatrészek,<br />

programok, alkalmazások, szolgáltatások<br />

és felszerelések egész ökoszisztémájának<br />

alapja lesz. Az új operációs rendszeren<br />

a laikusok is könnyen automatizálhatnak<br />

majd munkafolyamatokat, a szakemberek<br />

pedig egyszerűbben és gyorsabban bővíthetik<br />

a rendszereket, mondta a gyártó. A<br />

Linux-alapú iiQKA.OS a meglévő KUKA<br />

Robot Language (KRL) programozási<br />

nyelvet is támogatja, hogy a KUKA.System-<br />

Software rendszert használó vállalatok<br />

fejlesztéseiket és munkafolyamataikat<br />

a következő években zökkenőmentesen<br />

átköltöztethessék. Az iiQKA ökoszisztéma<br />

első három tagja a KUKA LBR iisy<br />

együttműködő robotja, valamint a KR C5<br />

micro kisrobotvezérlő és a smartPAD pro<br />

strapabíró robotkezelő eszköz lesz. Idén<br />

is kutatási projektek és innovatív megoldások<br />

kavalkádjával színesítették a német<br />

kutatóintézetek és a körülöttük létrejövő<br />

startup cégek a Hannover Messe palettáját.<br />

A Phytonics, a Karlsruhei Műszaki<br />

Egyetem (KIT) spinoff cége a növényvilágból<br />

merít ihletet nano-biotechnológiás<br />

termékek fejlesztéséhez, és olyan<br />

tükröződésgátló fóliát készített, amely<br />

bármilyen irányból és hullámhosszon érkező<br />

fény visszaverődését szinte teljesen<br />

elnyomja. A kijelzőpanelek gyártásától<br />

kezdve az építészetig számos területen<br />

hasznosítható tulajdonság ez, a bevonattal<br />

ellátott napelemek például 10 százalékkal<br />

több energiát termelnek.<br />

A Fraunhofer Társaság pedig bejelentette,<br />

hogy az IBM Quantum System One<br />

rendszeren, amely ehningeni telephelyén<br />

működik, mostantól más vállalatok és<br />

kutatóintézetek is tesztelhetik kvantumszámítógépre<br />

írott algoritmusaikat, és<br />

gyarapíthatják tudásukat. A kvantumszámítógépek<br />

pár éven belül egészen új távlatokat<br />

fognak nyitni többek között az optimalizálás,<br />

a szimulációk, a logisztika, a szállítás, az<br />

energiafelügyelet, az orvostudomány és<br />

az anyagkutatás területén. Európa első<br />

kvantumszámítógépe, amelyet a társaság<br />

az IBM-mel közösen a német adatvédelmi<br />

törvényeknek megfelelően működtet, ehhez<br />

ad biztonságos kutatóplatformot. Az érdeklődő<br />

szervezetek a Fraunhofer Competence<br />

Network Quantum Computing kompetenciahálózattal<br />

állapodhatnak meg a havidíjas<br />

hozzáférés feltételeiről.<br />

Digitális ikreket készíthetnek a vállalatok<br />

a Dassault Systèmes 3DEXPERIENCE platformján.<br />

A gyártó és az Accenture közös<br />

tanulmánya szerint a fizikai környezetek<br />

kibertérbeli leképezésével és optimalizálásával<br />

a világ 2030-ig 7,5 gigatonnával<br />

csökkenthetné széndioxid-kibocsátását, ami<br />

nagyjából a szállítmányozás éves globális<br />

szénlábnyomának felel meg. A Dassault<br />

Systèmes bejelentette továbbá, hogy<br />

márciusban alapító tagként csatlakozott az<br />

Európai Zöld Digitális Koalícióhoz, amely<br />

a gazdaság környezetbarát és fenntartható<br />

átalakítását célozza.<br />

A Hannover Messe idei, digitális rendezvényének<br />

előadásai regisztrációt követően<br />

felvételről is visszanézhetők. A szakmai<br />

konferencia és kiállítás 2022-ben – a szervező<br />

tervei szerint személyes és virtuális<br />

részvétel mellett, hibrid formátumban –<br />

április 25-29. között várja majd az érdeklődőket.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 11

MÓRAY<br />

GÁBOR<br />

BANKINFORMATIKA / BANK 4.0<br />

Az adat az új arany<br />

A Covid-19-járvány a kereskedelmi bankoknál is nagy lendületet adott a<br />

digitális átállás folyamatának. Milyen tendenciák érvényesülnek náluk, és<br />

milyen új megoldások kínálnak választ a felmerülő technológiai igényekre?<br />

Elmúltak azok az idők, amikor a bankszektorban<br />

működőképes volt a<br />

várjunk, és aztán majd meglátjuk,<br />

mi lesz konzervatív fejlesztéspolitikája. A<br />

világjárvány felgyorsította a digitális átalakulást,<br />

és arra kényszerítette a bankokat,<br />

hogy új tapasztalatokat nyújtsanak meglévő<br />

és jövendő ügyfeleiknek. Itt az ideje, hogy<br />

a pénzügyi intézmények többcsatornás<br />

bankolással és minden eddiginél lenyűgözőbb<br />

ügyfélélménnyel kápráztassák el<br />

azokat a jelenlegi és leendő ügyfeleiket,<br />

akik hozzájuk fordulnak.<br />

Ehhez az élményhez azonban, amely a<br />

pozitív fogyasztói élmény fő motorja lehet,<br />

mindenekelőtt központi adatforrásra van<br />

szükség. Az ügyfélélménynek személyre<br />

szabottnak kell lennie, emellett fontos a<br />

gyorsaság és a szolgáltatások, csatornák<br />

közötti váltások zökkenőmentessége:<br />

összességében mindennek, amivel az<br />

ügyfél találkozik, azt kell sugároznia, hogy<br />

itt valóban ő van a központban, minden az ő<br />

érdekét szolgálja, és minden megoldással<br />

az ő életét akarják egyszerűbbé tenni.<br />

A jó hír az, hogy a legsikeresebb pénzügyi<br />

intézmények mindezt már felismerték. Egy<br />

vezető bankok és pénzintézetek körében<br />

végzett globális felmérés szerint 2021-ben<br />

az intézmények 75 százalékánál kiemelt<br />

prioritást élvez a digitális bankolási átalakulás,<br />

és 51 százalék kiemelkedően fontos<br />

célként tekint az ügyfélélmény javítására.<br />

Ezek a szempontok természetesen összekapcsolódnak,<br />

és egy jól menedzselt<br />

digitálisélmény-platform (digital experience<br />

platform, DXP) mindkét célkitűzést<br />

egyszerre tudja kiszolgálni.<br />

Több mint egy csatorna<br />

Ám vannak a folyamatnak buktatói is. Téved,<br />

aki azt hiszi, hogy letudta a munkát, ha<br />

sikerült létrehoznia egy digitális csatornát<br />

az ügyfélkapcsolatok lebonyolítására.<br />

Bár bizonyos kényesebb, bonyolultabb<br />

interakciók esetén továbbra is szükség van<br />

a személyes, face-to-face megoldásokra,<br />

az ügyfelek ma már egyre inkább elvárják,<br />

hogy bankolási feladataikat a számukra<br />

legmegfelelőbb csatornán végezhessék, és<br />

a bank ehhez megfelelő kínálatot nyújtson<br />

számukra.<br />

Az ügyfél azt értékeli igazán, ha azt<br />

csinálhatja, amit szeretne, úgy, ahogy az<br />

számára a leginkább kézre esik, akkor,<br />

amikor szüksége van rá, és ott, ahol<br />

éppen tartózkodik. Vagyis a bankolás sem<br />

különbözhet attól a tapasztalattól, amit<br />

az ügyfél a digitális kor gyermekeként az<br />

élet más területein megszokott. A pénzintézeteknek<br />

is ugyanolyan jellegű digitális<br />

tapasztalatot kell nyújtaniuk, mint amilyet<br />

az Amazon, a Netflix, az Apple és azok a<br />

fintech cégek, amelyeknél a kapcsolattartás,<br />

az ügyintézés, a használat intuitív<br />

és rugalmasan alkalmazkodik a felhasználói<br />

környezethez.<br />

A DXP legfőbb ereje abban rejlik, hogy<br />

konzisztens, összehangolt és folyamatos<br />

ügyféltapasztalatot kínál a csatornák<br />

között. Ám ha azoknak a cégeknek az<br />

illetékeseit, amelyek több csatornát használnak,<br />

megkérdezzük arról, hogy milyen<br />

eszközökkel mérik az ügyféltapasztalatot,<br />

vagy egyáltalán van-e valami fogalmuk a<br />

megoldás fogadtatásáról, nagy többségük<br />

csak a vállát vonogatja.<br />

Figyelj az ügyfélre!<br />

Sajnálatos módon az általános ügyfélélmény<br />

a legtöbb cégnél jellegtelen és közhelyes.<br />

Ha egy kommunikációban nevén szólítjuk<br />

az ügyfelet, ettől még nem érzi magát<br />

ténylegesen is megszólítva. Ha maga a<br />

kommunikáció ugyanolyan, mint tízezer<br />

más ügyfél esetén, és nem célozza meg<br />

az ő személyes igényeit, elvárásait, tapasztalatait,<br />

az ügyfél odébbáll, és olyan szolgáltatót<br />

keres, ahol ez a személyesség<br />

jobban megvalósul.<br />

Talán a legnagyobb gond az, hogy az<br />

ilyen jellegű problémákról, hiányérzetekről<br />

gyakran csak akkor értesülünk, amikor<br />

már túl késő. A pénzügyi intézményeknél az<br />

ügyfelekre vonatkozó információkat többnyire<br />

elkülönítve tárolják, és emiatt nehéz<br />

átfogó képet kapni az igényeiről – és így<br />

persze megválaszolni sem könnyű azokat.<br />

Mindez ahhoz a folyamathoz vezet, amit a<br />

szakértők rejtett elpártolásnak neveznek:<br />

a kliens nem mondja fel ugyan a számláját,<br />

vagyis látszólag megmarad aktív ügyfélnek,<br />

de közben más banknál, szolgáltatónál<br />

nyit új számlát, és érdemi tevékenységét<br />

egyre inkább oda viszi át.<br />

Ma már minden nem hagyományos piaci<br />

játékos kínál digitális alternatívákat, és az<br />

12 | | <strong>2021.05.12.</strong>

BANKINFORMATIKA / BANK 4.0<br />

agilisabb versenytársak úgyszintén. Bár<br />

a rejtett elpártolás eleinte talán csak egy<br />

befektetési számlában vagy bankkártyában<br />

testesül meg, előrevetítheti az ügyfél teljes<br />

elvesztését.<br />

A kereskedelmi bankok sikerének kulcsa<br />

az, hogy megértsék és kiszolgálják az<br />

ügyféligények teljes körét, átfogó ügyfélélményt<br />

nyújtsanak, és képesek legyenek<br />

az ügyfélkapcsolatok minden egyes pontján<br />

kiértékelni az elégedettség fokát. Erőteljes<br />

tapasztalatelemzésre van szükség,<br />

amely segít abban, hogy hol és miképp kell<br />

belenyúlnunk a folyamatba, és hogyan<br />

tudjuk olajozottabbá, az ügyfél számára<br />

személyesebbé tenni a kapcsolatot.<br />

Sok kicsi sokra megy<br />

A McKinsey 2020-as átfogó felmérése<br />

szerint a Covid-19-járvány ráerősített a<br />

fogyasztók és vállalkozások viselkedésében<br />

már korábban beindult trendekre, és<br />

felgyorsította az átállást az e-bankolásra<br />

és a digitális fizetésre: a pandémia hatására<br />

néhány hónap alatt zajlott le annyi változás,<br />

amennyihez normális körülmények között<br />

több évre lett volna szükség. Lássunk<br />

néhány árulkodó számadatot az átalakulás<br />

jellemzésére! Ausztrália négy vezető<br />

bankja tavaly június óta 2150 bankautomatát<br />

szerelt le, és 175 fiókot zárt be. Indiában a<br />

helyi valós idejű fizetési rendszer, a United<br />

Payments Interface (UPI) 2020 első hét<br />

hónapjában közel 70 százalékos növekedést<br />

regisztrált, míg Nagy-Britanniában<br />

a Faster Payments szolgáltatással végrehajtott<br />

napi tranzakciós összeg több mint<br />

10 százalékkal nőtt.<br />

Ugyanakkor nem árt hangsúlyozni,<br />

hogy a korszakváltás már a járvány kitörése<br />

előtt megkezdődött. Az új korszak<br />

(nevezik Bank 4.0-nak is) egyik legmarkánsabb<br />

jele a mobiltelefonos fizetési<br />

technikák térhódítása, és a hagyományos<br />

fizetési módszerek visszaszorulása. És bár<br />

a tranzakciós összegek általában kicsik, a<br />

tranzakciók gyakorisága, illetve az állandó<br />

rendelkezésre állás hatalmas terhet ró a<br />

bankok IT-rendszereire.<br />

Ezek a műveletek az elvárt gyorsaság<br />

miatt rendkívül nagy adatfeldolgozási teljesítményt<br />

és robusztus hibatűrő rendszereket<br />

igényelnek. A Bank 4.0 korszakban<br />

az adat az új arany: a pénzügyi szektorban<br />

a mission-critical szolgáltatások<br />

egyórányi kiesése becslések szerint 6,48<br />

millió dollár veszteséget okoz.<br />

Robusztus tárolók a Bank 4.0 korszak pénzintézeteinek<br />

Az új igényeknek csak újfajta, minden eddiginél nagyobb teljesítményű és strapabíróbb<br />

tárolási megoldások képesek megfelelni. Ezek táborát erősíti a Huawei OceanStor<br />

Dorado flashtárolója, amely 2010-es megjelenése óta több mint tízezer nagyvállalatnál<br />

állt szolgálatba. A legújabb generációja már 0,05 ms látenciával működik, és 21 millió<br />

input/output műveletet képes másodpercenként végrehajtani.<br />

A megoldás a tárolástechnikában újszerű nem felejtő memóriaexpressz (non-volatile<br />

memory express; NVMe) technológiára épül. A Gartner elemzőcég szerint az NVMe<br />

jelentős előnyökkel rendelkezik olyan környezetekben, ahol az alacsony látencia az<br />

egyik legfontosabb elvárás. Az NoF+-szal felvértezett Huawei OceanStor intelligens,<br />

veszteségmentes hálózaton fut, és teljes mértékben flash memóriára épülő tárolási<br />

mechanizmusa valós idejű, automatikus hibadetektálást tesz lehetővé. Mindezek eredményeként<br />

az üzemzavarok proaktívan kezelhetők, a kapcsolati hibák észlelési ideje egy<br />

másodperc alá szorul, vagyis a rendszer a korábbiaknál jóval megbízhatóbban képes kiszolgálni a kulcsfontosságú szolgáltatásokat.<br />

A pénzintézetek műszaki igazgatói egyre inkább az olyan intelligens rendszereket részesítik előnyben, amelyekben többfajta szolgáltatást<br />

egyesíthetnek, és amelyek stabil működést biztosítanak. Az OceanStor Dorado sorozat ebből a szempontból is példaértékű,<br />

mert egy teljesen mesh-alapú, kiegyensúlyozott architektúrára épül, és a gyorstár folyamatos tükrözésével sokkal hibatűrőbbé teszi<br />

a rendszert, amely még akkor is megőrzi működőképességét, ha a nyolc vezérlőből hét elromlik, és majdnem 100 százalékos<br />

rendelkezésre állási biztonságot nyújt a folyamatosan működő szolgáltatásoknál.<br />

Végül érdemes megemlíteni az új tárolórendszerek kapcsán az intelligens adattároló rendszer (intelligent data management<br />

system, DMS) megoldást, amely logikai szinten integrálja és menedzseli a szolgáltatások, adatközpontok és felhők adatait. Ezek a<br />

technológiák minden banki IT-szakember figyelmét megérdemlik, mert csak ezekre alapozva tudja kiszolgálni azokat a példátlanul<br />

magas igényeket, amelyeket a Bank 4.0 korszak támaszt a számítógépes rendszerek teljesítményével és megbízhatóságával szemben.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 13

MÓRAY<br />

GÁBOR<br />

BANKINFORMATIKA<br />

INTERJÚ<br />

Rendszercsere járvány idején<br />

Az Erste Bank a Covid-19 járvány tetőzésekor, 2021 februárjában cserélte le korábbi, bevált<br />

digitális bankolási megoldásait egy új platformra, a George-ra.<br />

Informatikai szempontból is modellértékű<br />

az a fejlesztés, amelynek folyamatáról<br />

és tanulságairól a bank digitális<br />

csatornák és contact center vezetője,<br />

Bek-Balla László számolt be lapunknak.<br />

<strong>Computerworld</strong>: Az Estre Bank 2021<br />

februárjában cserélte le korábbi, bevált<br />

digitális bankolási megoldásait egy új<br />

platformra, a George-ra. Mi indokolta<br />

ezt a járvány kellős közepén végrehajtott<br />

radikális lépést?<br />

Bek-Balla László: Maga a platformcsere<br />

voltaképpen független a járványtól,<br />

mert alapvető törekvésünk, hogy a banki<br />

termékeket, szolgáltatásokat és bankolási<br />

műveleteket minél szélesebb körben<br />

tegyük elérhetővé digitális csatornákon a<br />

meglévő és potenciális ügyfeleknek. Ez a<br />

folyamat nem most kezdődött, de felerősítette<br />

a Covid-19-járvány, amely egyértelmű<br />

változásokat hozott. Egyrészt a fertőzések<br />

miatt átmenetileg szűkült a fizikai csatornák<br />

elérhetősége, másrészt az ügyfelek is<br />

kétszer meggondolták, hogy személyesen<br />

ellátogassanak egy bankfiókba. Mindezek<br />

következtében jelentősen megugrott a digitális<br />

csatornák használata: nőtt mind a havi<br />

átlagos belépések száma, mind pedig azon<br />

ügyfelek aránya, akik a digitális csatornákat<br />

(internetbank, mobilbank) használják.<br />

2020-ban, a járvány kilenc-tíz hónapja alatt<br />

mintegy másfél–két évnyi digitális csatorna<br />

felé terelődés zajlott le a bank ügyfélkörében,<br />

vagyis a pandémia ráerősített<br />

egy korábban is jelentkező tendenciára.<br />

Idén februárban léptünk piacra új digitális<br />

platformunkkal, a George-dzsal, ami több<br />

szempontból is előrelépést jelent a korábbi<br />

megoldásokhoz képest. Új funkciók jelentek<br />

meg a webes és mobilos alkalmazásban,<br />

például az ügyfelek immár teljes körű<br />

befektetési aktivitást végezhetnek mobilon,<br />

és átfogóan kezelhetik befektetési portfóliójukat.<br />

Szintén újdonság a George-on<br />

belül létrehozott George Store, ez a kvázi<br />

banki webáruház, ahol az ügyfelek új termékeket<br />

igényelhetnek online: ha tehát<br />

személyi kölcsönt vagy hitelkártyát igényelnének,<br />

nem kell bemenniük a bankba,<br />

mindezt digitálisan is megoldhatják. A<br />

George bevezetése óta minden termékkategóriában<br />

ugrásszerűen emelkedett az<br />

online kezdeményezett tranzakciók száma,<br />

vagyis bebizonyosodott, hogy felhasználói<br />

oldalon komoly igény mutatkozik a digitális<br />

termékigénylési lehetőségek bővülésére.<br />

CW: Hogyan hatott a fejlesztésre a<br />

koronavírus-járvány?<br />

Bek-Balla László,<br />

az Erste Bank digitális<br />

csatornák és contact center<br />

vezetője<br />

BBL: A projekt jóval a pandémia kitörése<br />

előtt indult, ám a fejlesztési szempontból<br />

legintenzívebb utolsó egy év munkáit<br />

már home office-ban végeztük. Soknemzetiségű<br />

„kooprodukcióban” készült a<br />

szoftver, a front end fejlesztése Bécsben<br />

és Budapesten zajlott, és a bankcsoport<br />

saját informatikusain, termékfelelősein,<br />

egyéb munkatársain kívül számos beszállító<br />

is részt vett a munkában. Maga<br />

a járvány nem változtatott a fejlesztési<br />

irányon, hiszen azzal a stratégiai céllal<br />

14 | | <strong>2021.05.12.</strong>

BANKINFORMATIKA<br />

indítottuk a projektet, hogy az ügyfélkör<br />

minél nagyobb része bankoljon digitálisan,<br />

lehetőleg minél többen mobilon keresztül<br />

is, továbbá minél több banki művelet legyen<br />

elintézhető digitálisan. Ezt a célt a járványhelyzet<br />

csak még időszerűbbé tette. És<br />

minden bizonnyal a sikerére is rásegített:<br />

Ausztriában például a bankhoz érkező és<br />

számlát nyitó új ügyfelek egyharmadának<br />

elsődleges bankválasztási oka a George.<br />

Ezért a George brand alá új termékeket<br />

is csoportosítottunk: bevezettünk például<br />

egy okos számlát, amelynek díjazása<br />

a használathoz igazodik. Vagyis ügyfélakvizícióra<br />

is alkalmas a platform.<br />

CW: A banki alkalmazások fejlesztése<br />

nem most kezdődött. Informatikai<br />

szempontból mitől különleges mégis<br />

az önök megoldása?<br />

BBL: Több ilyen vonást is említhetek. Az<br />

egyik legfontosabb talán az, hogy nyitott<br />

platform, vagyis külső fejlesztők bővítményei<br />

is csatolhatók hozzá. Ezek a bővítmények<br />

országról országra változhatnak:<br />

idehaza például már dolgozunk egy olyan,<br />

harmadik fél által fejlesztett, bankkártyahasználathoz<br />

kapcsolódó bővítmény elérhetővé<br />

tételén, amely az ügyfél személyes<br />

tranzakcionális szokásaihoz kapcsolódó<br />

kedvezményeket nyújt. Ez a bővítmény azért<br />

izgalmas, mert az ügyfél tranzakció-történetét,<br />

bankolási szokásait hasznosítja az<br />

ő javára. Ez egyáltalán nem szokványos;<br />

az ügyfelek tranzakciós adatait kevesen<br />

hasznosítják, pedig hatalmas értéket jelentenek,<br />

amelyek értelmes felhasználásával<br />

új értéket teremthetünk az ügyfeleknek.<br />

Visszatérve a platform egyedi vonásaira,<br />

említésre méltó sajátosság az is, hogy alkalmazásai<br />

nem saját szervereken, hanem az<br />

Amazon felhőjében, vagyis egy rugalmasan<br />

skálázható, szinte korlátlan kapacitású<br />

infrastruktúrán futnak.<br />

Szintén újdonság, hogy a platform<br />

nemcsak a banki termékek és szolgáltatások<br />

elérésében és használatában segít,<br />

hanem személyre szabott jó tanácsokkal<br />

is ellátja az ügyfeleket: például figyelmezteti,<br />

ha lejár egy betétje vagy egy korábban<br />

bankkártyával vásárolt autópálya-matrica<br />

érvényessége, ahogy automatikus elemzésekkel,<br />

kimutatásokkal is segíti az eligazodást<br />

a pénzügyekben.<br />

CW: Fel kellett-e újra találniuk a<br />

spanyolviaszt? Magyarán: mennyire<br />

voltak irányadóak a konkurensek<br />

meglévő technikái?<br />

BBL: Amikor az ember valami újba kezd,<br />

természetesen inspirálódik azokból az<br />

előremutató megoldásokból, amelyeket<br />

más hagyományos, illetve neo- és challenger<br />

bankok nyújtanak. Ugyanakkor a<br />

banki termékek, folyamatok nagyrészt<br />

adottak, és a fejlesztői cél nem lehet más,<br />

mint az, hogy az ügyfél ezeket a műveleteket<br />

a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban,<br />

csak a legszükségesebb adatok<br />

megadásával, biztonságban végre tudja<br />

hajtani mobilon vagy weben. Vagyis itt gyökeresen<br />

új funkcionalitást nem nagyon<br />

lehet, és nem is kell kitalálni.<br />

Igazi jelentősége annak van, hogy azok a<br />

felületek, amelyekkel a felhasználó találkozik,<br />

a lehető legbarátságosabbak és<br />

legintuitívabbak legyenek. A George ebből<br />

a szempontból előrelépést jelent a korábbi<br />

webes és mobilos alkalmazásokhoz képest,<br />

és azoknál jóval letisztultabb, áttekinthetőbb<br />

felületet kínál. Ebben természetesen<br />

rengeteg tudatos munka fekszik: hiszen<br />

ma már nem a „kockáknak”, a digitális affinitással<br />

rendelkező ügyfeleknek fejlesztünk,<br />

a digitális csatornákat az ügyfelek<br />

kétharmada használja több-kevesebb<br />

rendszerességgel, és ez az életkor, iskolázottság,<br />

lakóhely stb. szerint is roppant<br />

heterogén összetételű ügyfélkör megköveteli<br />

a használat maximális egyszerűségét.<br />

Egy példával élve: ahogy a Facebook, a<br />

Spotify vagy a Netflix használatához nem<br />

kell tréninget tartani, mert logikusak és<br />

intuitívak, ugyanúgy egy jól megírt banki<br />

alkalmazásnak is azonnal használatba<br />

vehetőnek kell lennie. Úgy tűnik, a George<br />

megfelel ennek a kritériumnak: az online<br />

számlanyitási képesség bevezetése után<br />

nagyon hamar 10 százalékot ért el az ilyen<br />

módon számlát nyitó ügyfelek aránya,<br />

akik tehát nem bankfiókba mentek, hanem<br />

otthon, a karosszékükből végezték el ezt<br />

a műveletet.<br />

CW: Az ügyfél számára minden<br />

váltás nyűg: hogyan sikerült a George<br />

esetében levezényelniük?<br />

BBL: Az agilis fejlesztések egyik alapvetése,<br />

hogy nem egyből egy teljes funkcionalitást<br />

nyújtó komplikált és minden<br />

elemében végleges megoldásra törekszünk,<br />

hanem egy már használható, de még nem<br />

minden elemében teljes termékváltozattal<br />

(minimum viable product, MVP) lépünk<br />

piacra. A George-nál is ezt az irányt választottuk:<br />

nem vártuk be az összes funkció<br />

elkészültét, hanem havonta bővítjük új<br />

képességekkel mind a mobil-, mind a webes<br />

verziót. A februári indítás óta márciusban<br />

és áprilisban is frissült mindkét alkalmazás,<br />

és most jön a következő update.<br />

Az ügyfelek egy része, akik évek óta használták<br />

és „belakták” az előző megoldást,<br />

az első pillanatban természetesen nem<br />

feltétlenül örültek a módosításoknak.<br />

Egy ilyen termékbevezetésnél ugyanis<br />

mindig van egy alapvető konfliktus: az<br />

ügyfél nem akar mást, mint a lehető<br />

legegyszerűbben letudni az alkalmazással<br />

a feladatait, és a barátkozás az új felülettel<br />

hónapokig, vagy a kevésbé aktív ügyfeleknél<br />

akár negyedévekig is eltarthat. A fejlesztőnek<br />

tehát értelmes döntést kell hoznia<br />

arról, hogy mikor vezeti be az újdonságot,<br />

hiszen, ha nagyon sokáig elodázza ezt a<br />

lépést, akkor két rendszert kell párhuzamosan<br />

fenntartania és üzemeltetnie.<br />

Ez nyilván azt diktálná, hogy minél hamarabb<br />

hozzuk ki az új rendszert, és migráljuk<br />

át az ügyfeleket az új platformra. A kuncsaft<br />

viszont azt szeretné, hogy ha már váltania<br />

kell, akkor erre csak az után kényszerüljön,<br />

amikor már minden funkció, amit valaha<br />

is használt korábban, elérhető az új alkalmazásban<br />

is. A George esetében ezt az<br />

érdekütközést a két alkalmazás esetében<br />

eltérő módon oldottuk fel, vagyis a mobilon<br />

és a weben más-más stratégiát követtünk.<br />

A mobilalkalmazásban a mobilbank verziófrissítéseként<br />

hoztuk ki a George-ot, ezáltal<br />

az ügyfeleknek nem kellett újra regisztrálniuk,<br />

vagyis egyszerűbb volt a dolguk,<br />

viszont amennyiben automatikus frissítés<br />

volt a mobiljukon beállítva, akkor nem is<br />

befolyásolhatták a folyamatot: egy szép<br />

napon arra ébredtek, hogy kicserélődött<br />

az app a mobiljukon. A folyamat gyorsan<br />

lezajlott, a mintegy háromszázezer mobilos<br />

ügyfelet három hét alatt tereltük át az<br />

új platformra, és a harmadik hét végén<br />

lekapcsoltuk a régi mobilbankot.<br />

A weben, ahol jellemzően konzervatívabbak<br />

a felhasználók, más utat járunk:<br />

hat hullámban, februártól szeptemberig<br />

elnyújtva tereljük át az ügyfeleket: mindenkinek<br />

egy hatvannapos „megszokási” periódust<br />

biztosítunk, amikor párhuzamosan<br />

használhatja a két platformot, miközben<br />

gondoskodunk a megfelelő értesítésekről,<br />

támogató anyagokról, és csak azután<br />

kapcsoljuk le a régi alkalmazást.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 15

KIS<br />

ENDRE<br />

DEVOPS / TRENDEK<br />

Platformon pörög a DevOps<br />

Prioritásként kezeli az alkalmazásfejlesztést a mostani helyzetben a vállalatok<br />

többsége, a munkát azonban szűk keresztmetszetek lassítják, amelyeket a<br />

folyamatok, a technológiák, és legfőképp maguk az emberek teremtenek. A<br />

gyorsabb alkalmazásszállítás titka az automatizálásra és önkiszolgálásra építő,<br />

platformalapú megközelítés, derült ki a Puppet felméréseiből.<br />

Tapasztaltuk az elmúlt bő egy évben,<br />

hogy a járványhelyzet hirtelen<br />

és gyökeresen változó körülményeihez<br />

alkalmazkodni igyekvő szervezetek<br />

világszerte felgyorsították digitális<br />

átalakulásukat. A Covid-19 miatt vállalatuknál<br />

kiemelt fontosságot tulajdonítanak<br />

az alkalmazásfejlesztésnek, mondta az<br />

informatikai vezetők 52 százaléka abban<br />

a felmérésben is, amelyet az IT-automatizációs<br />

platformjáról ismert Puppet<br />

tavaly készített 5 és 10 ezer főnél nagyobb<br />

észak-amerikai vállalatok körében. Valójában<br />

a megkérdezett kétszáz IT-vezető<br />

szinte mindegyike prioritásként kezeli<br />

ezt a területet, mert csupán 3 százalékuk<br />

mondta, hogy az alkalmazásfejlesztést<br />

jelenleg nem sorolja előre.<br />

Kiszámítható fejlesztés<br />

Bár a prioritást illetően nagy az egyetértés,<br />

a gyors, hatékony és eredményes alkalmazásfejlesztés<br />

komoly akadályokba ütközhet<br />

a vállalatoknál. A válaszadók többsége (53<br />

százalék) szerint leggyakrabban maguk az<br />

emberek – egészen pontosan a kézi vezérlésű,<br />

felaprózott munkafolyamatok – hátráltatják<br />

a munkát, de a vállalat technológiai<br />

környezetének összetettsége (32 százalék)<br />

és üzleti folyamatainak töredezettsége (13<br />

százalék) is komoly akadályt jelenthet.<br />

Az alkalmazásfejlesztés ráadásul a vállalati<br />

területeken átívelő folyamattá vált, mivel<br />

a munkában a szervezetek többségénél az<br />

informatikai (81 százalék), a biztonsági (57<br />

százalék) és a termékfelelős (52 százalék)<br />

csapatok is részt vesznek. A nagyvállalati<br />

IT-vezetők zöme (a válaszadók 83 százaléka)<br />

ezért a platformok szellemében kezeli az<br />

alkalmazásfejlesztés összetettségét is, hogy<br />

felgyorsítsa a folyamatot – gyakran több<br />

szervezeti egységet is összefogó platformcsapatokat<br />

hoz létre, amelyek önkiszolgáló<br />

módon hozzáférnek a szükséges technológiai<br />

képességekhez.<br />

Egyetért az IT-vezetők túlnyomó többsége<br />

(86 százalék) abban is, hogy ilyen<br />

módon felgyorsítható az alkalmazásfejlesztés,<br />

ezek a technológiák és eszközök<br />

azonban egyúttal tovább bonyolítják a<br />

folyamatot. Automatizálással kerülhető<br />

el, hogy ez ismét szűk keresztmetszetté<br />

váljon. A programozható infrastruktúrát<br />

(Infrastructure as Code, IaC) használó<br />

vállalatok IT-vezetői a konfigurációk következetességét<br />

(46 százalék), a kockázatok<br />

csökkentését (41 százalék) és a hatékonyabb<br />

szoftverfejlesztést (36 százalék)<br />

emelték ki az automatizáció legnagyobb<br />

előnyei között.<br />

Az IaC mellett a felmérésben részt vevő<br />

nagyvállalatok többsége (61 százalék)<br />

DevOps módszereket alkalmaz, hogy a<br />

fejlesztőkörnyezetek szabványosításával és<br />

az alkalmazásszállítás folyamatainak automatizálásával<br />

növelje a hatékonyságot,<br />

a biztonságot és az üzemeltethetőséget,<br />

röviden a fejlesztés kiszámíthatóságát.<br />

Automatizálás és<br />

önkiszolgálás, gyorsabb<br />

szoftverszállítás<br />

Szoros összefüggést talált az önkiszolgáló<br />

platformok és a DevOps eredményessége<br />

között a Puppet jelentése (2020 State of<br />

DevOps) is, amelynek elkészítésében idén<br />

közreműködött a CircleCI. Utóbbi vállalat<br />

a szoftverkód folyamatos integrálásához<br />

és szállításához (CI/CD) ad elosztott<br />

platformot, amellyel a vállalatok a szoftverkiadások<br />

kezelését, tesztelését és<br />

telepítését automatizálhatják. A jelentés<br />

alapjául szolgáló globális felmérésben<br />

ezúttal több mint 2400 vállalati informatikus,<br />

fejlesztő és információbiztonsági<br />

szakember vett részt.<br />

A szervezetek mindig nagy fába vágják<br />

fejszéjüket, amikor az egymástól elszigetelten<br />

dolgozó csapatok DevOps-gyakorlatát<br />

megpróbálják felméretezni, hogy azt<br />

vállalati szintre emeljék. A Puppet felmérése<br />

szerint a platformalapú megközelítés<br />

megkönnyíti a DevOps-gyakorlat vállalati<br />

szabványosítását és kiterjesztését több<br />

alkalmazásfejlesztő csapatra. Bár az ilyen<br />

csapatok támogatásában a platformmodell<br />

viszonylag új megközelítésnek számít, a<br />

vállalatokat hozzásegítheti a legfontosabb<br />

DevOps-célok eléréséhez, a jobb minőségű<br />

és biztonságosabb szoftver könnyebb és<br />

gyorsabb szállításához, állapították meg<br />

a jelentés készítői.<br />

16 | | <strong>2021.05.12.</strong>

DEVOPS / TRENDEK<br />

Puppet Insights: a DevOps teljesítmény mérhető<br />

Egyértelműen erre utal ugyanis, hogy a<br />

DevOps-gyakorlatukat tekintve érettebb<br />

vállalatokról kiderült, közel kétszer annyian<br />

használnak belső platformokat és önkiszolgáló<br />

módon elérhető eszközöket, képességeket,<br />

mint a közepesen érett szervezetek.<br />

Hozzátartozik ehhez, hogy a Puppet 2018-as<br />

jelentésében ismertette DevOps-evolúciós<br />

modelljét, amely érettségük alapján öt<br />

csoportba sorolja a vállalatokat, meghatározza<br />

az adott érettségi szint eléréséhez<br />

nélkülözhetetlen gyakorlatot, módszerek<br />

alkalmazását, valamint azt is, hogy a<br />

szervezetek miként léphetnek előre, a<br />

DevOps-fejlettség következő szintjére.<br />

– A DevOps-gyakorlatukat tekintve<br />

legérettebb vállalatok olyan szerkezeti<br />

változtatásokat vittek keresztül, amelyekkel<br />

mérsékelték technológiai környezetük<br />

komplexitását, az időigényes műveletek<br />

nagy részét automatizálták, és csökkentették<br />

a csapatok közötti átadások számát,<br />

miközben erősítették az alkalmazásszállításban<br />

együttműködő felek közötti bizalmat<br />

is, mondta Alanna Brown, a Puppet fejlesztői<br />

kapcsolatokért felelő igazgatója, a jelentés<br />

egyik szerzője. – Mindezek az alkotóelemek<br />

szükségesek egy olyan házon belüli platform<br />

kiépítéséhez, amely valóban nagyobb<br />

értéket fog adni a szervezetnek. Azok a<br />

vállalatok, amelyek még nem készek a platformalapú,<br />

önkiszolgálást előtérbe helyező<br />

modell bevezetésére, változáskezelő folyamataik<br />

felülvizsgálatával és frissítésével<br />

szintén gyorsíthatnak a szoftverszállításon.<br />

Változáskezelés négy<br />

megközelítésben<br />

Rávilágított a Puppet jelentése arra is,<br />

hogy a jóváhagyási folyamatokat, az automatizáció<br />

mértékét és a kockázatkezelés<br />

technikáit tekintve a vállalatok a változáskezelés<br />

négyféle megközelítésének<br />

valamelyikét alkalmazzák. A négy megközelítés<br />

– üzemeltetés szempontjából érett,<br />

mérnökközpontú, irányításfókuszú és<br />

ad hoc – mindegyike a hatékonyság más<br />

szintjére és másfajta eredményre vezet. Az<br />

ortodox jóváhagyási folyamatok például<br />

nehezítik a hatékony változáskezelést. Az<br />

ilyen merev jóváhagyási folyamatokkal<br />

jellemezhető szervezetek körében kilencszer<br />

nagyobb a rossz hatékonyság problémáival<br />

küzdő vállalatok aránya, mint haladó<br />

szellemű társaik táborában. A kockázatkezelésüket<br />

automatizáló vállalatok például<br />

meggyőződéssel vallják, hogy változáskezelő<br />

folyamataikkal nemcsak a kockázatokat<br />

és a leállások számát csökkentették,<br />

hanem a gyorsaságot is elérik, amelyet az<br />

üzlet ezen a téren elvár.<br />

– Legutóbbi felmérésünk során olyan<br />

adatokat gyűjtöttünk, amelyek szoros<br />

összefüggést mutatnak a változáskezelés<br />

gyakorlata és a szervezet eredményessége<br />

között, mondta Michael Stahnke, a CircleCI<br />

platformfelelős alelnöke. – A kutatás egyik<br />

legfontosabb eredményének tartom, hogy<br />

bizonyítékot találtunk arra, hogy folyamatos<br />

integrációval és automatizálással<br />

a vállalatok elsődleges változáskezelő<br />

mechanizmusuk hatásfokát is javíthatják.<br />

Első pillantásra ezért meglepőnek tűnhet,<br />

hogy éppen a legjobb eredményeket elérő<br />

csapatok a legkevésbé elégedettek változáskezelő<br />

folyamataikkal. De ez azzal<br />

magyarázható, hogy a változáskezelés<br />

hagyományos módszereit alkalmazó szervezetekkel<br />

szemben pontosan ők azok,<br />

akik folyamatos fejlődésre és javulásra<br />

törekednek.<br />

A jelentés további figyelemreméltó<br />

megállapításokat is tartalmaz. A válaszadó<br />

informatikai szakemberek 63 százaléka<br />

mondta, hogy vállalatánál legalább egy<br />

belső, önkiszolgáló platformot használnak,<br />

de a szervezetek 60 százalékánál már 2–4<br />

ilyen platform működik. Hatszor gyakrabban<br />

fordulnak elő ezek a platformok a<br />

DevOps-gyakorlatukat tekintve érettnek<br />

minősülő vállalatoknál, mint más szervezeteknél,<br />

ami talán kevéssé meglepő.<br />

Utóbbiak a vállalaton belüli szabványosítás,<br />

a szükséges technológiai képességek és<br />

az idő hiányával magyarázták, miért nem<br />

építettek még ki ilyen platformot. Az alkalmazásfejlesztés<br />

folyamatába a biztonságot<br />

is teljesen integráló vállalatok 45 százaléka<br />

jelentette ki, hogy a szoftverek kritikus<br />

sérülékenységeit egy napon belül orvosolni<br />

tudja. A biztonságot csak kismértékben<br />

integráló szervezetek mindössze negyede<br />

mondhatja el magáról ugyanezt.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 17

KELENHEGYI<br />

PÉTER<br />

KORMÁNYZATI INFORMATIKA / INTERJÚ<br />

Kódolj határok nélkül!<br />

A Belügyminisztérium és a NISZ Zrt. idén is meghirdette nyílt forráskódú programozó<br />

versenyét, amelyre kétszer annyi nevezés érkezett, mint a tavalyi, első verseny<br />

alkalmával. A zsűrizés döntő szempontjai a felhasználói élmény, a kódminőség, a<br />

dokumentáció, a feladatmegoldás és a továbbfejleszthetőség voltak.<br />

Tavalyi tapasztalatok alapján sok<br />

középiskolás diák tulajdonképpen<br />

csak a versenyt megelőző felkészülés<br />

során ismerkedett meg az olyan<br />

nyílt forráskódú szoftverekkel, mint a<br />

Linux, a LibreOffice vagy az Apache webkiszolgáló<br />

alkalmazás, mivel ezek nem<br />

jutnak hangsúlyos szerephez a középiskolai<br />

tanulmányokban. Újdonság volt, hogy idén<br />

felsőoktatási kategóriát is létrehoztak. A<br />

verseny kapcsán Hajzer Károly informatikai<br />

helyettes államtitkárral a nyílt forráskódú<br />

szoftverek államigazgatási használatáról<br />

beszélgettünk.<br />

<strong>Computerworld</strong>: Miért egészítette ki<br />

idén a versenyt felsőoktatási kategóriával<br />

a Belügyminisztérium és a<br />

NISZ?<br />

Hajzer Károly: A tavalyi sikerek után úgy<br />

éreztük, hogy szükséges lenne a fiatalok<br />

szélesebb körét is bevonni a versenybe,<br />

amely egyszerre szolgál edukációs célokat<br />

és a nyílt forráskódú rendszerek népszerűsítését,<br />

valamint a versenyre készülő<br />

baráti társaságok összekovácsolódását.<br />

Persze mindez nem titkoltan arra is lehetőséget<br />

ad, hogy olyan fiatalokkal találkozzunk,<br />

akik nemsokára megjelennek a<br />

munkaerőpiacon.<br />

CW: Teljesítette a kezdeményezés az<br />

induláskor kitűzött célokat?<br />

HK: Úgy érezzük, igen. Nagyon sok tehetséges<br />

fiatallal találkoztunk, akik számára<br />

a verseny megmérettetés, a feladatok elvégzése<br />

pedig öröm volt. A mi céljaink is<br />

maximálisan teljesültek, hiszen sikerült<br />

népszerűsíteni az eddig szigetszerűen<br />

működő nyílt forráskódú alkalmazásokat:<br />

videókonferencia-rendszereket, irodai csomagokat,<br />

időpontfoglaló alkalmazásokat,<br />

csevegőprogramokat. A versenyzők<br />

körében olyan fiatalokat is megismerhettünk,<br />

akiknek gyakornoki munkát vagy<br />

álláslehetőséget fogunk felkínálni.<br />

CW: Jelenleg milyen szerepet töltenek<br />

be a nyílt forráskódú megoldások a<br />

hazai közigazgatásban?<br />

HK: Egyes szoftverek a háttérből szolgálják<br />

ki a felhasználókat, másokkal pedig mindennapi<br />

tevékenységük során találkozhatnak. A<br />

közigazgatásban szinte valamennyi szerverünk<br />

nyílt forráskódú operációs rendszeren<br />

fut és gyakran az adatbázis-kezelő, illetve<br />

a szövegszerkesztő alkalmazásaink is nyílt<br />

forráskódú szoftverek. Ahol megoldható,<br />

ezekkel váltjuk ki a lényegesen drágább zárt<br />

kódú alkalmazásokat.<br />

CW: Miért bíznak abban, hogy a nyílt<br />

szabványok egyre inkább elterjednek?<br />

HK: Elsősorban azért, mert ezek a szoftverek<br />

évről évre egyre jobbak és kiforrottabbak<br />

lesznek. Másodsorban a gazdasági<br />

kényszer is fontos szempont. Mindemellett<br />

a nyílt forráskódú alkalmazások lehetővé<br />

teszik a költségek minimalizálását.<br />

CW: Mely államok a legaktívabbak<br />

az ilyen jellegű államigazgatási fejlesztésekben?<br />

HK: Magyarország a szabad szoftverek<br />

használatát tekintve az élenjáró államok<br />

közé tartozik. Szerverparkunkat szabad<br />

szoftverekre, illetve felhőalkalmazásokra<br />

építjük, de a felügyeleti rendszer is nyílt<br />

forráskódú, ezzel biztosítjuk a szállítósemlegességet.<br />

Minden bizonnyal más országokban<br />

is érvényesül ez a törekvés, de ezzel<br />

kapcsolatban nem gyűjtünk adatokat.<br />

CW: Van-e arra példa, hogy magyar<br />

fejlesztők közigazgatási termékeit használják<br />

más európai tagállamok?<br />

HK: A kooperáció, az adat- és technológiacsere<br />

ellenére minden állam igyekszik a<br />

saját lábára állni, saját fejlesztőire támaszkodni.<br />

Mi is átadjuk a saját megoldásainkat,<br />

ám a közigazgatás olyan terület, amely<br />

erősen függ az adott állam jogrendjétől.<br />

Noha az uniós törekvések az egységesülést<br />

Hajzer Károly<br />

informatikai helyettes<br />

államtitkár, BM<br />

szorgalmazzák, országonként más-más<br />

tulajdon-, család- vagy például földjogi<br />

szabályozásokhoz kell igazodni. Az eljárások<br />

pedig minden esetben a személyazonosítással<br />

kezdődnek. Magyarország<br />

világszínvonalú személyazonosító rendszerrel<br />

rendelkezik, amellyel a környékbeli<br />

országokat időben is megelőzte. Jóllehet<br />

ezt a tudást szívesen átadnánk másoknak<br />

is, de mivel minden ország a maga alapnyilvántartására<br />

épít, a közigazgatásban<br />

aligha valósulhat meg efféle transzport.<br />

Olyan alkalmazások átvételére, mint az<br />

útvonal-nyilvántartás, természetesen van<br />

példa, ilyeneket egységesen használnak a<br />

világ minden táján. A közigazgatási rendszerek<br />

azonban éppen úgy nem egységesíthetők,<br />

ahogyan pénzintézetek sem vennék<br />

át egymás megoldásait annak ellenére,<br />

hogy azok alapelveikben megegyeznek.<br />

A szűken vett közigazgatást szolgáló<br />

termékek mellett a LibreOffice irodai<br />

programcsomag kapcsán a NISZ Zrt. nyílt<br />

forráskódú rendszerek szakterületének<br />

fejlesztőcsapata az elmúlt években átütő<br />

sikereket ért el az alkalmazások továbbfejlesztésében<br />

és az interoperabilitási bug<br />

feltárásában is. A programcsomag NISZ<br />

Zrt. által fejlesztett verziója már az egész<br />

világon elérhető.<br />

18 | | <strong>2021.05.12.</strong>

KORMÁNYZATI INFORMATIKA<br />

OECD-HÍREK<br />

Európai kitekintő<br />

A hatóságok és a lakosság kapcsolatára is hatással van a koronavírus-járvány.<br />

Összeállításunkban a Digitális Jólét Program Digitális Krónika című kiadványát is szemléztük.<br />

Már a koronavírus-járvány előtt<br />

megkezdődött egyes adóigazgatási<br />

folyamatok digitalizációja, amelyek<br />

eredményeként számos országban többek<br />

között az adóhatósággal történő kommunikáció,<br />

kapcsolattartás több mint háromnegyede<br />

immár elektronikus csatornákon<br />

valósult meg. Az ágazatot érintő elektronizáció<br />

azonban ennek ellenére sem öltött<br />

olyan méreteket, ami a járvány kezdetén<br />

teljesen zökkenőmentes, valamennyi területre<br />

kiterjedő ügyintézést biztosított volna.<br />

Emiatt egyrészt jelentős munkamenet-átszervezési<br />

feladatok hárultak az adóhatóságokra,<br />

másrészt új, rendkívüli elemekkel<br />

is bővült a szervek feladat- és hatásköre. A<br />

helyzetet tovább nehezítette, hogy a járvány<br />

épp az adóbevallási időszakban futott fel.<br />

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési<br />

Szervezet (OECD) tanulmánya azt<br />

vizsgálta, hogy az adóigazgatás digitalizálásának<br />

milyen hatásai voltak a Covid-19-<br />

válsággal összefüggésben. Összességében<br />

elmondható, hogy az adóhatóságok többsége<br />

eredményesen és gyorsan reagált<br />

a kihívásokra, a távmunkában dolgozók<br />

száma átlagosan 60 százalékkal nőtt. A<br />

dokumentum kitér a szolgáltatások megjelenési<br />

formáiban, a kockázatkezelési folyamatokban,<br />

a távmunkát végzők számában,<br />

az alkalmazott informatikai rendszerekben<br />

bekövetkező változásokra és eredményekre.<br />

Tudomány,<br />

technológia, innováció<br />

Az OECD a koronavírus-járvány várható<br />

hosszú távú hatásait vizsgálja öt különböző<br />

aspektusból a tudomány, a technológia és az<br />

Vega, az EU-s<br />

szuperszámítógép<br />

Április 21-én ünnepélyes keretek<br />

között működésbe helyezték az EU<br />

első szuperszámítógépét a szlovéniai<br />

Mariborban. A 17,2 millió euró összegű<br />

beruházás közös uniós és tagállami<br />

forrásból valósult meg. A Vega<br />

mellett az európai nagy teljesítményű<br />

számítástechnikai közös vállalkozás<br />

(EuroHPC) további hét helyszínen<br />

támogatja HPC-központ létrehozását<br />

az Európai Unió területén (Bulgáriá-<br />

ban, Csehországban, Finnországban,<br />

Olaszországban, Luxemburgban,<br />

Portugáliában és Spanyolországban).<br />

innováció (TTI) területén. Az egyes vizsgálati<br />

dimenziók közé tartozik a finanszírozás;<br />

a digitális technológiák és a mesterséges<br />

intelligencia alkalmazása a kutatások és<br />

innovációk során; a tudományos, technológiai<br />

és innovációs rendszerek jövőbeli<br />

nyitottsága, teljessége és globális természete;<br />

a várható jövőbeli politikai irányok;<br />

továbbá a koronavírus-járvány hatására<br />

bekövetkező szakstratégiai változások.<br />

A tanulmány azt is feltárja, hogy a TTI-vel<br />

összefüggő szakpolitikák hogyan alakíthatók<br />

át, mivel az olyan sajátosságok, mint<br />

az ellenálló képesség, rugalmasság, a<br />

környezeti fenntarthatóság és a befogadás<br />

(inkluzivitás) egyre hangsúlyosabb célkitűzéssé<br />

váltak az elmúlt időszakban. Ez<br />

magában foglal olyan újszerű adatgazdálkodási<br />

módszereket és különböző digitális<br />

megoldásokat is, amelyek ösztönözhetik a<br />

hatékonyabb szakpolitikai tervek és intézkedések<br />

kialakítását, majd elfogadását a<br />

tudománnyal, technológiával és innovációval<br />

összefüggésben.<br />

A felgyorsult technológiai fejlődés a<br />

közszférát is jelentős kihívások elé állítja.<br />

A szervezet tanulmánya a közszférában<br />

dolgozók kompetenciafejlesztési keretrendszerét<br />

mutatja be. A három fő pillérre épülő<br />

megközelítés olyan környezet létrehozásához<br />

nyújt támpontokat, amely<br />

• ösztönzi a digitális átalakulást,<br />

• olyan készségeket és kompetenciákat<br />

rögzít, amelyek megalapozzák a digitális<br />

kormányzati megoldásokat és folyamatokat,<br />

valamint<br />

• külön kitér a „digitális munkaerő” mint<br />

bázis megteremtésére (képzésére) és<br />

fenntartására.<br />

A jó digitális kormányzáshoz, digitális<br />

igazgatáshoz szükséges kompetenciák és<br />

készségek ötszintes rendszere hatékonyan<br />

hozzájárulhat a hazai közszolgálati (kompetencia)<br />

keretek kialakításához és további<br />

fejlesztéséhez.<br />

Netre fel!<br />

Számos kutatás igazolja, hogy az idősebb<br />

korosztály tagjai gyermekeikre és unokáikra<br />

hallgatnak, ha a digitális világban<br />

szeretnének eligazodni, sokszor az ezzel<br />

kapcsolatos ügyeik intézésével is a fiatalabbakat<br />

bízzák meg. Az ő digitális készségeik<br />

fejlesztésére indított országos<br />

kampányt a hírközlési hatóság (NMHH).<br />

A Netre fel! központi része egy weboldal,<br />

amely a szenior nethasználóknak is<br />

érthető és könnyen áttekinthető tudástárként<br />

működik. Ezen túl a közösségi és a<br />

hagyományos média eszközeivel, valamint<br />

podcasttal is támogatják a 65 év felettiek<br />

digitális felzárkózását.<br />

Az NMHH egy korábbi kutatása szerint a<br />

nagymamák 82, a nagypapák 78 százaléka<br />

rendelkezik ugyan mobiltelefonnal, de az<br />

idős nők mindössze 12, a férfiak 14 százaléka<br />

képes vagy lenne képes egyedül elboldogulni<br />

egy okostelefon funkcióival.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 19

KIS<br />

ENDRE<br />

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM / AI-SZABÁLYOZÁS<br />

Kód és etika<br />

Adatok és algoritmusok alkotják a mesterséges intelligenciát, amely magától<br />

nem válik sem elfogulttá, sem pártatlanná, minden a létrehozó emberen múlik.<br />

A technológia etikus és transzparens alkalmazásához ezért szabályozásra is<br />

szükség lesz, de a fejlődés korlátozása nélkül. Európa AI-rendelete kockázatalapú<br />

megközelítéssel készül.<br />

Évtizedek óta létezik, a mesterséges<br />

intelligencia képességei mégis mostanában,<br />

a számítási teljesítmény<br />

gyors növekedésével kezdenek igazán<br />

kibontakozni. Ma már látjuk, hogy az AI az<br />

egészségügytől kezdve a közlekedésen és a<br />

logisztikán, a gyártó- és az energiaiparon, a<br />

mezőgazdaságon és a turizmuson, a kereskedelmen<br />

és a médián át a kiberbiztonságig<br />

az élet minden területén új távlatokat nyit.<br />

Egyúttal azt is jobban értjük, hogy a technológia<br />

alkalmazása a hatalmas lehetőségekhez<br />

mérhető kockázatokat is hordoz.<br />

Az Európai Unió a megbízható mesterséges<br />

intelligencia globális központjává<br />

válna, ezért a világon elsőként olyan jogi<br />

keretrendszert és koordinációs tervet készít,<br />

amely a tervek szerint garantálni fogja<br />

az emberek és a szervezetek biztonságát<br />

és alapvető jogait, miközben az AI további<br />

térhódítását, a technológiai beruházásokat<br />

és innovációt is elősegíti a tagállamokban.<br />

Több mint két év előkészítő munka<br />

eredményeként az Európai Bizottság idén<br />

áprilisban tette közzé törvényjavaslatát<br />

(Proposal for a Regulation laying down<br />

harmonised rules on artificial intelligence<br />

– Artificial Intelligence Act), amely<br />

az AI-rendszerekben megjelenő, pontosan<br />

meghatározott kockázatok kezelését<br />

arányosan és rugalmasan szabályozza,<br />

ezáltal világszinten is meghatározó szabvánnyá<br />

válhat. A koordinációs terv (Coordinated<br />

Plan on Artificial Intelligence 2021<br />

Review) pedig a törvénymódosításokat és<br />

beruházásokat körvonalazza tagállamok<br />

szintjén, amelyek szükségesek ahhoz, hogy<br />

Európa vezető helyet foglalhasson el az<br />

emberközpontú, fenntartható, biztonságos,<br />

befogadó és megbízható mesterséges<br />

intelligencia fejlesztésében.<br />

Kockázatok négy szinten<br />

Az uniós AI-törvény tervezete a mesterséges<br />

intelligenciára épülő rendszereket<br />

az elfogadhatatlantól a minimálisig négy<br />

kockázati szintre sorolja, és előírja, hogy<br />

a használatukra kialakított szabályokat<br />

minden tagállam egységesen alkalmazza.<br />

Elfogadhatatlan kockázatokat hordoznak,<br />

ezért tiltottak lesznek azon AI-rendszerek,<br />

amelyek egyértelműen veszélyeztethetik<br />

az emberek biztonságát, megélhetését<br />

és jogait. Ebbe a kategóriába tartoznak az<br />

ember szabad akaratát befolyásoló vagy<br />

megkerülő, manipulatív alkalmazások<br />

(például játékok, amelyek hangalapú<br />

segítségnyújtással veszélyes viselkedésre<br />

bátoríthatnak kiskorúakat), valamint az<br />

olyan rendszerek, amelyeket a kormányok<br />

a polgárok „társadalmi” pontozására<br />

használhatnak.<br />

Magas kockázati besorolást kapna a<br />

tervezet szerint az AI-rendszerek másik<br />

csoportja, amely szintén az emberek<br />

épségét veszélyeztetheti, illetve jogait<br />

csorbíthatja. A javaslat példákon mutatja<br />

be, hogy a törvény pontosan milyen alkalmazásokat<br />

sorolna erre a kockázati szintre.<br />

Ide tartoznának a kritikus infrastruktúrák,<br />

közöttük a közlekedés mesterséges intelligenciára<br />

épülő alkalmazásai és az olyan<br />

termékek biztonsági alkotóelemei, mint<br />

például a sebészeti robotok, amelyek nyilvánvalóan<br />

veszélyeztethetik az emberek<br />

életét vagy egészségét.<br />

Velük egy csoportba kerülnének a különböző<br />

kérelmek – például felvételik, vizsgák,<br />

álláshirdetésekre és más pályázatokra<br />

beadott jelentkezések, hiteligénylések –<br />

elbírálását a köz- és a versenyszférában<br />

részben vagy teljesen automatizáló AI-rendszerek,<br />

mivel pontozásukkal, döntéseikkel<br />

közvetlenül befolyásolhatják az emberek<br />

életét, oktatáshoz, munkához és más<br />

lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz való<br />

hozzáférését. Ugyancsak ebbe a kategóriába<br />

tartoznának a határvédelem és az<br />

idegenrendészet AI-alkalmazásai, amelyek<br />

az utazási dokumentumok hitelességét ellenőrzik<br />

és a menedékkérelmek elbírálását<br />

támogatják. Magas kockázati besorolásúak<br />

lennének továbbá az igazságszolgáltatásban<br />

és a demokratikus folyamatokban<br />

alkalmazott AI-rendszerek is.<br />

Forgalmazásuk engedélyezéséhez a<br />

magas kockázati besorolású AI-rendszereknek<br />

szigorú követelményeknek kell<br />

majd eleget tenniük. A kockázatok felmé-<br />

20 | | <strong>2021.05.12.</strong>

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM / AI-SZABÁLYOZÁS<br />

réséhez és kezeléséhez például megfelelő<br />

képességekkel kell bírniuk, és minőségi<br />

adatkészletekkel dolgozniuk az elfogulás,<br />

a hátrányos megkülönböztetés elkerüléséhez.<br />

Naplózniuk kell minden tevékenységet,<br />

hogy követhető legyen, miként jutnak<br />

adott eredményre, és megfelelő emberi<br />

felügyelet mellett lesznek alkalmazhatók.<br />

A hatóságoknak részletes dokumentációt<br />

kell kapniuk a megfelelőség ellenőrzéséhez,<br />

de a felhasználókat is világosan és kellő<br />

mértékben tájékoztatni kell a mesterséges<br />

intelligencia alkalmazásáról. Az AI-rendszerek<br />

kimagasló robusztussága, biztonságossága<br />

és pontossága is alapelvárás lesz<br />

ezen a szinten.<br />

A távoli biometrikus azonosításra<br />

alkalmas AI-rendszereket a törvénytervezet<br />

külön is kiemeli ebben a magas kockázati<br />

kategóriában, és használatukat szigorú<br />

feltételekhez köti. Rendészeti célú, valós<br />

idejű alkalmazásuk a köztereken elvben<br />

tilos lesz. A hatóságok ettől csak kivételes<br />

esetekben és pontosan előírt módon<br />

térhetnek el – ha például elveszett gyermeket<br />

vagy veszélyes bűnözőt keresnek,<br />

illetve közvetlen terrorfenyegetés elhárításán<br />

dolgoznak. Azonban ilyen esetekben<br />

is bírói felhatalmazást vagy más független<br />

testület engedélyét kell kérniük, amely<br />

pontosan meghatározza, hogy hol és<br />

mennyi ideig, milyen adatbázisokban<br />

keresve végezhetnek ilyen megfigyelést.<br />

Mérsékelten kockázatosnak minősülő<br />

AI-rendszereknek a javaslat szerint az<br />

átláthatóság tekintetében kell majd speciális<br />

követelményeknek megfelelniük. A<br />

csevegőrobotok (chatbotok) esetében<br />

például figyelmeztetni kell a felhasználókat,<br />

hogy géppel társalognak, és lehetővé<br />

tenni, hogy ennek ismeretében folytassák<br />

az interakciót vagy visszalépjenek. A<br />

törvényjavaslat a minimális kockázatot<br />

hordozó alkalmazások – például videójátékok,<br />

levélszemét-szűrők – szabad<br />

használatát engedi, mivel ezek nem, vagy<br />

csak elenyésző mértékben veszélyeztethetik<br />

az emberek jogait vagy biztonságát.<br />

Az AI-rendszerek nagy többsége ebbe a<br />

kategóriába tartozik.<br />

Az Európai Bizottság javasolja, hogy<br />

az AI-törvény szabályainak betartását a<br />

tagállamokban kompetens piaci hatóságok<br />

figyeljék, és az Európai Mesterséges Intelligencia<br />

Tanács létrehozását is ajánlja, amely<br />

a megfelelés megkönnyítéséhez AI-szabványok<br />

kidolgozását kezdeményezné, az<br />

alacsony kockázati szintű mesterségesintelligencia-alkalmazások<br />

készítéséhez<br />

és használatához pedig önkéntes alapon<br />

követhető etikai kódex is készülne.<br />

Precíziós szabályozás<br />

Márciusban és áprilisban az IBM is az AI<br />

szabályozásának különböző vonatkozásait<br />

és lehetőségeit tárgyalta régiós sajtóbeszélgetésein,<br />

azonban a technológia<br />

egyik vezető szállítójaként a témával korábbról<br />

behatóan foglalkozik.<br />

Bár a technológia kiterjedtebb szabályozásával<br />

az amerikaiak és az európaiak<br />

kevesebb mint 10 százaléka ért egyet, az<br />

Egyesült Államokban a megkérdezettek<br />

60 százaléka, az Európai Unióban pedig<br />

a válaszadók 70 százaléka támogatja a<br />

mesterséges intelligencia – és más technológiák<br />

– célzott, precíziós regulázását,<br />

derült ki például a felmérésből, amelyet<br />

a Morning Consult tavaly készített az IBM<br />

Policy Lab megbízásából.<br />

Az amerikaiak 74 százaléka és az uniós<br />

állampolgárok 85 százaléka szerint a<br />

mesterséges intelligenciának átláthatónak<br />

és megmagyarázhatónak kell lennie,<br />

és nagy többségük azzal is egyetért, hogy<br />

az AI-rendszereket fejlesztő és forgalmazó<br />

vállalatokat a megfelelő információk<br />

közzétételére kell kötelezni. Négy európai<br />

közül három és az amerikaiak kétharmada<br />

támogatja az olyan szabályok bevezetését,<br />

mint a kockázatfelmérés, a bevezetés<br />

előtti tesztelés az elfogultság, illetve a<br />

méltányosság ellenőrzésére, valamint a<br />

fogyasztók tájékoztatása a döntéshozatali<br />

folyamatban használt mesterséges<br />

intelligenciáról.<br />

Tavaly januárban az IBM az AI-szabályozásról<br />

alkotott nézetét (Precision Regulation<br />

for Artificial Intelligence) is ismertette.<br />

Rámutatott többek között arra, hogy a<br />

piacra kerülő mesterségesintelligenciamegoldások<br />

életciklusának különböző<br />

szakaszaiban a vállalatok a kutatástól és<br />

fejlesztéstől kezdve a modellek tanításán,<br />

menedzselésén és üzemeltetésén át az<br />

AI gyakorlati, kereskedelmi alkalmazásáig<br />

más-más szerepet töltenek be – akár szállítók,<br />

akár birtoklók, azaz felhasználók, vagy<br />

mindkét kalapot hordják –, és ennek alapján<br />

az adott AI-rendszer kockázati szintjét<br />

alapul vevő precíziós szabályozást javasolt<br />

a terület számára.<br />

Hasonló javaslatot fogalmazott meg az<br />

Európai Bizottság is az AI-törvény tervezetében,<br />

ami jó kiindulópontnak ígérkezik a<br />

szabályozás véglegesítéséig vezető úton. A<br />

leendő törvénynek megfelelésüket a szervezeteknek<br />

azonban tanúsítaniuk is kell<br />

majd, ezért ennek megkönnyítéséhez – és<br />

ettől függetlenül a méltányos, elfogulatlan<br />

és elszámoltatható mesterséges intelligencia<br />

fejlesztéséhez és használatához –<br />

az IBM nyílt forráskódú eszközkészleteket<br />

(AI 360 Toolkit) készített. AI FactSheet<br />

360 kutatási projektjében pedig olyan<br />

tájékoztatókat állít össze partnereivel az<br />

AI-modellek és -szolgáltatások létrehozásához<br />

és bevezetéséhez, amelyek szintén<br />

a transzparencia, az irányíthatóság és a<br />

mesterséges intelligenciába vetett bizalom<br />

erősítését segítik a különböző használati<br />

esetekben. Ezek az AI-adatlapok – az<br />

újabbak készítéséhez kidolgozott módszertanhoz<br />

hasonlóan – szintén elérhetők az<br />

IBM felhőjében.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 21

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM<br />

KOPINT-DATORG<br />

Megbízható háttércsapat<br />

az e-közigazgatási szolgáltatások<br />

fejlesztésében<br />

A Kopint-Datorg Kft. tizenöt éve az e-közigazgatási<br />

fejlesztések megbízható háttércsapata – innovatív informatikai<br />

megoldásokkal az űrlap-technológiától az automatizált<br />

ügyintézési folyamatokig.<br />

AKopint-Datorg Kft. a Belügyminisztérium<br />

szakmai felügyelete alatt<br />

működő NISZ Zrt. leányvállalatai<br />

közül a legkisebb: állandó létszáma mindössze<br />

80 fő. – Nálunk nemcsak szlogen<br />

a „megbízható, pontos csapat”, hanem<br />

valóban mindig határidőre, magas színvonalon<br />

teljesítjük feladatainkat, így a vállalat<br />

az elektronikus közigazgatás hazai<br />

modernizálását célzó informatikai<br />

fejlesztések állandó szereplője, emeli ki<br />

Tolnay Roland, a Kft. ügyvezetője.<br />

A cégnél futó projektek jelentős részének<br />

alapját a saját fejlesztésű iFORM intelligens<br />

űrlap-technológia képezi. Az iFORM<br />

űrlap-technológia három modulból épül fel,<br />

amelyek az adatgyűjtési folyamat különböző<br />

munkafázisaihoz kapcsolódnak az űrlap<br />

elkészítésétől kezdődően az űrlap központi<br />

menedzselésén át a felhasználónál megjelenő<br />

kitöltési felület biztosításáig.<br />

iFORM-alapú megoldásokkal találkozhatnak<br />

az ügyfelek például a Cégkapu<br />

regisztráció alkalmával vagy a központi<br />

ügyintézési felületeken, de az Önkormányzati<br />

ASP űrlapkezelő rendszere, az Országos<br />

Rendőr-főkapitányság InNOVA ügyintézési<br />

portálja, valamint az állami tisztviselők eHR<br />

rendszere is a kft. által fejlesztett technológiára<br />

épül. Kiemelten fontos a felhasználók<br />

folyamatos szakmai támogatása, így számos<br />

oktatási videó, valamint az iFORM űrlapszerkesztéshez<br />

kapcsolódó tudásmegosztó<br />

portál is segíti a technológiát alkalmazó<br />

szervezetek munkatársait.<br />

Élethelyzetek és<br />

megoldások<br />

A cég tevékenysége szerteágazó, hiszen<br />

az alkalmazásfejlesztés teljes vertikuma<br />

mellett jelentős tudással és tapasztalattal<br />

rendelkezik az elektronikus aláírási technológia<br />

területén, részt vesz a KSH ELEKTRA<br />

elektronikus adatgyűjtési rendszerének<br />

továbbfejlesztésében, ellátja az Országos<br />

Bírói Hivatal Bírósági Integrált Információs<br />

Rendszer központi alkalmazásüzemeltetési,<br />

támogatási feladatait is. Részt vett a<br />

Magyar Vöröskereszt vizsgaszervezéshez<br />

kapcsolódó tevékenységeinek elektronizálásában,<br />

emellett Budapest Főváros<br />

Kormányhivatala megbízásából ellátja<br />

számos, saját fejlesztésű kereskedelmi,<br />

engedélyezési, e-ügyintézési rendszer teljes<br />

körű üzemeltetését, szoftverkövetését és<br />

továbbfejlesztését.<br />

Az informatika – mint az egyik leggyorsabban<br />

változó iparág – a pandémia hatására<br />

még nagyobb szerephez jutott az<br />

elmúlt időszakban. Felértékelődtek mindazon<br />

technológiai megoldások, amelyek<br />

közvetlen emberi érintkezés nélkül nyújtanak<br />

segítséget egy-egy élethelyzet<br />

megoldásában. Ezt szolgálja az Automatikus<br />

Közigazgatási Döntéshozatali rendszer<br />

projekt is, amelynek célja egy olyan<br />

központi automatizált rendszer létrehozása,<br />

amelynek segítségével a közigazgatási ügy<br />

elindítása és lezárása közötti ügyintézési<br />

lépések emberi beavatkozás nélkül történhetnek<br />

meg. A pilotprojekt keretében olyan<br />

ügytípusok vizsgálata történik, amelyek<br />

esetében a szükséges részletes jogi, igazgatási,<br />

technikai és integrációs szempontú<br />

elemzések elvégzését követően indokolt<br />

lehet a jelenlegi papíralapú vagy részben<br />

elektronizált folyamatok teljes körű automatizálása.<br />

Ezzel jelentősen csökken az<br />

ügyintézési idő, valamint egyszerűsödnek a<br />

közigazgatási szerveknél végrehajtott és az<br />

Tolnay Roland<br />

ügyvezető,<br />

Kopint-Datorg Kft.<br />

ügyféloldali folyamatok egyaránt. A projekt<br />

hosszú távú célja, hogy feltérképezze<br />

mindazon közigazgatási ügyeket, amelyekre<br />

az automatizált döntéshozatali rendszer<br />

működése kiterjeszthető, ezzel jelentősen<br />

hozzájárulva a bürokráciacsökkentéshez.<br />

Speciális szerepkörben<br />

Emellett a közelmúltban a cég feladatköre<br />

jelentősen kibővült a szabályozott<br />

elektronikus ügyintézési szolgáltatások<br />

igénybe vételi feltételeinek ellenőrzésével,<br />

a csatlakozó szervezetek nyilvántartásával,<br />

valamint a nem a Kopint-Datorg Kft. által<br />

fejlesztett alkalmazásokhoz kapcsolódó<br />

minőségbiztosítási feladatok ellátásával.<br />

Tolnay Roland ügyvezető szerint a kft.<br />

speciális szerepkörben van: mivel fejlesztéseik<br />

általában egy-egy közigazgatási szerv<br />

elektronikus szolgáltatásába épülnek be, így<br />

kiemelten fontos számukra, hogy könnyen<br />

átlátható, ügyfélbarát alkalmazásokat<br />

hozzanak létre, hiszen ezzel hozzájárulnak<br />

az e-közszolgáltatások pozitív megítéléséhez,<br />

valamint áttételesen a szolgáltatást<br />

nyújtó szerv reputációjának növeléséhez<br />

is a végfelhasználók körében. A vállalat<br />

hosszú távú célja, hogy tovább erősítse az<br />

e-közigazgatási fejlesztésekben betöltött<br />

szerepét, valamint elmélyítse a szakmai<br />

műhelyében meglévő, szerteágazó szakmai<br />

tudást, és bővítse a már eddig is széles<br />

körű szakmai portfólióját, a szolgáltatási<br />

színvonalának további emelése mellett.<br />

22 | | <strong>2021.05.12.</strong>

ELŐFIZETÉS<br />

12 hó • 11 340 Ft<br />

6 hó • 5 700 Ft<br />

3 hó • 2 865 Ft<br />

Informatika a versenyképességért<br />

piacter.project029.com • terjesztes@project029.com • +36 1 577 4300<br />

<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary<br />

Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés nem mondható fel. További információért hívja a 06-1/577-4301,<br />

nem emelt díjas telefonszámot, vagy írjon a terjesztes@project029.com e-mail címre. Megrendelése<br />

egyben önkéntes adatközlés is. Az adatközlő hozzájárul, hogy közölt adatait a kiadó előfizetői<br />

névjegyzékében nyilvántartsa, és számára előfizetésekkel, akciókkal kapcsolatos tájékoztatókat küldjön.<br />

Megrendelésével továbbá hozzájárul, hogy a kiadó tájékoztató- és reklámanyagokat küldjön, és az itt<br />

közölt adatokat marketingcélból a hozzájárulás visszavonásáig kezelje. Az adatközlés a kiadó címére<br />

(Project029 Magyarország Szolgáltató Kft. 1374 Budapest 5, Pf. 578) írt levéllel bármikor visszavonható.<br />

Minden jog fenntartva!

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!