Computerworld magazin 2021.02.10.

Az ember széke az Amazonnál | Visszatérés az irodába | Bűnözés mint szolgáltatás

INFORMATIKA A VERSENYKÉPESSÉGÉRT / ALAPÍTVA 1969 / 2021. FEBRUÁR 10. / LII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

FIGYELŐ

ALGORITMUSOK

VÁNDOR

BENJÁMIN

ügyvezető igazgató,

VILHELM

ZSOLT

biztonsági mérnök

Check Point

Ára: 495 Ft

9 770587 151006 21003

2021. február 10. / LII. évfolyam 3. szám

EXCHANGE

Az idén 52 éves Computerworld az informatikai és üzleti döntéshozók nagy múltú

infokommunikációs szaklapja, amely a kor trendjeit követve hasznos információkkal látja el az

iparági szereplőket a társadalmat és a gazdaságot átrendező pandémiás helyzetben is.

A Covid-19 járvány beláthatatlan időszakra határozza meg a hazai és a nemzetközi gazdaság

működését. A vezető informatikusok és a menedzsment számára nem csak a munkafolyamatok

átalakítása jelent kihívást. Hibrid megoldások segíthetik a vállalatokat piaci pozícióik és a

munkaerő megtartásában, az ügyfélszerzésben, a védekezésben.

Lapunk szakmai stábja úgy döntött, a maga eszközeivel igyekszik mindezekben segítséget nyújtani.

Útjára indítjuk a

Computerworld Exchange mozgalmat.

Célunk, hogy minőségi információt gyűjtsünk össze és osszunk meg a piaci szereplőkkel. Ezúton hívjuk fel

a hazai szakértőket, cégvezetőket, hogy vegyenek részt a mozgalomban, a Computerworld facilitálásával osszák

meg tapasztalataikat, megoldásaikat, legjobb gyakorlataikat velünk, illetve rajtunk keresztül egymással, s ezáltal

járuljanak hozzá a hazai gazdaság egészségének, reagálóképességének erősítéséhez.

Találtak megoldást a nehézségek kezelésére? Ossza meg!

Van módszertanuk a sales potenciál megtartására? Mutassa be!

Munkavállalói is elégedettek a folyamatok digitalizálásával? Beszéljen róla!

computerworld.hu/cwex

Miből áll a CWeX?

Online tudásmegosztás

Felületet biztosítunk az eredmények, technikák, esettanulmányok

megosztására, cégnévvel, elérhetőséggel.

Összekötjük azokat a szereplőket, akik ki tudják egészíteni

egymás üzleti folyamatait.

Online bemutató videók

Interjúk, bemutató videók olyan cégekről, amelyek sikeresen

kezelték a pandémiás helyzetet.

Online webináriumok

Online workshopok keretében mutatkozhatnak be olyan

cégek, technológiák, megoldások, amelyek segíthetnek a

válság kezelésében. Élőben lehet kérdezni a szakértőket,

cégvezetőket.

Exkluzív kiadványok

Időszakos kiadványokat készítünk, és juttatunk el több

mint ezer üzleti és informatikai döntéshozó asztalára a

leghasznosabb, legjobb esettanulmányokkal, szolgáltatásokkal,

termékekkel.

TARTALOM | 2021. február 10.

/ IMPRESSZUM

KIADJA A PROJECT029

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.

1132 Budapest, Visegrádi u 31.

HU ISSN 0237-7837

Internet: project029.com

FELELŐS KIADÓ:

Csák Ambrus ügyvezető

OPERATÍV IGAZGATÓ:

Babinecz Mónika

mbabinecz@project029.hu

MARKETING MENEDZSER:

Kovács Judit

jkovacs@project029.hu

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:

Keskeny és Társai 2001 Kft.

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.

Ügyvezető: Keskeny Árpád

SZERKESZTŐSÉG

Lapigazgató: Bozsoki Dániel

dbozsoki@computerworld.hu

Főszerkesztő: Kelenhegyi Péter

pkelenhegyi@computerworld.hu

Olvasószerkesztő, korrektor:

Pál Attila

Munkatársak:

Kis Endre, Mallász Judit, Móray Gábor

Tipográfia:

Király Zoltán

Címlapfotó: Vándor Iván

12 16

Munkatársaink elérhetőségeit megtalálja

weboldalunkon: computerworld.hu

Ügyfélszolgálat: Bohn Andrea

abohn@idg.hu

Telefon: +36 1 577 4301, fax: +36 1 266 4343

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.HU

HIRDETÉSFELVÉTEL

Lapreferens:

Rodriguez Nelsonné

irodriguez@computerworld.hu

Telefon: +36 1 577 4311

Kereskedelmi asszisztens:

Bohn Andrea – abohn@project029.hu

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274

e-mail: info@project029.hu

ajanlat@project029.hu

1132 Budapest, Visegrádi u. 31.

tel.: +36 1 577 4316

fax: +36 1 266 4274

Szerkesztőségünk a kéziratokat

lehetőségei szerint gondozza, de nem

vállalja azok visszaküldését, megőrzését.

A COMPUTERWORLD-ben megjelenő

valamennyi cikket (eredetiben vagy

fordításban), minden megjelent képet,

táblázatot stb. szerzői jog védi. Bármilyen

másodlagos terjesztésük, nyilvános vagy üzleti

felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes

engedélyével történhet. A hirdetéseket a kiadó

a legnagyobb körültekintéssel kezeli, ám azok

tartalmáért felelősséget nem vállal.

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik.

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán, az

InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között), a

postai kézbesítőknél

(hirlapelofizetes@posta.hu, fax: 303-3440).

Előfizetési díj egy évre 11 340 forint,

fél évre 5700 forint, negyed évre 2865 forint.

A Computerworld az IVSZ hivatalos

médiapartnere.

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését

az ESET biztonsági programokkal végezzük,

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,

a Sicontact Kft. biztosít számunkra.

18

12 | Csoportmunka | Visszatérés

az irodába | A Covid-vakcinák

megjelenésével belátható

közelségbe került az irodák

újranyitása, ami azért tartogat

néhány buktatót.

16 | E-egészségügy | Rövidebb

várólisták, biztosabb

diagnózis | A pandémia hatására

az egészségügyben is megnőtt az

igény a digitalizációra épülő

megoldások iránt.

18 | Digitalizáció | Az átalakulás

mesterfogásai |

Két év leforgása alatt majdnem

megduplázódott a digitális

átalakulásra felkészült vállalatok

aránya, állapítja meg a Capgemini

friss felmérése.

20 | CIO | A távmunkások jogai

és kötelességei | A járvány alatt

a fél világ home office-ba

költözött, és úgy tűnik, a járvány

letűnése után is ott marad.

Ideje kidolgozni az új paradigma

munkajogi kereteit.

20

4 | Vélemény | Kelenhegyi Péter:

Az ember széke az Amazonnál

6 | Hírmozaik, Személyi hírek

8 | Aktuális | Adatból legyen

érték | Adatmenedzsmentben és

analitikában is erősítenének a középkelet-európai

vállalatvezetők, akik

a digitális innovációban látják a

kilábalás és az új növekedés zálogát.

22 | IT-biztonság | Bűnözés mint

szolgáltatás | Zsarolóprogramok

evolúciója, fegyveresített platformok

és hagyományos biztonsági eszközök

a kiberbűnözők karmai között a

Sophos fenyegetéskörnyezetről

készült éves jelentésében.

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI

CWeX....................................................... 2

Check Point............................................. 5

Lenovo..................................................... 7

First Lego League................................ 10

Oracle.....................................................11

LSK Hungária....................................... 13

IIR Hungary........................................... 15

P029....................................................... 24

computerworld.hu | computerworldhu | ComputerworldHUN

VÉLEMÉNY

COVID-19

Az ember széke az Amazonnál

Bár megérkeztek az első vakcinaszállítmányok, a járványnak még koránt sincs vége. Az

élet viszont megy tovább, akkor is, ha már soha nem lesz ugyanolyan, mint volt. Jobban

kell majd vigyáznunk magunkra, mint régen, és jobban át kell gondolnunk, mibe hogyan

kezdünk bele.

KELENHEGYI

PÉTER

főszerkesztő,

Computerworld

…nem akkora

látnok és

evangelista,

mint Musk

vagy Bezos,

de a végrehajtásban

jó.

Önként home office-ba vonultunk, mert a

bezárkózás jelentette a nagyobb biztonságot,

pedig a távmunkások jogai lényegében

tisztázatlanok. Meg sem kérdeztük,

milyen házirend lesz érvényben, holott eddig

négy rajzszöggel volt kitűzve a falra, krómozott

táblán csavarozták ki a recepción vagy kalapáccsal

verték a fejünkbe, milyen alapelveket

tart szentnek a munkaadónk. Vállaltuk önmagunk

kizsákmányolását, csak hogy meg -

maradjon a munkánk.

Otthoni irodánkkal azonban magunkkal

rántottuk munkaadóinkat a házilagos kibervédelem

szintjére, amennyiben nem kaptunk

tőlük erősítést, hiszen a céges hálózathoz legföljebb

egy virtuális magánhálózat vékonyka

köldökzsinórján csatlakozunk otthoni gépünkről.

Kaptunk némi eligazítást, netán rendes

levélszemétszűrőt adtak, és legalább a belépési

pontokat megerősítették a cégnél.

Volt rá okuk. Az első pillanatban talán még

hittük és reméltük, hogy a sötét web mélyén

tanyázó fosztogatók lesznek olyan jók, és nem

fordulnak a világjárvány megfékezésén és

felszámolásán dolgozó biológusok, kutatóorvosok

ellen, de nem tették meg ezt a

szívességet. Mi több, emelték a tétet, még

magasabbra srófolva a zsarolóvírusokkal el -

érhetetlenné tett adatok kikódolásának árát.

Új szolgáltatást indítottak: a Crimeware-as-a-

Service keretében már kispályás gazemberek

szórakozhatnak a nagybani bűnözők közkinccsé

tett eszközeivel, amíg ők is meg nem tollasodnak

annyira, hogy a nyáron már kedvükre

süttethessék a hasukat valamelyik egzotikus

szigeten, amíg az emberiség nagyobbik része

még a karanténszoba kilincseit tisztogatja, és

jó esetben az oltására vár. Nyárig vagy még

tovább, és hadd ne firtassam, mi okból.

Nem az a kérdés, megkapja-e a cégnél

mindenki, de legalább a többség az oltást,

hanem az, hogy mi lesz a közös terekkel,

amelyekbe vissza fogunk térni. A kisebb légterű

irodákat esetleg egybe kell majd nyitni

vagy meg kell szüntetni. Netán lázmérővel,

mobilappal fogják ellenőrizni, valóban felvehetjük-e

a munkát. Mire mindennek a végére

járunk, jogászok, lakberendezők, pszichológusok,

ergonómiai és más szakemberek (virtuális)

székeit fogjuk óraszám koptatni…

Ám ebben a történetben sem a mi székünk az

érdekes.

Ki ne irigyelné azokat a cégtulajdonosokat,

volt vállalatvezetőket, akik már csak a részvényeik

kamatoztatásával törődnek? Háttérbe

vonulhatnak, mint Jeff Bezos, aki ősszel,

remélhetőleg már a világjárvány lecsengésének

táján átadja az Amazon irányítását annak

a – mellesleg magyarországi származású –

üzletembernek, akivel együtt hozták tető alá a

legnagyobb felhőszolgáltatók egyikét. Minden

áthallás nélkül: nem azokra hegyezném ki a

tollamat, akik a munka világában bizonyították,

hogy értenek az üzlethez, gondolnak a fenntartható

működésre, és szakterületükön felül

még a politikához is konyítanak.

Andy Jassy tette az AWS-t 40 milliárd dolláros

üzletté, Larry Ellison nem ok nélkül a haragosa.

Házon belül úgy tartják, szinte teljes önállóságot

élvez. Bezos a belső levelezésben úgy

említette, mint olyan valakit, aki teljes bizalmát

élvezi. Nem csoda, hiszen az Amazon tőzsdére

lépésekor már együtt ültek a kormány mögött.

Más kérdés, hogy a milliárdjait szintén szépen

gyűjtögető Jassy nem olyan látványos közszereplő,

mint például Elon Musk vagy Jeff

Bezos. Egyenesen a Harvard Business Schoolról

került a marketingvezetői, majd a webszolgáltatásokért

felelő elnökhelyettesi székbe,

ahonnan a nemrég leváltott amerikai elnöknek

is küldött keresetlen szavakat.

E-kereskedelmi erősségei mellett az Amazon

mégiscsak technológiai vállalat, az októberben

hivatalba lépő Andy Jassy pedig tudja, mivel

teheti naggyá, kommentálta a bejelentést a

Gartner elemzője, megjegyezve róla, hogy nem

akkora látnok és evangelista, mint Musk vagy

Bezos, de a végrehajtásban jó. Joe Bidennek

például azt ígérte, hogy az Amazon emberi

és egyéb erőforrásait latba vetve segít abban,

hogy száz nap alatt százmillió Covid-oltás

jusson el a megfelelő helyekre.

4 | | 2021.02.10.

VÉLEMÉNY

CHECK POINT

Figyelő algoritmusok

Megújította portfólióját, és az egyes termékeket a megcélzott felhasználók vállalatméretét

jobban tükröző módon osztályozza a jövőben a Check Point. A kifinomult képességek azonban a

legnagyobbtól a legkisebbig minden megoldásban megtalálhatók.

Vándor Benjámin ügyvezető igazgató és

Vilhelm Zsolt biztonsági mérnök,

Check Point Software Technologies Magyarország

Egyebek között a felhős megoldások,

a PaaS, az SaaS és a többi rohamos

terjedését hozta magával a pandémiás

2020. év. Tengernyi vállalatnak és

intézménynek kellett saját szerverparkján

futó alkalmazásait valamelyik szolgáltató

felhőjébe telepítenie. Amennyiben

a Check Point megoldásainak védelmét

kívánták igénybe venni, a három legnagyobbnál

biztosan megtalálták. Vándor

Benjámin, a Check Point Software Technologies

magyarországi ügyvezető igazgatója

és Vilhelm Zsolt biztonsági mérnök válaszolt

kérdéseinkre.

Computerworld: Mit takar a Check

Point most bejelentett termékportfólió-átrendezése?

Vilhelm Zsolt: Függetlenül attól, hogy

adatközpontba, IoT-eszközbe vagy a

végponti készülékbe szánjuk, minden

hálózatbiztonsági termékünk bekerült a

Quantum termékcsoportba, ezen belül a

kkv-knak szánt termékek a Quantum Spark

csoportba. Ez utóbbi termékvonalba két

új átjáró érkezik, amelyek funkcionalitása,

teljesítménye a nagyvállalati rendszereinkéhez

hasonlít. A tavaly megjelent Maestro

hálózatbiztonsági megoldás nagy előnye,

hogy hagyományos tűzfalátjárók összefűzésével

lineárisan méretezhető a teljesítmény.

Már 2020-ban is jelentek meg olyan speciális,

csak Maestro architektúrába szánt

tűzfalak, amelyek maximálisan

kihasználják a Maestro előnyeit,

és további ilyen hihetetlen nagy

teljesítményű, mégis hatékony

átjárók várhatók 2021-ben is.

Rövidesen megjelennek azok a

Quantum Flash nevű speciális

interfész-kártyáink is, amelyek

minden porton vonalsebességen

fogják tudni továbbítani a

csomagokat, miközben villámgyorsan

elemzik a hálózati

forgalmat, tehermentesítve a

CPU-t. CloudGuard név alatt

felhős megoldásait foglalja össze a Check

Point, beleértve a nyilvános, a privát és

hibrid modelleket. Ezekkel a termékekkel

a tradicionális mikro- és makroszegmentáción

túl lehetőség van arra, hogy ellenőrizzük,

vajon a felhőben lévő workloadok

(virtuális gépek, számítási erőforrások)

biztonságosan vannak-e felkonfigurálva, és

amennyiben találunk problémás munkameneteket,

ezeket akár automatikusan

ki is javíthatjuk. Újgenerációs megoldásaink

olyan technológiákat céloznak, mint

a Kubernates vagy a Docker biztonsága,

illetve magában a felhőben is tudnunk kell

értelmezni az éppen zajló eseményeket.

A Harmony név a végponti megoldásokat

foglalja magában a klasszikus végponti

védelemtől kezdve a mobileszközökig,

SASE-megoldásokig. Mindezeket az Infinity

Vision egységes felhős felületről lehet

kezelni, és itt gyűlnek a naplófájlok is.

Nagy súlyt kapott az utóbbi években az

automatizáció, és mára majdnem minden

termékünkben található valamilyen programozható

API. Ezek szolgálnak arra,

hogy programból, nagyon gyorsan tudjunk

biztonságot nyújtani.

CW: A home office miatt még fontosabb

lett, hogy a támadásokat az

IT-csapat képes legyen röptében

megállítani. Ilyen szempontból új

időszámítás kezdődött?

Vándor Benjámin: Nagyon sok cégnél a VPN

megizmosításával indult az elmúlt év, ami

a forgalmunkon is érződött. Újfajta megoldások

iránt is nőtt az érdeklődés, például

keresni kezdték a felhőben létrehozható

átjárókat, összekötve azokat a telephelyi

adatközpontokkal. Rájöttek arra is, hogy

az a legbiztonságosabb, ha a végponton

mindenekelőtt létrejön a VPN-kapcsolat, és

attól kezdve minden böngészés a tűzfalon

és a többi, gépi tanulással, mesterséges

intelligenciával támogatott biztonsági ellenőrzésen

keresztül folyik, így kiszűrhető az

adathalász vagy a zsarolóvírus-támadások

majdnem mindegyike. A beépülő modul

ugyanis képes azonosítani a kártékony kódot

tartalmazó oldalakat, és a sablonok blokkolásával

meg tudja akadályozni az érzékeny

adatok begépelését, kiadását. A támadók

igyekeznek kihasználni az új helyzetet, a

felhasználók koronavírussal kapcsolatos

aggályait. A Check Point Research honlapján

a technikai részletekig menő írások

olvashatók ilyen és más incidensekről.

CW: Magyarországon milyen évet

zártak 2020-ban?

VB: A pandémia miatt 2020 első két

negyedéve erősebb volt az átlagosnál,

nagyot lendült a kereslet, de az év második

felére ez a hullám csitult, több megrendelés

áttolódott 2021-re. Ám mivel jövőre választások

lesznek, a kormányzati szereplőktől

nagyobb aktivitás várható, ha a Covidhelyzet

ezt megengedi.

2020 egyik fontos hazai eredménye volt,

hogy az egyik legrégebbi partnerünk, az

S&T Consulting Hungary a régióban elsőként

szerzett Maestro specializált partneri

minősítést, és zártunk le velük közösen

nagyszabású projekteket. A Maestro

architektúra lehetővé teszi a vállalatok

számára – függetlenül azok méretétől –,

hogy élvezzék a rugalmas felhőszintű

biztonsági platformok erejét és meglévő

biztonsági gateway-eiket akadálytalanul

tudják hyperscale kapacitásúra bővíteni.

2021.02.10. | | 5

AKTUÁLIS

Hírmozaik Személyi hírek

ceginfo.computerworld.hu

computerworld.hu/karrier

Bevásárolt a 4iG

A Jászai Gellért érdekeltségében lévő

KZF Vagyonkezelő Kft. megvásárolja a

Poli Computer PC Kft.-t. Az ügylet a GVH

versenyfelügyeleti eljárását követően zá -

rulhat. A 4iG összesen közel 1200 munkavállalót

foglalkoztat. A Poli Computer

megbízásai jellemzően az ipari, pénzügyi,

kereskedelmi, valamint az állami és önkormányzati

szektorból származnak.

Határok nélkül

A Belügyminisztérium és a NISZ Zrt. által

meghirdetett Kódolj határok nélkül! nyílt

forráskódú programozó verseny nevezési

időszaka lezárult. A versenyre idén 60

középiskolai csapat jelentkezett, a felsőoktatási

intézmények részéről 20 csapat

nyújtotta be nevezését.

Ferihegyi fejlesztések

A járvány ellenére is folytatódnak a

HungaroControl Zrt. fejlesztései. Az idén

megújul a budapesti repülőtér területén

mozgó légi és földi járművek pontos követését,

illetve azonosítását segítő rendszer. A

multilaterációs rendszer pontossági értékei

jelenleg is megfelelnek a Polgári Repülési

Berendezésekkel Foglalkozó Európai

Andy

Jassy

2021 harmadik negyedévétől Andy Jassy,

az Amazon Web Services eddigi vezérigazgatója

váltja az elnöki székben a milliárdos

Jeff Bezost. A magyar származású Andy

Jassy 1997-ben csatlakozott az Amazonhoz,

egyebek közt marketingvezetői posztot

töltött be a cégnél, később Bezosszal együtt

elindította a vállalat felhőszolgáltatási

üzletágát. Elemzők szerint ezzel a kinevezéssel

egyértelművé vált, hogy az Amazon

az AWS-t helyezi előtérbe a kereskedelmi

üzletággal szemben.

Szervezet (EUROCAE) által meghatározott

nemzetközi szabványnak. A mostani bővítés

azonban a nemzetközi szervezet által előírtaknál

is jóval pontosabb pozíciómeghatározást

tesz majd lehetővé.

Felhőbe ment milliárdok

Sosem látott mértékű növekedés után a

nyilvános felhőszolgáltatások piaca idén

várhatóan megugorja a 338 milliárd dollárt,

nagyrészt a koronavírus-járvány hatásának

köszönhetően. A Finaria.it számításait

alapul véve ez dollárban számolva 25

százalékos bővülést ígér 2020-hoz képest.

2016-ban a nyilvános felhők piaca még

csak 94,7 milliárd dollárt tett ki globálisan,

a következő két évben azonban a távmunka

velejárói miatt átlépheti az 500 milliárdos

küszöböt. Ugyanakkor a noteszgépek iránti

kereslet két év alatt 30 százalékkal erősödött,

miközben az asztali gépek forgalma

a tíz évvel ezelőtti felére esett.

Keresetek 2020-ban

Nemrég vette át a Fizetések.hu oldal

üzemeltetését a Dreamjo.bs újgenerációs

állásportál, és mindjárt meg is osztotta

friss bérjelentését. Mint ebből kiderül,

2020-ban is Budapesten lehetett a legjobban

keresni Magyarországon, azonban a vidéki

fizetések komolyan felzárkóztak a fővároshoz.

A legnagyobb átlagfizetéssel Komárom-Esztergom

megyében számolhattak,

a legkisebb bruttó béreket pedig Csongrád

megyében vihették haza a magyarok.

A cégvezetői fizetéseket nem számolva

még mindig az IT és a fejlesztés területén

dolgozók keresnek a legjobban.

Környezetbarát

növénytermesztés

Az ELKH Sztaki is részt vesz a Hydro-

Cobotics nevű projektben, melynek célja

hidropónián alapuló környezetbarát, automatizált,

robotos növénytermesztési eljárás

kidolgozása. A hidropónia olyan fenntartható

és profitábilis növénytermesztést jelent,

melynek során talajt nem, csak vizet és

ásványi anyagokat használnak. Ezzel helyet

is lehet spórolni, sokkal több és többféle

növényt lehet termeszteni viszonylag kis

területen. Ahhoz, hogy minél hatékonyabban

lehessen automatizálni egy ilyen rendszert,

ember–robot együttműködésre van

szükség. A konzorciumot a robotkarokkal is

foglalkozó Hepenix Kft. koordinálja, de tagja

a hidropóniával foglalkozó Green Drops

Farm Kft. is. A projektet a Sztakin belül

a Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium

tudományos munkatársa,

Paniti Imre vezeti.

RISE with SAP

Globális online konferencia keretében jelentette

be az SAP vezérigazgatója, Christian

Klein azt az új szolgáltatási modellt, mellyel

a vállalati folyamatok korszerűsítéséhez

kínált felhőalapú szoftvereit fogja mostantól

értékesíteni a német szoftveróriás. A RISE

with SAP koncepció nemcsak a tanácsadói

attitűdben hoz változást, hanem többek közt

a bevont felhőinfrastruktúra egyablakos

menedzselésében is új mérföldkövet jelent.

A konferencián egyúttal bejelentették, hogy

az SAP megvásárolja az üzleti folyamatirányításra

szakosodott berlini Signavio

GmbH-t.

6 | | 2021.02.10.

AKTUÁLIS

LENOVO

Hasít a pengehálózat

Oda viszi az infrastruktúrát a Lenovo, ahol az adatok keletkeznek, legyen szó hagyományos

adatközpontról, a felhőről vagy a peremhálózatról. A gyártó strapabíró ThinkSystem SE350

edge szervere alig nagyobb egy notebooknál, Think Agile hiperkonvergens megoldásai pedig

integrált felhőszoftverekkel könnyítik a szolgáltatások gyors bevezetését, hatékony felügyeletét

és rugalmas méretezését.

Jövőre a vállalatoknál keletkező adatok

háromnegyede már a hagyományos

adatközponton kívül fog létrejönni a

Gartner szerint. Pár éve ez az arány még

csupán 10 százalék volt, ezért az adatok

rohamosan gyorsuló kivándorlása a

biztonság, a törvényi megfelelés, a késleltetés,

a sávszélesség és a rendelkezésre

állás terén is komoly kihívásokkal szembesíti

az informatikai és munkakörnyezetüket

tekintve mindinkább elosztottá váló

szervezeteket.

A Lenovo Data Center Group újgenerációs

infrastruktúra-megoldásaival – közöttük a

ThinkSystem SE350 edge kiszolgálóval,

valamint a Microsoft és a Nutanix felhőszoftvereivel

integrált ThinkAgile MX és HX

készülékekkel – könnyíti meg a felhasználóknak

a peremhálózati környezetek

kialakítását, a dolgok internetére (IoT) épülő

alkalmazások bevezetését, valamint az

adatközpontok modernizálását, a hibrid és

többfelhős környezetek működtetését.

Strapabíró erőgép a hálózat

peremén

ThinkPad notebooknál alig nagyobb a

ThinkSystem SE350 edge szerver, amelyet

strapabíró kialakítása miatt a vállalatok

változatos módon helyezhetnek el a peremhálózatok

gyakran kíméletlen környezeti

feltételei között. Az akár 16 magos Intel

Xeon D processzorra épülő kiszolgáló

mindössze 1U magas, félszéles és még

rövidebb mélységű, így bárhol elhelyezhető.

Akár falra szerelik, polcra állítják vagy

rack szekrénybe illesztik, a kiszolgáló 0–55

Celsius fok közötti hőmérséklettel, porral és

a rezgéssel is dacol. Minden körülmények

között nagy teljesítményt nyújt az adatok

helyben történő feldolgozásához, tárolásához

és továbbításához, így azokat a vállalatok

gyorsabban elemezhetik, és a kapott

eredményeket akár automatizált, intelligens

alkalmazásokban, akár döntéshozásban

vagy más intézkedésekben azonnal hasznosítani

tudják.

Az információk rendelkezésre állása

különösen fontos követelmény a peremhálózaton,

mert a vállalatoknak folyamatosan

rá kell látniuk a folyamatok működését, a

berendezések állapotát és más körülmények

változását mutató adatokra. A Think-

System SE350 ehhez többféle vezetékes

és vezeték nélküli, wifi- és LTE hálózati

kapcsolatot is biztosít. Minthogy az edge

szervereket a felhasználók az adatközponton

kívül telepítik, nemcsak a környezeti

behatásokkal, hanem a jogosulatlan

hozzáféréssel szemben is fokozottan védeni

kell őket, ezért a Lenovo peremhálózati

kiszolgálója az eszközön tárolt összes

adatot titkosítja.

Kis lábnyomú infrastruktúra

a felhő agilitásával

A távmunka, amely a járványhelyzetben

általánossá vált, hosszú távon is velünk

marad, az új normalitás részévé válik, ezért

a szervezeteknek hibrid felhőstratégiájuk

finomításával és adatközpontjuk modernizálásával

alkalmazkodniuk kell a változó

üzleti igényekhez. A Lenovo ezt ThinkAgile

hiperkonvergens infrastruktúra (HCI-)

megoldásainak nyílt platformjával teszi

könnyebbé, amelyet szoftverszállító partnereivel

közösen alakított ki.

Végfelhasználói környezetüket emelhetik

a vállalatok a teljesítmény és a hatékonyság

új szintjére a Nutanix felhőszoftvereivel

integrált ThinkAgile HX segítségével, a

ThinkAgile MX és a Microsoft Azure Stack

páros pedig a méretezést egyszerűsíti a

peremhálózattól a felhőig.

Az AMD EPYC processzorokra épülő

ThinkAgile HX kicsi a bors, de erős HCImegoldással

a szervezetek – ugyanolyan 1U

formátummal és változatlan teljesítménynyel

számolva – feleannyi szerverrel futtathatják

virtuális desktop környezetüket, mint

hagyományos infrastruktúrán. A gyárilag

telepített Nutanix szoftverekkel a ThinkAgile

HX a nagyobb teljesítménysűrűség mellett

egyszerűbb üzemeltetést, erősebb adatvédelmet

és a felhőkön zökkenőmentesen

átívelő alkalmazásokat ad a valóban hibrid

architektúra kialakításához. A ThinkAgile

MX készülékkel pedig a cégek egy kézből

szerezhetik be a Microsoft Azure Stack

szoftvercsomagját is, amely egyszerűvé

teszi az Azure felhőszolgáltatások bevezetését,

felügyeletét és méretezését a peremhálózattól

az adatközponton át a felhőig. A

szolgáltatások életciklusának kezeléséhez a

ThinkAgile MX például egységes és felhasználóbarát,

modern menedzsmentkonzolt ad.

Mind a ThinkSystem szerverek, mind a

ThinkAgile HCI-megoldások a Lenovo intuitív

módon kezelhető XClarity rendszermenedzsment-szoftverével

érkeznek, amelylyel

a vállalatok még könnyebben és

gyorsabban illeszthetik infrastruktúrájukat

az üzlet fejlődő elvárásaihoz.

2021.02.10. | | 7

KIS

ENDRE

AKTUÁLIS

IDC

Adatból legyen érték

Adatmenedzsmentben és analitikában is erősítenének a közép-kelet-európai vállalatvezetők,

akik a digitális innovációban látják a kilábalás és az új növekedés zálogát, derül ki az IDC

felméréséből. A megoldások bevezetését azonban az öröklött rendszerekben felgyülemlett

technológiai adósság és a szakemberhiány is hátráltatja.

Vállalatuk túléléséről kell gondoskodniuk

a döntéshozóknak a

mostani helyzetben, ami óriási

terhet ró rájuk. Bár a digitális átalakulás

már a járvány előtt is napirendre került

sok szervezetnél, a világjárvány nyomán

kialakult válságban, amely megakasztotta

a működés és a munkavégzés eddigi

menetét, és megkérdőjelezte a hagyományos

modelleket, a transzformáció létkérdéssé

vált.

A gazdasági bizonytalanságban azonban

az IT-beruházásoknak minden eddiginél

meggyőzőbben kell bizonyítaniuk értéküket,

vagyis azt, hogy a fejlesztések valóban közelebb

viszik az üzletet stratégiai céljaihoz,

és segítik alkalmazkodását az új normalitáshoz,

mutatott rá az International Data

Corporation elemzésében (IDC Technology

Spotlight: Remixing Your Business Priorities),

amelyet az Oracle megbízásából készített

Közép-Kelet-Európában. A tanulmány

a felmérés eredményeit összegzi, amely

2020 harmadik negyedében készült nyolc

országban, 165 cseh, görög, horvát, magyar,

lengyel, román, szerb és szlovák középés

nagyvállalati döntéshozó körében a

verseny- és a közszférában.

Bizonytalan időkben gyakran a költségcsökkentés

a vállalatok első válaszlépése.

Az IDC ugyancsak térségünkben készült

Digital Pulse kutatása szerint azonban sok

nagyvállalat más lehetőségeket mérlegel,

és a költségcsökkentés szükségét igyekszik

a hosszú távú értékteremtés igényével

egyensúlyozni.

A vállalat intelligens magja

Hasonlóan vannak ezzel a most megkérdezett

közép-kelet-európai vezetők is. Szinte

mindegyikük (91 százalékuk) egyetért

abban, hogy innováció nélkül nincs esély az

üzlet fennmaradására, a vállalat állóképességének

erősítésére, a rugalmas alkalmazkodásra

és a növekedés új lehetőségeinek

megragadására, mondta Wiktor Markiewicz,

az IDC Europe elemzője az Oracle online

sajtótájékoztatóján, de a gyorsabb fejlesztés

útjába több akadály gördül.

Wiktor Markiewicz,

IDC

Üzleti céljaik közül a válaszadók a teljesítmény

fokozását, a költségcsökkentést és

az ügyféligények jobb kiszolgálását emelték

ki dobogós helyen. Mindhárom törekvésnek

közel azonos fontosságot tulajdonítanak (a

válaszok 72-71 százaléka utal erre), utánuk

a kiberbiztonság és a munkavégzés elősegítése,

a munkaerő támogatása következik

a prioritások listáján 69 és 62 százalékkal.

Az arányok jól tükrözik, hogy térségünk

vállalati döntéshozói milyen kompromiszszumokra

kényszerülnek, amikor egyszerre

kell tenniük a nyereséges működés fenntartásáért

és az üzlet hosszú távú jólétéért.

Figyelemreméltó, hogy a megkérdezettek

az új piacok megcélzását, valamint az új

termékek és szolgáltatások bevezetését

hátrébb sorolták céljaik között, ami a jelenlegi

helyzetben nem okoz meglepetést, de

hosszú távon aligha tartható fenn.

A közép-kelet-európai vállalatok a kutatás

szerint mindenesetre tisztában vannak

adataik értékességével. A megkérdezett

vezetők közel háromnegyede (72 százaléka)

az adatokat állította az üzlet középpontjába,

mint a stratégiai célok elérését elősegítő

legfontosabb tényezőt. Az ehhez szükséges

technológiák közül a válaszadók az adatmenedzsment-megoldásokat

emelték ki

első helyen (a válaszok 72 százaléka), az

üzleti alkalmazások (68 százalék), vala -

mint az automatizálás és a működés összehangolása

előtt (60 százalék).

Régiónkban is jól látják eszerint a döntéshozók,

hogy olyan informatikai környezetet

kell kialakítaniuk, amely az adatok gyűjtését,

elemzését és a felismerések hasznosítását

szolgálja. Az IDC meghatározásában ez

a vállalat intelligens magja, amely köré a

digitális átalakulás (DX) platformja épül.

Adatokat kezelő technológiáival és folyamataival

a DX platform jövőbemutató

architektúrát alkot, amely felgyorsítja a

digitális kezdeményezések megvalósítását,

a digitális termékek, szolgáltatások és

élmények létrehozását és piacra vitelét,

miközben nyomatékkal visszahat az intelligens

mag, a belső IT-környezet folyamatos

korszerűsítésére is. A DX platformjukat

ezzel a megközelítéssel kiépítő szervezetek

az elemző szerint 3–5 éven belül üzletüket

is átalakítják, és a digitális gazdaságra ter -

mett vállalatként bontakoznak ki.

A megvalósítást és az értékteremtést

azonban több tényező is hátráltatja térségünkben.

A megkérdezett döntéshozók

rossz hatásfokú folyamatokkal, elavult technológiákkal

és információs silókkal folytatott

küzdelmekről számoltak be. Az öröklött

rendszerek ellehetetlenítik az adatok összesítését

és valós idejű elemzését, de megnehezítik

az adatok menedzselését is, ami

következetlenséghez és téves döntésekhez

vezet. A válaszadók több mint harmada

(38 százaléka) panaszkodott az analitikai

erőforrások és képességek, szakemberek

hiányára, amiben még az adattárak és az

8 | | 2021.02.10.

AKTUÁLIS

üzletágak, szervezeti egységek egymástól

elszigetelt működésénél (37 és 36 százalék)

is nagyobb problémát látnak.

Roman Biller,

Oracle

Technológia

mint üzleti képesség

Az IDC szerint a vállalatok négy lépésben

fokozhatják innovációs erejüket.

Technológiai adósság felszámolása:

ennek a teendők listáján az első helyek

egyikére kell kerülnie, mivel a kamat terhe

veszélyezteti az eredményességet, és sérülékennyé

teszi a szervezetet. Miután stratégiai

prioritást és vezérigazgatói figyelmet

kapott a projekt, a szervezet fejlesztési

ütemtervének része lesz, és megkezdődhet

az adósság módszeres felszámolása.

Dinamikus infrastruktúra kiépítése:

olyan infrastruktúráé, amely felveszi az

üzlet dinamikáját. Az infrastruktúra nemcsak

technológiai, hanem üzleti képesség

is. A digitalizáció a vállalat egészét

áthatja, amihez az infrastruktúrának alkalmazkodnia

kell, ezért nagyon fontos a helyes

szolgáltatási modell megválasztása. A

technológiai architektúrának, a szervezeti

kultúrának és a fejlesztésnek a házon belüli

Napelemek a felhőben

A magyar vállalatok az IDC kutatásában

az üzleti teljesítmény növelését és a

vásárlói igények hatékonyabb kiszolgálását

nevezték meg legfontosabb

céljukként, ennek eléréséhez pedig az

üzleti alkalmazásokhoz, adatmenedzsmenthez

és autonóm rendszerekhez

fűződő informatikai projekteket kezelik

kiemelten.

– Mindegyik területen kínálunk

felhőalapú megoldásokat, így a régióban

számos projektet kísérhettünk

végig, mondta Reményi Csaba, az

Oracle Hungary ügyvezető igazgatója.

– Szembetűnő, hogy a költségek

csökkentésén túl egyre inkább az

üzleti folyamatok modernizálására

és az ügyfelek jobb kiszolgálására

irányulnak a kezdeményezések.

Hazánkban az E.on például a Seacon

megoldásával menedzseli több mint

2300 járművet számláló flottáját. Az

Oracle Autonomous Database-en futó

partnerfejlesztés a biztonság és a

rendelkezésre állás rendkívül szigorú

követelményeinek tesz eleget, és a

felhőben bármikor, bárhonnét, többféle

eszközről elérhető. A Budapesti Műszaki

és Gazdaságtudományi Egyetem pedig

2017 óta használja az Oracle Cloud

szolgáltatásait, szuperszámítógépes,

mesterségesintelligencia- és önvezérlő

technológiáit. A legújabb közülük, az

Oracle Database 21c verziója idén

januárban mutatkozott be (lásd erről

Az adatbázis összetart című cikkünket).

Katowice városa teljes egészében

az Oracle felhőjében építette fel a

fényképalapú 3D modellt, amely a

meglévő napelem-telepítések mérését

és változáskövetését, valamint

az újabb installációk tervezését segíti

– ez a projekt a maga nemében

Lengyelországban és Európában

is egyedülálló. A regonális fejlesztéseket

felügyelő lengyel minisztérium

ugyancsak az Oracle felhőjében, az

önvezérlő tranzakció-kezelő adatbázison

(Autonomous Transaction

Processing Database) alakította ki

uniós támogatások elosztását kezelő

alkalmazását. A megoldás Európában

elsőként használ nyilvános IaaS és

PaaS szolgáltatásokat erre a célra.

környezetet a felhővel kell egyensúlyoznia

az adatközponttól a peremhálózatig a kívánt

méretezhetőség, rugalmasság és megbízhatóság

eléréséhez.

A döntéshozás fejlett analitikai támogatása

minden szinten: az alkalmazottak

adatműveltsége nélkül a vállalat aligha

boldogulna a mesterséges intelligenciával,

a robotokkal és a folyamatautomatizálással.

A legjobb analitikai megoldások könnyen

értelmezhetővé, megjeleníthetővé és használhatóvá

teszik az adatokat, nem utolsósorban

elérhetővé ott és akkor, ahol és

amikor a jogosult felhasználónak szüksége

van rájuk a munkavégzéshez. Az adatsilókat

le kell bontani ehhez, de a sikerhez az adatvezérelt

cselekvést jutalmazó szervezeti

kultúra is szükséges.

Szerepkeresés a platformgazdaságban:

minthogy a szervezetek partnerek,

beszállítók, ügyfelek és más szereplők

egyre kiterjedtebb ökoszisztémájára támaszkodnak,

hogy termékeiket és szolgáltatásaikat

személyre szabhassák, a

platformszerű működés válik uralkodóvá.

A platformgazdaság egyúttal a földrajzi

határokat is feloldja, így a vállalatok

könnyebben terjeszkedhetnek.

A technológiai adósság felszámolása

azonban bonyolult és hosszas folyamat,

csakúgy, mint a szükséges adat- és

analitikai képességek kiépítése. Hogyan

gyorsíthatják és egyensúlyozhatják a két,

párhuzamosan futó kezdeményezést a

vállalatok?

– A DX platform kialakítása komplex

folyamat, amely nem megy végbe egyik

napról a másikra, válaszolta kérdésünkre

Wiktor Markiewicz. – A feladat nehézségét

mutatja, hogy világszinten a felhőmigrációba

vágó vállalatok 75 százaléka vallott már

kudarcot kezdeményezésével. Fontos ezért,

hogy a vállalat hozzáértő partnerrel lásson

munkához, és módszeresen haladjon.

– Felkészült partner-ökoszisztémánk

mellett a komplexitás kezelését az Oracle

felhőben elérhető önvezérlő megoldásokkal

segítjük, fűzte hozzá Roman Biller,

az Oracle térségbeli technológiai értékesítési

alelnöke, az online esemény másik

előadója. – Közép-Kelet-Európát a képzett

szakemberek elvándorlása is sújtja, ezért

az itteni vállalatoknak is érdemes mérlegelniük,

hogy az intelligens, automatizált

megoldásokba épített, megvásárolható

tudásra is támaszkodjanak digitális

átalakulásukban.

2021.02.10. | | 9

A FIRST ® LEGO ® League

megérkezett az otthonokba!

A FIRST ® LEGO ® League Discover Családi csomag

kisgyermekes családok számára kínál játékos bevezetőt

a természettudományok és a robotika világába.

CSAPATTALÁLKOZÓ

ÚTMUTATÓ

MÉRNÖKI

JEGYZETFÜZET

Javasolt korosztály:

4–6 évesek

Ár: 39 900 Ft

Információ és megrendelés: discover.firstlegoleague.hu

Csapatban indulnátok? Vár titeket a világ legnagyobb robotikai

közösségének FIRST ® LEGO ® League Challenge és Explore divíziója.

További információ: firstlegoleague.hu

LEGO, the LEGO logo and the Minifigure are trademarks of the LEGO Group.

FIRST ® is a registered trademark of For Inspiration and Recognition of Science and Technology (FIRST).

AKTUÁLIS

ORACLE

Az adatbázis összetart

Blokklánctáblákat kezel és modelleket épít gépi tanuláshoz

– az Oracle adatbázis friss kiadása olyan beépített

képességekkel bír, amelyekhez a vállalatoknak eddig különálló

felhőszolgáltatásokat kellett bevezetniük. Konvergens

megoldásként a Database 21c elejét veszi a bonyolultságnak

és a költséghalmozásnak, ezzel gyorsítja az innovációt,

csakúgy, mint a mostantól menedzselt felhőszolgáltatásként

is elérhető Oracle APEX low-code fejlesztőkörnyezet.

Fekete Zoltán,

az Oracle vezető technológiai tanácsadója

Januárban jelentette be az Oracle

konvergens adatbázisának legújabb,

Database 21c verzióját, amely megbízható

blokklánctáblákkal, adatbázison

belüli, automatizált gépi tanulással (ML)

érkezik, és tárolóként kezeli a nem felejtő

(persistent) memóriát. A friss kiadás

kétszáznál több új és továbbfejlesztett

képességet vonultat fel, amelyek között

adatbázisban futó JavaScript, a JSON

bináris adattípus natív támogatása, nagy

teljesítményű gráffeldolgozás, horizontális

particionálás (sharding) és számos

más, például adatbiztonsági és többlakós

(multi-tenant) innováció szerepel.

Más szállítók felhőben vagy házon belül

bevezethető, egycélú adatbázisaitól eltérően

az Oracle Database 21c együtt többféle

adattípust, modellt és munkaterhelést

támogat a többlakós követelményeknek

megfelelően – egyetlen korszerű, konvergens

adatbázismotorral. Az új verzió az

Oracle Cloud nyilvános felhőben már elérhető,

beleértve az önvezérlő adatbázis,

az Oracle Autonomous Database mindig

ingyenes (Always Free) rétegét is, melyet

a felhasználók széles köre ingyenesen is

megismerhet.

Blokklánc és gépi tanulás

mindenkinek

Kulcsfontosságú kiterjesztést és védelmet

ad az üzleti alkalmazásokhoz az Oracle

Database 21c-ben ingyenesen elérhető

blokklánc-technológia (Blockchain Tables),

mivel megbízhatóan auditálhatóvá teszi

a tranzakciókat és a folyamatokat. A

táblák sorait kriptográfiai lánc kapcsolja

egymáshoz, így a technológia a hamisításra,

az adatok manipulálására tett

minden – házon belülről vagy kívülről

érkező – próbálkozást észlel és meghiúsít

az adatbázisban. A blokklánctáblák a

konvergens adatbázis részeként szabványos

SQL-lel érhetők el, mind az analitikát,

mind a tranzakciókat teljes mértékben

támogatják, így nagyságrendekkel könynyebben

és célszerűbben használhatók,

mint más blokklánc-technológiák. Ez

különösen értékes, hiszen napjainkban az

adatok és a magánélet védelme mellett a

fenntartható és etikus működés tanúsítása

is mind fontosabb követelmény.

– A blokklánctáblák mostantól a népszerű

Oracle Database 19c verzión is ingyenesen

elérhetők, még szélesebb körben kiterjesztve

a konvergens adatbázis használhatóságát

és emelve értékét, mondta Fekete

Zoltán, az Oracle vezető technológiai tanácsadója.

– A konvergencia mindezen technológiák,

adatmodellek és fejlesztési módszerek

együttes működését teszi lehetővé, így az

analitika és a gépi tanulás immár a blokklánctáblákon

is könnyen elérhető.

Felhasználók széles körét juttatja a gépi

tanulás előnyeihez az Oracle Database 21c

AutoML technológiája. Új képességével

az adatbázis automatikusan felépíti és

összehasonlítja az ML-modelleket, így a

nem szakértő felhasználók is hatékonyan

dolgozhatnak az adatbázison belüli gépi

tanulással. A még fejlettebb automatizálás

érdekében az Oracle újabb – anomáliákat

észlelő, lineáris regressziós, mélytanuló és

más – algoritmusokkal bővítette az AutoML

könyvtárát.

A funkcióbővülés és a gyorsulás mellett a

még kiterjedtebb felhasználáshoz is kedvet

kaphatnak az ügyfelek, ami kellően nagy

teljesítményért kiált. Az Oracle Database

21c egyedülálló módon az adatbázis adatait

és a változtatások naplóit (redo log) is tudja

a szerver helyi, nem felejtő memóriájában

kezelni, ami jelentősen növeli az írásolvasás

teljesítményét. Az adatbázis új

algoritmusai automatikusan ügyelnek az

adatok és tranzakciók konzisztenciájára a

nem felejtő memóriában is, amit korábban

a rendszergazdáknak kellett elvégezniük.

Alkalmazás-expressz a

menedzselt felhőben

Kétszáznál több beépített újításával az

Oracle Database 21c a konvergencia és a

funkcionalitás új szintjére lép, mondta Carl

Olofson, az IDC kutatásvezető alelnöke

a bejelentés kapcsán. Az elemző szerint

az adatbázis új verziója egy sor különálló,

speciális felhőszolgáltatást vált ki technológiai

értelemben elegánsabb, integrált

megközelítésével, így a szolgáltatások

halmozásától, a növekvő bonyolultságtól

és költségektől is megkíméli a felhasználókat,

és sokkal jobban illeszkedik a 2021-es

vállalati igényekhez.

Jellemezhető ugyanezzel az Oracle APEX

(Application Express) új változata is, amely

menedzselt felhőszolgáltatásként is elérhetővé

teszi az adatbázishoz tartozó low-code

fejlesztést. A böngészőből használható

felhőszolgáltatás grafikus kezelőfelületén a

fejlesztők még könnyebben és gyorsabban

készíthetnek adatvezérelt, modern alkalmazásokat

PC-kre és mobileszközökre.

– Az új APEX szolgáltatás adatbázisa az

Oracle felhőben Exadata hardveren, Autonomous

Database-en fut, amely rendelkezésre

állását, beépített biztonságát és megfelelőségét

tekintve egyaránt vezető az iparágban,

mondta Fekete Zoltán. – Az alkalmazások

alacsony kódolásigényű fejlesztése az APEX

platfomszolgáltatással 38-szor gyorsabb,

mint hagyományos megközelítéssel.

2021.02.10. | | 11

MÓRAY

GÁBOR

CSOPORTMUNKA / COVID-19

Visszatérés az irodába

A Covid-vakcinák megjelenésével belátható közelségbe került az

irodák újranyitása. Bár ez örömtelibb tevékenység lesz, mint a

bezárásuk volt, azért tartogat néhány buktatót.

Közel egy év telt el azóta, hogy 2020.

március 11-én a WHO világjárványnak

minősítette a Covid-19-et, és megkezdődött

a dolgozók home office-ba költöztetése.

Küzdelmes időszakon vagyunk túl,

de már látszik a fény az alagút végén, és

a munkaadóknak lassan el kell gondolkodniuk

azon, hogy a virtuális irodákból

miként tudnák biztonságosan visszaköltöztetni

alkalmazottaikat a fizikailag is közös

irodai térbe. Figyelembe véve a betegséggel

kapcsolatos félelmeket és a különböző

egészségügyi előírásokat, nyilvánvaló,

hogy ez a nyitás technikai szempontból

semmivel sem lesz egyszerűbb, mint a

lezárás volt.

Egyes szervezetek már hónapokkal

ezelőtt belevágtak ebbe a munkába. A

Goldman Sachs londoni irodája például nyár

közepén újranyitott, holott a brit kormány

irányelvei igen határozottan a home office-t

ajánlották a cégeknek. Más szervezetek

óvatosabb álláspontra helyezkedtek, és

átütemezték az irodai visszatelepülések

tervezett időpontját.

A koronavírus-vakcinák megjelenése

reálissá tette az idei újranyitásokat, de még

fél-háromnegyed év is eltelik, mire a legtöbb

dolgozó megkaphatja az oltást. Azokat a

szabályokat azonban, amelyeket a cégek

azért dolgoztak ki és léptettek életbe, hogy

a munkahelyeket biztonságossá tegyék, ezután

is mindenkinek be kell majd tartania.

Függetlenül attól, hogy megvárjuk-e a

nyitással, amíg az összes dolgozó védettséget

szerez, vagy korábban elkezdjük az

óvatos visszaköltöztetést az irodába, már

most ideje elkezdeni a tervezést. Ám fontos,

hogy tisztában legyünk vele: ezek a munkahelyek

már soha nem lesznek olyanok, mint

voltak, és az oda visszatérők is gyökeresen

megváltoztak – újfajta tudást, tapasztalatot

hoznak magukkal, és elvárásaik is különböznek

a járvány előtti időszakétól.

Segít a technológia

A nyitás alapvető nehézségét az adja, hogy

az új munkahelyeknek meg kell felelniük

azoknak az igényeknek, amelyeket a szociális

távolságtartási és egészségvédelmi

szabályok támasztanak a közös terekkel

szemben. A kihívások egy része viszonylag

könnyen kezelhető: a kisméretű irodai

szobák például nem alkalmasak több

dolgozó egészséges elhelyezésére – be

kell zárni vagy egybe kell nyitni őket. Más

esetekben viszont nem elég a józan paraszti

ész, technológiai segítségre is szükség lesz

a probléma megoldásához.

A Salesforce elnöke, Bret Taylor a cég

egyik rendezvényén úgy fogalmazott: a

vezetőknek teljesen újfajta eszközökre

van szükségük ahhoz, hogy gondoskodni

tudjanak alkalmazottaik és üzletfeleik biztonságáról,

egészségvédelméről. A szoftveróriás

ennek jegyében fejlesztette ki a

Work.com platformot, amely az irodába

visszatérő alkalmazottak és vezetők életét

segíti. A mobilappon keresztül a dolgozók

bevihetik egészségügyi adataikat, és a

vezetők az információk alapján el tudják

dönteni, ki térhet vissza biztonságosan az

irodába, és ki nem.

Beállíthatják a dolgozók azt is, mikor

szeretnének az irodában tartózkodni, és az

app olyan ütemezést készít, amely a sokfajta

igény és elvárás összehangolásával

optimalizálja az irodai tömegsűrűséget. A

cég alá tartozó szervezetek ezen kívül egy

olyan dashboardhoz is hozzáférhetnek,

amely összegyűjti a különböző forrásból

származó adatokat, és nyomon követi a helyi

Covid-19 irányelveket, illetve a dolgozók

egészségi állapotát.

Integrált megoldások

Nem a Salesforce az egyetlen nagy cég,

amelyik az irodai visszaköltözés szolgálatába

állítja technikai tudását. A MEGA

International elindította a HOPEX Trust

appot, amely szintén az irodai visszatérést

segít megszervezni, a PwC kifejlesztette a

Check-In munkahelyi tervező és kapcsolatkövető

appot, a GlobalReach Technology

pedig elindította a Crowd Insightst,

amely különböző eszközök és hordható

kütyük adatait integrálva segíti a szociális

távolságtartási szabályok betartásának

ellenőrzését, és jelzést ad, ha valamilyen

problémát észlel.

James McQuivey, a Forrester alelnöke

szerint az ilyen típusú eszközök kulcsszerepet

játszanak az újra megnyitott irodák

biztonságos működtetésében, de természetesen

csak akkor lehetnek hatásosak, ha

alkalmazásuk új munkahelyi szabályokkal

társul. Sok cég tervezi például az íróasztalok

számának csökkentését és az ehhez

kapcsolódó házirendek kidolgozását. Ha

ugyanis nincsenek világos munkahelyi

irányelvek, amelyek meghatározzák a közös

terek és az íróasztalok megosztását, akkor

a dolgozók a legnagyobb jóindulattal sem

12 | | 2021.02.10.

CSOPORTMUNKA

LSK HUNGÁRIA

Érintésmentesen Covid idején

Érthető okokból nagyon felpörgött az interaktív videókonferencia-rendszerek és csoportmunkaeszközök

forgalma tavaly március óta. Az LSK Hungáriánál sokszínű kép alakult ki a hazai

vállalkozások, intézmények készültségéről.

Eléggé úgy tűnik, hogy 2020 után

2021-et is a virtuális valóságban

vészelik át a vállalatok és dolgozóik.

Milyen tapasztalatokkal a háta mögött

vág neki az előttünk álló időszaknak az

LSK Hungária Kft., amely mára az interaktív

csoportmunka- és videókonferenciamegoldások

hazai fejlesztőjeként a piac

megkerülhetetlen szereplőjévé vált?

Leveli András üzlet- és termékfejlesztési

igazgató válaszolt kérdéseinkre.

Leveli András: A korlátozások tavaly

márciusi bevezetésekor cégmérettől függetlenül

szinte mindenki egyszerre ismerte

fel, hogy azonnali megoldásra van szükség.

Viszont nagyon sok olyan vállalkozással

találkoztunk, ahol az alap-infrastruktúra

is hiányzott, és az otthoni munkavégzés

feltételei egyáltalán nem voltak adottak.

Meglévő ügyfeleinket szerencsére nem

érte váratlanul a helyzet, mert a korábban

beszerzett interaktív vizuál-kollaborációs

és videókonferencia-ökoszisztéma komplex

megoldásként azonnal ki tudta szolgálni a

hirtelen megváltozott igényeket. A személyes

megbeszélések online platformokra

költöztek, míg a lokális tréningek webináriumok

formájában éledtek újra.

Saját, nem reprezentatív felmérésünk

szerint 2020 legnagyobb nyertesei a Microsoft

Teams, a Zoom és a Cisco WebEx lettek,

de mellettük a Google Meet, a BlueJeans és

a hasonló UC&C-rendszerek is jól teljesítettek.

Tavaly gyakorlatilag az összes ismert

online platformra építettünk interaktív

videókonferencia-megoldást, ami azért is

volt vonzó alternatíva az ügyfelek számára,

mert nem kellett letenniük a voksot egyik

vagy másik szolgáltatás mellett, platformfüggetlenül

mindegyik rendszer tökéletesen

interoperábilis az általunk fejlesztett

ökoszisztémával. A legnagyobb kihívást

mégis az jelentette, hogy a lokálisan jól

működő kollaborációs folyamatokat hogyan

lehet átültetni az online térbe. Gondoljunk

csak bele: klasszikus fehértáblán hogyan

tud online működni egy agilis fejlesztési

folyamat, ha mindenki otthonról csatla -

kozik a meetinghez? Itt jött képbe az interaktivitás

fontossága.

Leveli András

üzlet- és termékfejlesztési igazgató,

LSK Hungária Kft.

Computerworld: Mindez hogyan tükröződött

az eredményekben?

LA: Nagyon sok más iparággal ellentétben

az IT-szektor jó eredményt ért el 2020-ban,

és ez a mi teljesítményünkön is meglátszik.

Árbevételünk meghaladta a nettó 1,1

milliárd forintot, ami abból a szempontból

különleges, hogy korábban ehhez hasonló

eredményt csak egy-egy nagyobb projekt

résztvevőiként tudtunk elérni. A vállalati

interaktív vizuál-kollaborációs és videókonferencia-ökoszisztémánk

közel 230 százalékos

növekedést produkált, gyakorlatilag

az év szinte minden harmadik napján értékesítettünk

egy-egy komplex megoldást.

Nagyságrendileg negyven új ügyféllel bővült

a klientúránk; többek között minisztérium,

több megyei kormányhivatal, egyetem,

bank, rendőr-főkapitányság, borászat és

megyei oktató kórház menekült az innovációba,

és lépett rá a digitális transzformáció

útjára, mert egyértelművé vált számukra,

hogy a világ és a működés soha nem lesz

már olyan, mint régen volt.

CW: Hibrid jövő elé nézünk. Milyen

vízió válik még valóra 2021-ben?

LA: Folytatódik az ökoszisztéma fejlesztése,

amelyben a távoli együttműködés

továbbra is fókuszban marad. A jelenleg

elérhető konferenciakamera-portfóliónk

újabb taggal bővül, hamarosan érkezik

egy 4K felbontású ePTZ modell, amely

kompakt kialakításának köszönhetően

beépített mikrofonokkal és hangszórókkal

egy eszközként lesz képes kiszolgálni a

közepes méretű tárgyalók konferenciaigényeit.

További kiaknázatlan lehetőségeket

tartogat a távmunka, ezért idén folytatjuk a

home office működés támogatását is. Mert

hiába építünk csillagrombolót a tárgyalóba,

ha a távoli résztvevők laptopjuk

beépített kamerájának lehangoló minőségű

képét küldik vissza. A tavaly tavaszi

időszakban jelentkező globális, de itthon

is érzékelhető készlethiány miatt vágtunk

bele otthoni felhasználásra szánt Full-

HD felbontású konferencia-webkameránk

fejlesztésébe, mert nagyon sok ügyfelünk

keresett meg minket azzal, hogy nem

tudnak ilyen eszközöket beszerezni. A piaci

bevezetés óta ebből a termékből több mint

háromszáz darabot értékesítettünk. De a

koronavírus-járvány miatt megváltozott

működés is több új fejlesztést generált

vagy gyorsított fel: jelenleg is dolgozunk új

teremfoglalási rendszerünkön, amelynek

jellemzője az érintésmentes működtetés:

mobiltelefonnal vagy NFC-képes beléptetőkártyával

is lehet foglalást kezdeményezni

vagy a már meglévő eseményt

meghosszabbítani. Hamarosan érkező

saját vezeték nélküli asztali mikrofonunk

szintén fel lesz vértezve vezeték nélküli

töltési funkcióval.

2021.02.10. | | 13

CSOPORTMUNKA / COVID-19

tudják betartani a távolságtartási szabályokat,

mert egész egyszerűen találnak

maguknak olyan üres asztalt, amelynél

szerintük biztonsággal dolgozhatnának.

McQuivey ugyanakkor arra is felhívja a

figyelmet, hogy az újfajta viszonyok közötti

eligazodást segítő eszközökre nem szabad

ideiglenes megoldásként tekinteni: a szervezeteknek

be kell építeniük őket vállalati

kultúrájukba, és hosszú távon tervezniük

velük.

Új szerepkörben

a dolgok internete

Szintén sokat segíthetnek az irodák biztonságos

újranyitásban az IoT-megoldások: e

tekintetben érdemes kölcsönvenni azoknak

a felhasználói helyeknek a tapasztalatait,

amelyek élen járnak a fejlett technológiák

alkalmazásában. Sok gyárban például már

ma is használnak okoskamerákat tárcsák,

kijelzők figyelésére: ha az eszköz rendellenességet

észlel, jelzést küld a munkásnak,

aki odajön és intézkedik.

Ilyen kamerákkal az irodai távolságtartás

szabályainak betartását is ellenőrizhetjük.

Az eszközöket be lehet tanítani arra, hogy

megértsék, mit jelent a dolgozók közötti

távolság, és hol húzódik az a határ, amelynek

átlépése veszélyes lehet. Ha ezek

után a kamera ilyen határsértést érzékel,

szól, hogy két dolgozó túl közel került egymáshoz.

Még csak beazonosítania sem

kell a dolgozókat, elég jeleznie, hogy a

távolságtartási szabályokat megsértették.

Ellenőrizhetik az okoskamerák azt

is, hogy az irodaházba belépő dolgozók

vagy látogatók viselnek-e maszkot, és ha

ennek hiányát érzékelik, nem nyitják ki az

ajtót. Ebben a megoldásban az a legszebb,

hogy nem igényli az okoseszközök különösebb

átalakítását: ugyanaz a kamera,

amely néhány hónappal ezelőtt még egy

gép tárcsáját figyelte, új munkahelyén a

maszkviselést tudja ellenőrizni. Elemzők

mindennek alapján azt valószínűsítik, hogy

az irodai újranyitások gyakorlati problémáival

szembesülő cégek közül sokan fognak

az IoT-eszközök felé fordulni, és az okoskamerák

iránt különösen megnő a kereslet.

A várható igényekre már most rámozdultak

azok a startupok, amelyek korábban

ipari használatra szánt gépi tanulási és

döntéstámogató eszközöket fejlesztettek,

és most hoteleknek, irodáknak, iskoláknak

és más közösségi tereknek szánt megoldásokkal

bővítik portfoliójukat.

Hibrid modell

Van még egy probléma, amivel a dolgozók

visszaköltöztetését tervező cégeknek foglalkozniuk

kell, ez pedig nem más, mint a

visszatérési fóbia. Tavaly nyáron Nagy-Britanniában

készült egy felmérés, amely

szerint a távmunkások 44 százaléka az

egészségügyi kockázatok miatt tart az irodai

munkától, 31 százalék az ingázástól is fél.

És ezek az aggodalmak sajnos nem csökkentek:

egy brit dolgozók körében végzett

novemberi vizsgálatban a megkérdezetteknek

még mindig több mint egyharmada

számolt be a visszatéréssel kapcsolatos

félelmekről.

Ezek az ellenérzések később persze

remélhetőleg csillapodni fognak, idővel

pedig teljesen megszűnhetnek, de egy

darabig még biztosan számolni kell velük.

Nem érdemes tehát rögtön az elején

radikális változtatásokban gondolkodni,

pláne erőszakosan fellépni a dolgozókkal

szemben: jobb, ha a cégek az óvatos nyitás

politikáját választják, és fokozatosan teszik

elérhetővé alkalmazottaik számára az új

lehetőségeket.

Ahogy a dolgok most állnak, a közeljövő

uralkodó megoldása a hibrid irodai modell

lehet, amelyben keveredik az irodai és a

távmunka, és nagyrészt az alkalmazottak

személyes döntésén múlik, bejárnak-e,

vagy inkább a home office-t választják. Ez a

működési mód meglehetősen hasonlít majd

arra, ahogyan 2020-ban dolgoztunk – csak

annyi lesz a különbség, hogy a videómegbeszéléseken

a kollégák egy része már

nem az otthoni, hanem a munkahelyi íróasztalánál

ül majd, maszkban, biztonságos

távolságot tartva munkatársaitól.

Hosszabb távon pedig a munka bárhonnan

kultúrája válhat az új szabvánnyá. Ez azt

jelenti, hogy munkaidőnk legnagyobb

részében távolból dolgozunk, de ha olyan

erőforrásokra lesz szükségünk, amelyek

csak a munkahelyünkön állnak rendelkezésünkre,

akkor fogjuk magunkat, és

odautazunk értük.

Ez az új paradigma mind a vezetők, mind

a dolgozók részéről teljes szemléletváltást

igényel, hiszen gyökeresen újfajta körülmények

között kell hozni (vagy túlszárnyalni) a

korábbi produktivitást.

De ez már egy másik történet…

14 | | 2021.02.10.

KONFERENCIA / IIR HUNGARY

AgiCon All-Stars

A folyamatosan változó üzleti környezetben elengedhetetlen az agilis

szemléletmód, hiszen bármikor történhetnek váratlan események, amelyekhez

alkalmazkodni kell. A 2020-ban megjelent Covid-19 olyan változásokat hozott

magával, amelyek azonnali reagálást kívánnak, ehhez pedig meg kell találni

a megfelelő eszközöket.

Reagálva az üzleti igényekre 2021.

február 25-én az IIR Magyarország

rendhagyó, online formátumban

rendezi meg az ország legnagyobb agilis

rendezvényét, az AgiCon All-Stars konferenciát.

A résztvevők szakmai tanácsokat

kapnak Németh Valentintól, a PROgile

Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatójától,

hogy mire érdemes odafigyelni a válságkezelés

során, olyan módon, ami hosszú

távra szól, nemcsak eseti megoldást kínál.

A pandémia hatására a cégek többsége

home office bevezetésével próbálja megóvni

kollégáit, az intézkedés pedig abba az

irányba mozdította el őket, hogy a kényszer

után is megtartják a távmunkát. Ebben az

esetben felmerülhetnek az alábbi kérdések:

Miben más a felelősségünk egyénként és

a scrum csapat tagjaként? Hogyan tegyük

észlelhetővé magunkat, hogy legyünk jelen

egymásnak távolról? A témában Benyovszky

Luca agile consultant tart előadást, és

ötleteket ad a jól működő, eredményes

csapatmunkához.

Jó szakemberek

kerestetnek

A gazdasági visszaesés következményeit az

IT-szektor sínylette meg a legkevésbé, ez

azonban új kihívások elé állította a szakembereket:

sokan elveszítették munkahelyüket,

és közülük többen ebben a szektorban

próbálnak elhelyezkedni. Felmerül a

kérdés: vajon az iparági felnőttoktatási rendszer

fel van-e készülve arra, hogy gyorsan,

az informatika fejlődésével lépést tartva

képezzen ki bevethető újoncokat? A témát

illető kérdésekre Kreisz József, az L&P

Solutions Kft. tesztmenedzsere és tesztelési

kompetenciavezetője szoftverminőség-biztosításra

kiélezve keresi a válaszokat.

Érzékeny, ámde mégis kulcsfontosságú

témát feszeget a Magyar Telekom agile

coach munkatársa, Azari Nikoletta: Ki jó/

ki nem jó scrum masternek? Mindemellett

beszélni fog arról, mi az, amit ne tegyünk

scrum masterként, és mit érdemes kipróbálni

helyette annak érdekében, hogy

később jó szakember váljon valakiből.

A dizájnerek agilis környezetben betöltött

szerepéről Sterczl Gábor, az evosoft

Hungary Kft. UX engineer, agile coach

szakemberétől hallhatnak a konferencián,

választ kaphatnak arra, hogyan lehet integrálni

az UX-est az agilis munkafolyamatokba

és a szervezetbe.

Gyakorlati példán keresztül ismerhetik

meg a résztvevők az agilitás bevezetését egy

nagyvállalat struktúrájába Fazekas Tom, a

Volvo Group agile coachának előadásában.

Kovach Anton, a ShiwaForce alapító

vezérigazgatója az agilitás mankóiról beszél

majd, vagyis arról, hogyan lehet biztos

támaszt építeni az agilitás köré. Az egyik

ilyen „mankó” az OKR-módszer, amely a

céltudatosságot, a célok fókuszált követését

segít megvalósítani. A céloknak hatalmuk

van: a teljesítményt alapjában véve meghatározza,

milyen célokat tűzünk ki. Az előadásból

az is kiderül, hogy a feszített célok

hogyan segítenek hozzá a növekedéshez és

az innovációhoz.

További témák és

beszélgetések

A konferencia kulcstémái között szerepel

továbbá:

• Hogyan lehet egy csapatot mélyebb

retrospektívek felé vezetni? – Bankó

Ádám szervezetfejlesztő, agile coach és

Molnár Károly szervezetfejlesztő, agile

coach.

• Fókusz a közigazgatásban – Koncz Péter

product owner, Lechner Nonprofit Kft.

• Mentorálással a hatékony támogatásért

– Papp Eszter független business coach.

Online pódiumbeszélgetésre is sor kerül

a szakmai előadásokat követően. Ennek fő

témája az agilis szerepkörökben dolgozók

(például scrum masterek, product ownerek,

agile coachok) képzése és karrierútja.

Ezzel kapcsolatban Nőthig Dánieltől, az

edUcate társalapítójától megtudhatjuk,

milyen gondolkodásmóddal, készségekkel

és eszköztárral jó, ha rendelkezünk egy-egy

agilis szerepkörhöz, illetve milyen specifikusságai

vannak az egyes szerepköröknek

régiós és nagyvállalati viszonylatban.

Amennyiben nem szeretne lemaradni a

legújabb trendekről, és első kézből szeretne

tájékozódni róluk, csatlakozzon ön is a

résztvevők köréhez! A rendezvény részletes

programját és a regisztrációval kapcsolatos

információkat megtekintheti a hivatalos

honlapon: www.agicon.hu

2021.02.10. | | 15

MALLÁSZ

JUDIT

E-EGÉSZSÉGÜGY / DIGITALIZÁLÁS

Rövidebb várólisták,

biztosabb diagnózis

A pandémia hatására az egészségügyben is megnőtt az igény a digitalizációra

épülő megoldások iránt. A piac minden szereplője megpróbálja hozzáigazítani

kutatás-fejlesztési tevékenységét a megváltozott helyzethez.

Egyre jelentősebb szerepet játszik a

mesterséges intelligencia az orvosok

munkáját, illetve a hatékonyabb betegellátást

segítő innovációkban. A pandémia

felgyorsította az ilyen irányú kutatásokat,

fejlesztéseket. E tendencia mindenütt

a világon tetten érhető, így a Magyarországon

komoly fejlesztőbázissal rendelkező

GE Healthcare-nél is. Legutóbb egy olyan,

3,35 milliárd forint összköltségű prediktív

analitikai szoftverről számoltak be, amely

segíti az egészségügyi személyzet kapacitásának

tervezését, az egészségügyi berendezések

optimális kihasználását. A projektről,

valamint más, az egészségügy működését

támogató – a közelmúltban zárult,

folyamatban lévő és tervezett – kutatásokról

és fejlesztésekről Ferik Attila, a

GE Healthcare Magyarország szoftverfejlesztési

igazgatója számolt be lapunknak.

Ferik Attila: Egy klinika, például egy radiológiai

klinika járóbeteg-ellátásának gyakori

problémája, hogy a páciensek nem jelennek

meg a vizsgálat előjegyzett időpontjában.

Ilyenkor kihasználatlanul áll a berendezés,

a személyzetnek üresjárata van, ráadásul

késik a beteg megfelelő ellátása. Mindez

együttesen tetemes pénzügyi veszteséget is

okoz az egészségügyi ellátó intézménynek.

Kutatási projektünk célja annak előrejelzése,

hogy a beteg várhatóan megjelenik-e

a kapott időpontban, vagy sem. Ennek

érdekében vizsgáljuk a beteg előtörténetét,

például azt, hogy voltak-e hasonló vizsgálatai,

azokon megjelent-e, hányszor kellett

egy vizsgálatot esetleg új időpontra áttenni.

Emellett figyelembe vesszük a vizsgálat

előtti öt nap várható időjárását a kórház,

illetve a páciens lakásának körzetében.

Így valószínűsíthető például, hogy nagy

havazáskor vagy esőzéskor többen otthon

maradnak, vagy elkésnek a vizsgálatról.

Mindig öt napot vizsgálunk, hiszen ez az

az időtartam, ami alatt a kórháznak még

van lehetősége lépni, telefonon felvenni a

kapcsolatot az előjegyzett beteggel, illetve

szükség esetén más pácienseket behívni

a vizsgálatra. Mesterséges intelligenciára

épülő algoritmusunk ezekből az adatokból

készíti el az előrejelzést. Maga a termékportfólió

egyik része tehát egy olyan infrastruktúra,

amely a különböző kórházi és

kórházon kívüli rendszerekből összegyűjti

az adatokat, amelyeket a másik része, az

AI-alapú algoritmus a megadott szempontok

alapján feldolgoz.

Computerworld: Hányan dolgoznak

a fejlesztésen, és mikorra várható a

projekt befejezése?

FA: Magát az alkalmazást és az algoritmust

körülbelül húsz ember fejleszti, emellett

még több mint nyolcvan fő az ehhez szükséges

infrastruktúra előállításán dolgozik.

A 3,35 milliárd forint összköltségű projektből

675 milliót tesz ki a kormányzati támogatás,

amelyet pályázaton nyertünk el.

A koronavírus-járvány miatt kicsit lassultak

ugyan a folyamatok, de már majdnem teljes

a projekten dolgozók létszáma. A tervek

szerint 2021 végére fejezzük be a munkát.

CW: Egy ilyen nagy horderejű fejlesztésben

csak a GE Healthcare belső

munkatársai vesznek részt, vagy

vannak együttműködő partnereik is?

FA: Ebben a projektben Magyarországon

csak belsősökkel dolgozunk, de vannak

Németországban és az Egyesült Államokban

is partnereink. Elsősorban kórházakat,

egyetemi klinikákat vonunk be a tesztelésbe,

illetve az algoritmus fejlesztésébe.

CW: Más projektekben dolgoznak

hazai egyetemekkel is?

FA: Az összes magyarországi orvosi egyetemmel

kapcsolatban állunk. Kifejezetten

sokrétű a kapcsolatunk a Szegedi Tudományegyetemmel

és a Debreceni Egyetemmel,

ahol féléves kurzusokat is tartunk

nagyvállalati szoftverfejlesztés témában. De

ugyanígy más felsőoktatási intézményekkel,

például a Műegyetemmel és az Óbudai

Egyetemmel is együttműködünk. A közös

kutató-fejlesztő munkán túl mindenhonnan

várjuk a felkészült fiatal szakembereket,

legyen szó orvosokról vagy mérnökökről.

Emellett természetesen a világ minden

táján vannak egyetemi, kutatóintézeti

kapcsolataink, így az MIT-n Bostonban, a

Karolinska Institutetben Svédországban, a

Ferik Attila

szoftverfejlesztési igazgató,

GE Healthcare Magyarország

Madridi Autonóm Egyetemen, az Erlangeni

Egyetemen, a Müncheni Technológiai Egyetemen.

Ahhoz, hogy ezen a szakterületen

naprakészek legyünk, és a legmodernebb

tudást építhessük be a termékeinkbe, sok

egyetemi és kutatópartnerrel kell kapcsolatot

tartanunk és együtt dolgoznunk.

16 | | 2021.02.10.

E-EGÉSZSÉGÜGY / DIGITALIZÁLÁS

Munkatársainknak egyébként több mint 90

százaléka magyar, de a külföldi munkavállalók

felé szintén teljesen nyitottak vagyunk.

Jelenleg is vannak kollégáink például Oroszországból,

Lengyelországból, az Egyesült

Államokból, Szerbiából, Brazíliából vagy a

Közel-Keletről.

Az első találkozás

lehetőség szerint

történjen valamilyen

digitális csatornán, ahol

megpróbálják eldönteni,

milyen ellátás szolgálja

leginkább a páciens

mielőbbi gyógyulását.

CW: Vannak olyan, mesterséges

intelligenciára épülő egyéb termékek,

amelyek fejlesztésében részt vett,

illetve részt vesz a magyarországi

leányvállalat?

FA: Minden algoritmust be kell építeni egy

adatfeldolgozó, képfeldolgozó alkalmazásba,

amelynek a működéséhez megfelelő

célhardveren futó szoftverplatform

szükséges. Húsz éve fejlesztjük Magyarországon

a radiológusok munkáját segítő

képfeldolgozó munkaállomást, az Advantage

Workstation nevű terméket, amely

globálisan a piac több mint 30 százalékát

fedi le. A munkaállomás a mesterséges

intelligenciára épülő algoritmusok futtatására

szolgál. Magyarországon fejlesztünk

ugyanilyen algoritmusfuttató platformot

felhőalapon is, amely az Amazon Web

Services felhőben futó algoritmusokat szolgálja

ki adatokkal, és biztosítja azok működési

környezetét. Saját algoritmusfejlesztő

csapatunkat egyébként 2015-ben kezdtük el

kiépíteni. Három kutatóval indultunk, most

közel harminc fő dolgozik a csapatban.

CW: Van kifejezetten a Covid-19

járványhoz köthető fejlesztésük?

FA: Tavalyelőtt rendkívül sikeres volt egy

elemző algoritmus, amely a röntgenkép

alapján azonnal jelzi a légmell kialakulását.

Ez esetenként életmentő lehet, hiszen a

légmell az életre veszélyes elváltozás, ami

azonnali beavatkozást igényel. Megoldásunk

az első olyan, mesterséges intelligenciára

épülő algoritmus a világon, amelyet az Egyesült

Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi

Hivatala jóváhagyott. Emellé fejlesztettünk

egy másik algoritmust 2020-ban, amely a

mellkasi röntgenképet elemezve segíti az

orvost a lélegeztetőgép tubusának megfelelő

behelyezésében. Ezáltal megkönnyíthető

a koronavírus-fertőzöttek biztonságos

és gyors ellátása. Egy másik algoritmus

szintén a röntgen- és CT-felvételek alapján

próbálja megállapítani, hogy a koronavírusos

beteg tüdejében mennyire előrehaladott

a vírus okozta elváltozás. Az így

kapott eredmény segíti az orvost a döntésben,

hogy szükséges-e a pácienst lélegeztetőgépre

kapcsolni vagy sem, illetve milyen

terápiát célszerű alkalmazni. Ez a termék

a budapesti, a kaliforniai és az indiai kollégák

közös fejlesztése.

CW: Milyen terveik vannak a közeljövőre

nézve, egyrészt a fejlesztési

projekteket, másrészt a magyarországi

csapatot illetően?

FA: Folyamatosan keressük a növekedési

lehetőségeket, bevonva ebbe mind az

európai uniós, mind a hazai pályázatokat. A

hazai lehetőségeket bővíti a korábban már

említett 675 millió forintos állami támogatás

is. Jelenleg is folyamatban van egy pályázat

előkészítése, amelyet az első negyedévben

szeretnénk benyújtani. A GE hálózatából

folyamatosan érkeznek új belső projektek

is Magyarországra. A Covid-19 helyzetből

fakadóan azonban a tavalyi, tavalyelőtti

tervek némileg megváltoztak, lelassultak,

illetve ehhez igazodva belső átalakítások

is folynak a vállalatnál. Megtorpanásról

azonban szó sincs: csak az utóbbi két hó -

napban három új projekt indult el Magyarországon,

ezek közül kettő zöldmezős

beruházás, egy pedig egy másik lokációból

került át hozzánk. Az elmúlt negyedévben

mintegy negyven, magas hozzáadott értéket

termelő munkatárs kezdett el új projekteken

dolgozni – a prediktív analitikai szoftvert

fejlesztő kollégákon kívül. A magyarországi

trend tehát egyértelműen jó.

CW: Milyen hatással van a pandémia

a globális med-tech piacra?

FA: A pandémiás helyzet általánosságban

felgyorsította a korszerű technológiák, a

digitális eszközök elterjedését, elfogadását,

használatát. Az egészségügyben ez a gyorsulás

nagyon nagy volt. Éppen ezért olyan

dolgokat kezdtünk el fejleszteni, amelyeket

tavaly ilyenkor csak a következő két-három

évre terveztünk. Egyre inkább az a trend,

hogy csökkentsük a beteg és az orvos közötti

fizikai kontaktusok számát. Az első találkozás

lehetőség szerint történjen valamilyen

digitális csatornán, ahol megpróbálják

eldönteni, milyen ellátás szolgálja leginkább

a páciens mielőbbi gyógyulását. Terjednek

azok az eljárások is, amelyek a beteg távoli,

akár otthoni megfigyelését segítik, például

műtét után. Mi is ilyen megoldásokon

dolgozunk, az összes versenytársunkkal

egyetemben. Mindenki olyan megoldáshalmazzal

próbál előállni, amely a szükséges

betegutak, orvosi folyamatok minél nagyobb

részét fedi le. A kórházak úgy próbálnak

válogatni a különféle beszállítók termékeiből,

hogy azok a lehető legjobban fedjék

le digitalizációs igényeiket. A komplett

megoldások a legvonzóbbak, hiszen a több

gyártótól érkező különböző rendszerek

összekapcsolása, együttműködése jellemzően

nehéz feladat. Éppen ezért a kórházak

általában egy adott gyártótól szeretnek

megvenni minden berendezést, amire

szükségük van. A piac minden szereplője

látja, hogy ebbe az irányba kell haladnia.

A közeljövő fontos trendje az is, hogy nem

csak a diagnosztizálást vagy terápiát segítő

termékek játszanak majd fontos szerepet

az egészségügyi intézményekben. Egyre

nagyobb teret kapnak a hatékonyabb

betegellátást, a kórházak erőforrásainak

jobb kihasználását, a várólisták csökkentését

segítő termékek, amelyek nem mellékesen

tetemes pénzt takaríthatnak meg,

de akár extra bevételt is hozhatnak az

egészségügyi intézményeknek.

2021.02.10. | | 17

KIS

ENDRE

DIGITALIZÁCIÓ / CAPGEMINI

Az átalakulás mesterfogásai

Két év leforgása alatt majdnem megduplázódott a digitális átalakulásra felkészült

vállalatok aránya, állapítja meg a Capgemini friss felmérése. A Covid-19 minden

szektorban katalizátorként hatott a transzformációra, így a technológiai képességek

kiépítésén túl ma már több figyelem irányul a sikerhez egyébként nélkülözhetetlen

szervezeti kultúrára és fenntarthatóságra is, de ezen a téren bőven van még

fejlődési lehetőség.

A

nagyvállalatok közel kétharmada jelentette

ki, hogy birtokolja a sikeres átalakuláshoz

szükséges digitális (60 százalék) és

vezetésbeli (62 százalék) képességeket abban a

felmérésben (Digital Mastery 2020: How organizations

have progressed in their digital transformations

over the past two years), amelyet a Capgemini

Research Institute készített. A két évvel korábbi

hasonló kutatás az így nyilatkozó szervezetek

arányát még csupán 36 százalékban állapíthatta

meg. Szembetűnő a transzformáció tempóváltása,

különösen ilyen rövid időtávon belül, de a teljes

kép persze sokkal árnyaltabb.

Ezer felsővezetővel készített interjút a kutatóintézet

2020 második negyedévében az idén januárban

közzétett tanulmányhoz. A válaszadók 80 százaléka

éves szinten legalább 1 milliárd dollár bevételt elérő

vagy azt meghaladó forgalmat bonyolító vállalatnál

dolgozik. A megkérdezettek 20 százaléka pedig

olyan szervezetet képvisel, amely a 2019-es pénzügyi

évben 20 milliárd dollárnál nagyobb bevételt

könyvelt el – hasonlóan a Capgemini 2018-as fel -

mérésének mintájához.

Úgy látszik, 2018 óta a vállalatok a sikeres transzformációhoz

szükséges képességeket is jobban

feltérképezték, behatóbban foglalkoztak az átalakulás

előfeltételeivel, illetve akadályozó tényezőivel,

mert ma már a feljövő technológiák bevezetésére

is több beruházást indítanak, és nagyobb figyelmet

fordítanak a tehetség, a készségek és a szervezeti

kultúra fejlesztésére is.

Érzelmi intelligencia, ösztönző

szervezeti kultúra

Tehetség és szervezet, működés, üzleti modell és

innováció, valamint ügyfélélmény – négy kategóriában

értékelte ki a Capgemini elemzésében a vállalatok

digitális kiválóságát. Bár a mostani kutatás

megállapította, hogy a két évvel korábbi állapottal

összevetve minden megkérdezett vállalat jobban

halad a digitális átalakulás útján, a válaszokból az

is kiderült, hogy a digitalizáció fekete öves mesterei

és a többi versenyző között egyre mélyül a szakadék.

Más szóval a digitális technológiai és vezetésbeli

képességeiket mesterfokra fejlesztő vállalatok

elhúznak a mezőnytől. A világjárványban kialakult

helyzetben azonban a változtatás kényszere minden

szervezetnél rendkívüli módon felgyorsította a

digitalizációt, így a mostani felmérésben a megkérdezettek

mindegyike sokkal lelkesebben és

nagyobb derűlátással nyilatkozott vállalatának digitális

érettségéről.

A kutatók megállapították, hogy a 10 milliárd

dollár feletti éves árbevételt elérő nagyvállalatok

digitális és vezetésbeli képességeiket is jobban

kicsiszolták, mint a többiek. A bevételhatár felett

ugyanis a szervezetek 68 százaléka mondta, hogy

rendelkezik a sikeres transzformációhoz szükséges

digitális képességekkel, míg a többi vállalat körében

ez az arány 55 százalékon áll. A vezetésbeli

képességeket tekintve a két tábor közötti különbség

hasonló – míg a kisebb szervezetek 57 százaléka

nyilatkozott magabiztosan ebben a kérdésben (a teljes

átlagot mutató 62 százalék alatti arányban),

addig a nagyvállalatok 70 százaléka mondta, hogy

e képességeket szintén maradéktalanul birtokolja.

Szektorok szemszögéből nézve ugyancsak azt

állapították meg a kutatók, hogy a korábbi felmérés

óta eltelt két évben kivétel nélkül minden iparágban

…a digitalizáció

fekete öves

mesterei és a

többi versenyző

között egyre

mélyül a

szakadék.

18 | | 2021.02.10.

DIGITALIZÁCIÓ / CAPGEMINI

Claudia Crummenerl

ügyvezető,

Capgemini Invent

…a feljövő

technológiák

bevezetésére

is több

beruházást

indítanak,

és nagyobb

figyelmet

fordítanak a

tehetség, a

készségek és

a szervezeti

kultúra

fejlesztésére is.

fejlődtek a szereplők digitális képességei.

A begyűjtött válaszok alapján

a legnagyobb előrelépést a kereskedelem

érte el, ahol 37-ről 73 százalékra

ugrott a magukat digitálisan

érettnek értékelő szervezetek aránya.

A dobogó második fokán álló távközlési

szektorban a cégek 71 százaléka

épített ki minden képességet ahhoz,

hogy teljes értékű digitális élménnyé

alakítsa az ügyfeleknek adott szolgáltatásokat.

A harmadik helyezett

autóipar sem marad el sokkal a

másik két szektortól, itt két év alatt

32-ről 69 százalékra szökött fel a

digitális képességeiket kibontakoztató

szereplők aránya.

A Capgemini 2018-as kutatása még

arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi tényező

komoly akadályt gördít a transzformáció elé, mert

a szervezetek a technológiai fejlesztések közben

gyakran megfeledkeznek arról, hogy a digitális

átalakulás útjára alkalmazottaikat is magukkal

vigyék. A mostani felmérés eredményei azonban

komoly előrelépésről tanúskodnak ezen a téren:

ma már a vállalatok 63 százaléka a munkaerőt is

bevonja digitális kezdeményezéseibe, míg két évvel

ezelőtt az arány még csupán 36 százalékot ért el.

Minden fejlődés ellenére, amit a digitális és vezetésbeli

képességek kiépítésében látunk, a kutatók

megállapították, hogy a szervezetek kevesebb mint

fele (48 százalék) költ az olyan puha képességek

fejlesztésére, mint például az érzelmi intelligencia,

az alkalmazkodás és az együttműködés készsége.

A Capgemini emellett azt látja, hogy a szervezeti

kultúra továbbra is komolyan hátráltathatja a

sikeres digitális átalakulást. A vállalatok némelyikénél

például hiányzik a légkör, amelyben az alkalmazottak

úgy érezhetnék, hogy ötleteiket, újítási

kísérleteiket értékeli a vezetés.

Fenntarthatóság és társadalmi

szerepvállalás

A tanulmány hangsúlyozza, hogy az ügyfélélmény

tökéletesítésére, a működés és az üzletet támogató

technológia fejlesztésére összpontosító szervezetek

nem feledkezhetnek meg a fenntarthatóságról és

tevékenységük tágabb értelemben vett céljáról,

társadalmi-környezeti hatásáról sem, amit az

ügyfelek és az alkalmazottak is egyre fontosabb

kérdésnek tartanak. A fogyasztók például fokozódó

aggodalommal tekintenek az emberiség szénlábnyomára

és klímaváltozásban betöltött szerepére,

és ezt vásárlásaikban is mindinkább kifejezésre

juttatják. A Capgemini Research Institute egy másik,

szintén tavalyi felmérése (Consumer products and

retail: How sustainability is fundamentally chang -

ing consumer preferences, June 2020) szerint a

fogyasztók 78 százaléka véli úgy, hogy a vállalatoknak

önös érdekeiken túl nagyobb szerepet kell

vállalniuk a társadalomban. Ugyanakkor a cég itt

ismertetett kutatása megállapította, hogy a szervezetek

mindössze 45 százaléka növelte a fenntarthatóság

erősítését célzó beruházásait.

Digitális átalakulásuk további gyorsításához és

a szükséges képességek kiteljesítéséhez a tanulmány

szerzői azt tanácsolják a vállalatoknak, hogy

fejlesszék az ügyfélélményt, építsenek a munkaerő

képlékenységére, és gondoskodjanak arról, hogy a

foglalkoztatottakkal kötött társadalmi szerződések

összhangban álljanak a digitális kor szellemével. A

szervezeteknek emellett robusztus adat- és platformképességeket

kell kiépíteniük, az üzletet új

modellekre kiterjeszteniük, a fenntarthatóságot

tevékenységük és kultúrájuk középpontjába állítva

– a technológiát egyszerre kell kezelniük a digitális

átalakulás és a fenntarthatóság összefüggésében.

– Lenyűgöző, hogy a vállalatok mindössze két év

leforgása alatt milyen sokat fejlesztettek digitális

és vezetésbeli képességeiken, mondta Claudia

Crummenerl, a Capgemini Invent ügyvezető igazgatója,

bár sokuk kétségtelenül a Covid-19 pandémia

miatt, kényszerből gyorsított a tempón. Látjuk

ugyanakkor azt is, hogy a különböző területeken, az

ügyfélélmény, a működés, az üzlet és a technológia

vonatkozásában elért eredmények ellenére számos

szervezet továbbra is küzd a fenntarthatóság és a

szerepvállalás transzformációs stratégiába illesztésével.

A vállalatok a munkavállalói élmény újra -

értelmezésével, a valóban adatvezérelt működéssel

és egy tágabb értelemben vett rendeltetés

társításával, valamint az új üzleti modellek próbaprojekteken

túlmutató kiterjesztésével érhetnek

el nagyobb digitális érettséget és olyan állóképességet,

amelyre szükségük lesz a kiszámíthatatlan

jövő kihívásainak megválaszolásához.

2021.02.10. | | 19

MÓRAY

GÁBOR

CIO / HOME OFFICE

A távmunkások

jogai és kötelességei

A járvány alatt a fél világ home office-ba költözött, és úgy tűnik, a járvány letűnése

után is ott marad. Ideje kidolgozni az új paradigma munkajogi kereteit.

Atávmunka a Covid-19 járvány miatt

gyorsan életünk részévé vált, és bár

eleinte múló jelenségnek hittük, ma

már világos, hogy tartósan velünk marad:

különböző becslések szerint a korábban

irodában dolgozók legalább fele hosszú

távon is az otthonából fogja végezni a

munkáját.

A gyors váltás rendkívüli erőfeszítéseket

(és persze kiadásokat) igényelt a cégek és

a dolgozók részéről, hiszen hihetetlenül

rövid idő alatt kellett megteremteni a home

office működési mód anyagi és szellemi

feltételeit. Új eszközöket, szoftvereket vásároltak,

bővítették hálózati kapacitásaikat,

felgyorsították az átállást a felhőre, és a

hatalmas szellemi-anyagi áldozatoknak

hála viszonylag gyorsan sikerült az alkalmazkodás,

sőt a váltás sokszor a termelékenység

javulásával járt.

Ez azonban jórészt a dolgozók önkizsákmányolásának

volt köszönhető, és most,

hogy világossá vált, a home office-szal

tartós paradigmaként kell számolnunk,

ideje, hogy a cégek és alkalmazottaik formalizálják

azokat szabályokat és házirendeket,

amelyek megadják a távmunka jogi kereteit.

Egyszersmind annak is eljött az ideje, hogy

a dolgozók önmaguk ügyvédeivé váljanak,

és ne vállaljanak magukra olyan terheket,

amelyek alatt hosszabb távon menthetetlenül

összeroppannak.

Egyértelmű elvárások

Az Adecco, a Boston Consulting Group, a

Gallup, az IBM, a PwC, az Engagerocket, az

IDC és más nagy cégek és elemzők felmérései

alapján a távmunka a dolgozók többsége

számára olyan vonzó alternatíva, amit

– legalábbis részmunkaidőben – a jövőben

is szívesen megtartanának. Fontos tehát,

hogy a vállalkozások világos szabályozást

dolgozzanak ki arra, ki az, akinek otthon

kell dolgoznia, ki az, akinek megengedett

ez a lehetőség, végül pedig ki az, akinek be

kell járnia az irodába, ezt milyen gyakran

kell megtennie, mennyi időt kell odabent

eltöltenie.

Mindezek a szabályok természetesen

a dolgozók munkakörétől, beosztásától

függenek, de hasznos, ha tartalmaznak

némi rugalmasságot, hogy kezelni tudják

az olyan egyedi eseteket is, ha például valakinek

home office-ban kellene dolgoznia,

de otthon önhibáján kívül nem tudja megteremteni

a munkavégzéshez szükséges

feltételeket.

Ki kell térniük az előírásoknak a további

jogokra és kötelességekre is: meg kell

határozniuk a csapatok közös irodai idejét,

a dolgozók rendelkezésére álló technikai

segítség ütemezését, valamint a dolgozók

adatvédelmét (biztosítva például őt arról,

hogy a vezető nem végez titkos megfigyelést,

és nem készít róla tudtán kívül felvételt).

Emellett azt is tisztázni kell, hogy a

vezetők miként mérik a munkateljesítményt,

és – mivel a távmunka körülményei között

nem tudnak körbejárni az irodában, hogy

ellenőrizzék a beosztottakat –, azt is írásba

kell önteni, hogy időről időre szükséges-e

bejelentkezniük, vagy valamilyen más

módon jelezniük, hogy a gépük előtt ülnek,

és szorgalmasan dolgoznak.

Ki fizeti a számlát?

Ha a vállalkozás megköveteli a dolgozótól,

hogy munkája elvégzéséhez meghatározott

eszközöket használjon (számítógépet,

mobilt, perifériákat stb.), akkor ezeket

biztosítania is kell a számára: akár közvetlenül,

akár a beszerzésük támogatásával.

Ugyanez érvényes a szoftverekre és szolgáltatásokra

(például az internetre és a mobilhasználatra):

ha ezek nélkülözhetetlenek a

munkavégzéshez, akkor – legalábbis a világ

boldogabbik felén – a munkaadónak kell

gondoskodnia róluk.

Ha a cég ellátja alkalmazottait laptoppal,

akkor a legnagyobb beszerzési tételt ezzel

letudta, hiszen azt otthon is használhatják,

és ha hetente néhány napot az irodában kell

eltölteniük, oda is magukkal tudják vinni.

Ám amennyiben a vállalkozás tevékenysége

irodai PC-re alapul, akkor vagy ezeket

kell a dolgozók otthonába kiszállítani, vagy

laptopokra kell cserélni őket. Amennyiben

pedig a munkatársaknak a home office

mellett az irodában is helyt kell állniuk,

akkor a cégnek a benti munkát kiszolgáló

eszközről is gondoskodnia kell (ami lehet

egy másik PC vagy a dolgozóhoz delegált

laptop).

Költségek az egekben

A felhőalapú szoftverek nagymértékben

megkönnyítik az elosztott munkát, illetve a

céges adatok biztonságos tárolását, és az

operációs rendszerek, illetve a platformhasználat

terén is olyan rugalmas munkakörnyezetet

kínálnak, amelyben kevésbé

van szükség a home office-ban dolgozók

20 | | 2021.02.10.

CIO / HOME OFFICE

számítógépeinek folyamatos kontrolljára.

Ugyanakkor a korszerű megoldások használatához

természetesen megfelelő sávszélességre

van szükség, amelyről megint csak

a munkaadónak kell(ene) gondoskodnia.

Ugyanez igaz a perifériákra is, amelyekről

gyakran megfeledkezünk, pedig megfelelő

monitor, billentyűzet, egér, kábelezés,

headset nélkül nem lehet hatékony az

otthoni munka.

Akkor is a cégnek kell biztosítania a

routert, ha a biztonsági követelmények az

átlagnál drágább és erősebb megoldást

követelnek. A vállalkozásokat terhelik

továbbá az olyan extrák is, mint például a

megfelelő láthatóságot teremtő speciális

világítás, ha a dolgozónak rendszeresen

videókonferenciákat kell tartania.

Amennyiben pedig a munkavégzéshez

a mobilját kell használnia, illetve folyamatosan

elérhetőnek kell lennie telefonon,

akkor az ehhez kapcsolódó járulékos költségek

is a munkaadót terhelik. Előnyös, ha

nem keverednek a magáncélú és hivatalos

beszélgetések: ez vagy külön telefonnal,

vagy netes alapú szolgáltatással (Skype,

Google Voice stb.) oldható meg.

Fogas kérdés, ki fizesse a szélessávú

internetet, amit a távmunkás otthon használ,

és amit nyilvánvalóan magáncélokra is

igénybe vesz. A videókonferenciázás és a

munkacsoportos szolgáltatások, felhőalapú

alkalmazások jelentős sávszélességet

igényelnek, de ugyanez igaz a videóstreamre

vagy a több felhasználós játékokra

is, és a munkaadó joggal berzenkedik az

ellen, hogy ezeket is ő fizesse. A legtisztább

megoldás az, hogy nagyjából meghatároznak

egy sávszélességkeretet, amit a cég

fizet, és ami ezen felül van, az a munkavállalót

terheli – de persze nem baj, ha ebben

az egy vonatkozásban a munkaadó némi

nagyvonalúságot tanúsít a home office-ba

kényszerült, és sokszor erején felül teljesítő

alkalmazottjával szemben.

Szintén elvárható egy kis céges galantéria

a munkavégzéshez kapott eszközök (laptop,

kiegészítő monitor stb.) magáncélú használatával

kapcsolatban, többek között azért is,

mert ez nehezen ellenőrizhető, tehát nem

érdemes miattuk fölösleges csatározásokba

belemenni.

Rugalmasság,

de nem nyakló nélkül

Aki az otthonában dolgozik, annak a

munkáját valamiképpen a magánéletével

kell összeegyeztetnie, ezért abszurd elvárás

lenne megkövetelni, hogy a személyes

szükségleteit kizárólag reggel 8:30 előtt,

ebédidőben, illetve délután 5 után intézze.

A főnököknek bele kell törődniük, hogy

a dolgozó délután abbahagyja a munkát,

amikor a gyerekek megjönnek az iskolából,

és csak este, a fektetés után veszi fel újra

a lantot – tetszik, nem tetszik, a home

office szétrobbantja a klasszikus 9-től 5-ig

munkabeosztást, és ez mindkét fél részéről

komoly alkalmazkodást igényel.

A home office egyik nagy előnye, hogy

fölöslegessé teszi a mindennapos ingázást

az otthon és a munkahely között. Ez

Egyenlőségről szó sincs

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

(ILO) friss jelentése szerint az

alacsony vagy közepes bérszínvonalú

országokban a távmunkában dolgozó

alkalmazottak 90 százaléka szerződéses,

külső munkavállaló, és még

Nagy-Britanniában is 13, az Egyesült

Államokban 22, Dél-Afrikában 25,

Argentínában, Indiában és Mexikóban

50 százalékkal kevesebbet keresnek,

mint a munkába járó társaik. Mindezek

mellett bizonytalanabb az egészségügyi

ellátásuk, nehézkesebben jutnak

hozzá a céges továbbképzésekhez,

ami az előmeneteli lehetőségeiket

rontja, szemben a bejárókkal, de

a szakszervezeti érdekképviseletük

sem mérhető a másik csoportéhoz.

Mindössze tíz ILO-tagország írta alá a

home office-ban dolgozóknak és a többi

bérből élő alkalmazottnak egyforma

jogokat biztosító nemzetközi megállapodást.

A jelentés konkrét ajánlásokat

fogalmaz meg a távmunkában dolgozók

védelmére és helyzetük átláthatóbbá

tételére, a rájuk nehezedő pszichés

nyomás csökkentésére.

a dolgozók többségénél 1-1,5 órás megtakarítást

is jelent, elvileg tehát ennyivel

meghosszabbodik a dolgozó szabadideje,

amit a családjára, vagy saját rekreációjára

fordíthat. (Más kérdés, hogy a Gartner

felmérése szerint a cégek ennek az

időnek a felét munkaidőként igyekeznek

felhasználni.)

Bár a távmunkában dolgozónak meg

kell osztania napját a hivatalos tevékenységek

és a személyes igények között, de a

munkát mindenképpen el kell végeznie, és

a csapatok tagjainak is tudniuk kell, mikor

számíthatnak kollégáikra. A megoldást

egy olyan időbeosztás kidolgozása jelenti,

amely a dolgozóknak rugalmasságot nyújt,

de kizárja az ad hoc munkavégzést. Ki kell

jelölni azokat az órákat, amikor a dolgozó

minden körülmények között elérhető, és

azokat is, amikor viszont nem lehet zavarni,

és ezt a folyamatosan frissített órarendet

a munkacsoport minden tagja számára

hozzáférhetővé kell tenni.

Biztonságos

munkakörnyezet

Az irodában a dolgozó védelme tipikusan

olyan rejtett szolgáltatás, amiről

a munkaadó és az épület kezelője

gondoskodik, és amely a biztonságos

munkakörnyezetre és a dolgozó magánéletének

védelmére egyaránt kiterjed. A home

office-ban a cég nyilvánvalóan nem vásárolhat

minden dolgozója számára irodabútorokat,

de például hozzájárulást adhat a

megfelelő munkakörnyezet kialakításához.

Egy jó irodai szék, egy praktikus íróasztal

nem olcsó mulatság – elvárható, hogy ebbe

a munkaadó is beszálljon.

Az alkalmazottak általában kevéssé

ismerik az ergonómiai szempontokat,

hasznos, és a munkaadó számára is kifizetődő,

ha e tekintetben is segítséget, támogatást,

iránymutatást kapnak a cégtől.

Fontos biztonsági kérdés a dolgozók

magánéletének és személyiségi jogainak

védelme. Alapesetben tilos folyamatosan

felvételt készíteni a dolgozóról például

oly módon, hogy egész nap bekapcsolva

tartjuk a virtuális szoba kameráját. A home

office-ban elkerülhetetlen, hogy a dolgozó

ide-oda váltson a magánélet és a munka

között, és a cégnek nincs joga előbbibe

bekukucskálni. Nagyon óvatosan kell bánni

mindenfajta leskelődéssel – mindenki szá -

mára jobb, ha a megfigyelő eszközök helyett

a munka eredménye bizonyítja, hogy a

dolgozó otthon, a főnök figyelő tekintetétől

távol sem lazsált.

Hasonlóképpen tabu a dolgozó magánéletéhez

kapcsolódó összes cím, telefonszám,

amelyeket szeparálva tanácsos kezelni,

hogy ne keveredjenek az ügyfelek és más

alkalmazottak számaival – ehhez persze

nem elég a munkaadó jóakarata, a munkavállaló

részéről is komoly odafigyelésre van

szükség a két szféra elkülönítéséhez.

2021.02.10. | | 21

KIS

ENDRE

IT-BIZTONSÁG / SOPHOS 2021 THREAT REPORT

Bűnözés mint szolgáltatás

Zsarolóprogramok evolúciója, fegyveresített platformok és hagyományos

biztonsági eszközök a kiberbűnözők karmai között a Sophos

fenyegetéskörnyezetről készült éves jelentésében. Mit tesz a Covid-hatás, és

hogyan segíthet a védekezésben a digitális epidemiológia?

Amint távmunkára váltott a világ az elmúlt

évben, a kiberbűnözők azonnal emelték a

tétet, hogy a felhasználók félelmeit, a vállalatvezetők

aggodalmait kiszemelt áldozataik ellen

fordítsák. De a világjárvány csupán egy a kockázatokat

növelő tényezők közül, mert a technológia

fejlődése, az újgenerációs platformok térhódítása

is mindig újabb támadási felületeket nyit a lehetőségekre

lesők előtt.

Minthogy a távmunka idén és a járvány után is

velünk fog maradni, a mindinkább elosztottá váló

szervezetek védelmével birkózó informatikai szakembereknek

az egyre újabb irányokból érkező,

fejlődő támadásokkal is számolniuk kell, hívta fel

a figyelmet a Sophos éves fenyegetésjelentésében

(2021 Threat Report), amely a cég kutatóinak,

fenyegetésvadászainak, gyorsreagálású csapatának,

valamint felhőbiztonsági és AI-szakértőinek

tapasztalatait és trendelőrejelzéseit összegzi.

Bérprogram zsaroláshoz

Idén tovább nyílik az olló a zsarolóprogramokkal

támadó bűnözők között a képességek és az erőforrások

tekintetében. A szakma krémjének számító

nagymenők tovább finomítják taktikáikat, technikáikat

és módszereiket, hogy az államilag támogatott

sötét szereplőkéhez hasonló kifinomultságot és

megfoghatatlanságot érjenek el, és a szervezetektől

dollármilliókat zsaroljanak ki olyan programcsaládok

bevetésével, mint például a tavaly sokat

emlegetett Ryuk és RagnarLocker.

Követeléseik átlagos összege egyébként gyors

ütemben nő, a múlt év harmadik negyedében 21

százalékkal 233 ezer dollár fölé emelkedett, míg egy

évvel korábban alig haladta meg a 84 ezer dollárt.

A SophosLabs itt a Coveware adataira hivatkozik,

és az áldozatoknak természetesen kriptopénzben

kell fizetniük.

A spektrum másik végén a Sophos a kezdőszinten

lévő támadótanoncok táborának további bővülését

várja. A bűnözőinasok olyan bérelhető, és menüből

könnyen kezelhető zsarolóprogramokat keresnek,

mint a Dharma, amelyekkel kisebb, laposabb pénztárcájú

áldozatok tömegére lőhetnek. A tetézett

kényszerítés is egyre kedveltebb módszer a kiberalvilág

ezen szegletében. A zsaroló ilyenkor az

adatok titkosítása mellett bizalmas, érzékeny információkat

is lop az áldozat gépéről, és közzétételükkel

fenyegetőzik, hogy nyomatékosítsa követelését.

A Sophos tavaly a Maze, a RagnarLocker, a

Netwalker, a REvil és más programok esetében is

észlelte ezt a gyakorlatot.

– Bonyolult és dinamkus a zsarolóprogramok

üzleti modellje, mondta Chester Wisniewski, a

Sophos vezető kutatója. – Egyrészt látjuk, hogy

az egymással versengő támadók képességeikkel

és célpontjaikkal is igyekeznek megkülönböztetni

magukat, kitűnni a mezőnyből, másrészt

tapasztaljuk, hogy a programcsaládok osztoznak a

fajtájuk legjobbjaként bevált eszközökön, úgymond

kartelleket alkotnak. A múlt évben mindkét trend

egyszerre hatott. Míg egyes családok, mint például

a Maze, annyira megszedhették magukat, hogy

fiatalon visszavonultak, de legalábbis hosszú nyaralásra

mentek, eszközeik és technikáik mégsem

pihentek, mert új szereplők, ebben az esetben az

Egregor mezében továbbra is pályán maradtak. A

fenyegetéskörnyezet nem tűri a vákuumot, amint egy

fenyegetés eltűnik, hamar a helyébe lép egy másik.

Fokozott figyelmet követelnek azonban a biztonsági

csapatoktól az olyan szokványos fenyegetések

…a támadók

a radar alatt

repülhetnek,

miközben

az áldozat

hálózatán belül

mozognak,

és előkészítik

a támadás

fő részének

elindítását,

ami lehet egy

zsarolóprogram

aktiválása.

22 | | 2021.02.10.

IT-BIZTONSÁG / SOPHOS 2021 THREAT REPORT

Chester Wisniewski

vezető kutató,

Sophos

is, mint a loaderek és a botnetek vagy az

emberi irányítással működő Initial Access

Brokerek. Mérsékelten veszélyesnek tűnhetnek,

ám arra tervezték őket, hogy megvessék

lábukat a célpont hálózatában, alapvető

fontosságú adatokat gyűjtsenek, és

megosszák az információkat a vezérlő hálózatukkal,

mely azután további utasításokat

ad nekik. Ha emberek állnak operátorként

az ilyen típusú fenyegetések mögött, minden

kompromittált gépet ellenőriznek a földrajzi

elhelyezkedésük és más, értékesebb

zsákmánnyal kecsegtető jelek alapján, majd

a hozzáférést a legjövedelmezőbb célpontokhoz

eladják a legmagasabb ajánlatot tévő

licitálónak, mondjuk, egy jelentős zsarolóvírus-művelet

üzemeltetőinek. Tavaly a

Ryuk például a Buer Loadert használta a

zsarolóprogram célba juttatásához.

Kiberkórokozók és a

digitális járványtan

Legitim eszközökkel, jól ismert segédprogramokkal

és weboldalakkal élnek

vissza mind gyakrabban a támadók, hogy

elkerüljék a lebukást és a biztonsági intézkedéseket,

illetve megakadályozzák az

elemzéseket, a helyszínelést és az azono -

sítást. A legitim eszközök álcájában a támadók

a radar alatt repülhetnek, miközben

az áldozat hálózatán belül mozognak, és

előkészítik a támadás fő részének elindítását,

ami lehet egy zsarolóprogram aktiválása.

A Robinhood zsarolóprogrammal

dolgozó támadók például először a hardvergyártó

Gigabyte által aláírt, egyébként ártalmatlan

meghajtóprogramot telepítették a

célba vett gépekre, hogy a szoftver sérülékenységét

ugródeszkaként használják. Az

államilag szponzorált támadóknak pedig

különösen előnyös, hogy a legitim eszközök

használata megnehezíti az azonosítást, így

hiába derül fény a nemzetközi botránnyal

fenyegető akcióra, attól a gyanúba kevert

szereplő egyszerűen elhatárolódhat.

– A hétköznapi eszközökkel és technikákkal

elkövetett visszaélések próbára teszik

a kibervédelem bevett módszereit, mivel az

álruhások megjelenése a vállalati hálózaton

nem feltétlenül éri el a behatolásészlelés

ingerküszöbét, elmarad az automatikus

riasztás, mondta Chester Wisniewski.

– Az ember vezetésével zajló fenyegetésvadászat

és menedzselt válaszadás gyorsan

fejlődő területe éppen ezért ilyen támadások

tetten érésében csillogtatja meg képességeit

igazán. A biztonsági szakemberek

figyelmét ugyanis nem kerülik el az olyan

finom rendellenességek sem, mint például

egy legitim eszköz váratlan használata

szokatlan időpontban vagy helyen. A végponti

észlelő és válaszadó (endpoint detection and

response, EDR-) eszközökkel felvértezett,

képzett fenyegetésvadászok vagy IT-vezetők

az ilyen árulkodó jelek láttán gyanút fognak,

és behatoló megjelenésére vagy folyamat -

ban levő támadás kibontakozására következtetve

riasztják a biztonsági csapatokat.

Komoly biztonsági kockázatokkal találták

magukat szembe a múlt évben távmunkára

és online működésre váltó vállalatok, mivel

informatikai környezetük védelemre szoruló

határvonala hirtelen otthoni hálózatok

ezreire terjedt ki, amelyek biztonságuk

hullámzó színvonala miatt növelték a támadási

felületet. A nyilvános felhőben elérhető

szolgáltatások a biztonságos környezetet

kereső vállalatok legtöbb igényét ugyan

a tapasztalatok szerint is jól kiszolgálják,

azonban különböznek a hagyományos

vállalati hálózatoktól, sajátos kihívások

és feladatok elé állítják az IT-csapatokat,

amelyekkel a szervezeteknek számolniuk

kell.

Bár a járványhelyzetben a kiberbűnözők

először jó fejnek mutatták magukat, és

megígérték, hogy a koronavírus elleni

küzdelem frontvonalában dolgozó, életeket

mentő egészségügyi intézményeket nem

fogják támadni, sajnos bebizonyosodott,

hogy ez csupán üres PR-akció volt a

részükről. Szavukkal ellentétben az alvilági

szereplők inkább fokozták tevékenységüket,

nyitottak például a szolgáltatásalapú

gazdaság irányába, és Crimeware-asa-Service

modellben is kínálni kezdték

eszközeiket, amelyekhez így a pénzügyi

és technológiai erőforrásaikat tekintve

kevésbé eleresztett, kisebb vagy kezdő

bűnözők is könnyebben hozzáférhetnek.

A modellváltás jól sikerülhetett a kiberalvilágban,

mert a SophosLabs adatai

szerint tavaly márciusban a járvány első

hullámában bevezetett korlátozások

idején világszinten 0,58 százalékról 2,68

százalékra szökött fel a Covid-19-et vagy

koronavírust említő levélszemét aránya,

mindössze két hét leforgása alatt.

Megdöbbenésének hangot adva Joshua

Saxe, a Sophos vezető tudósa tavaly márciusban

felhívást tett közzé a Twitteren,

amelyre válaszolva több mint négyezer

IT-biztonsági szakember összefogott, és

egy Slack csatornán még aznap létrehozta

a Covid-19 Cyber Threat Coalition (CCTC)

gyorsreagálású erőt, amely a világjárványt

kihasználó manipulációval száll szembe.

A közösség jó úton halad afelé, hogy

a Cyber Threat Alliance égisze alatt

non-profit státust kapjon.

Nem a kiberbűnözők az egyedüliek,

akik az idők szavát hallva új platformok

felé fordulnak. A Sophos jelentésében ki -

tér arra is, hogy az adatkutatók például a

biológiai vírusokkal foglalkozó epidemiológia

módszereit alkalmazzák a levélszemét

és a benne elrejtett kártékony

szoftverek tanulmányozásában, hogy

ezzel is segítsék észlelésüket és ártalmatlanításukat.

2021.02.10. | | 23

ELŐFIZETÉS

12 hó • 11 340 Ft

6 hó • 5 700 Ft

3 hó • 2 865 Ft

Informatika a versenyképességért

piacter.project029.hu • terjesztes@project029.hu • +36 1 577 4300

computerworld.hu • computerworldhu

Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés nem mondható fel. További információért hívja a 06-1/577-

4301, nem emelt díjas telefonszámot, vagy írjon a terjesztes@project029.hu e-mail címre. Megrendelése

egyben önkéntes adatközlés is. Az adatközlő hozzájárul, hogy közölt adatait a kiadó előfizetői

névjegyzékében nyilvántartsa, és számára előfizetésekkel, akciókkal kapcsolatos tájékoztatókat küldjön.

Megrendelésével továbbá hozzájárul, hogy a kiadó tájékoztató- és reklámanyagokat küldjön, és az itt

közölt adatokat marketingcélból a hozzájárulás visszavonásáig kezelje. Az adatközlés a kiadó címére

(Project029 Magyarország Szolgáltató Kft. 1374 Budapest 5, Pf. 578) írt levéllel bármikor visszavonható.

Minden jog fenntartva!

Computerworld magazin 2021.02.10.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?