Anyagtan kidolgozott

A beágyazóanyagok összetétele; velük szemben támasztott követelmények
A beágyazóanyagok
fogpótlások készítésekor régebben a viaszminta hőhatás következtében beálló tágulásával
(viaszexpanzió) igyekeztek kiegyenlíteni az öntőfémek zsugorodását
majd áttértek a beágyazóanyagok alkalmazására --> kötéseik és hőtásulásuk útján érhető el a
térfogatváltozás kiegyenlítése
beágyazó: tűzálló és kötőanyagból áll
tűzálló anyagok: homok (kvarcliszt, szilícium-oxid), bolus alba, horzsakőpor, samottpor,
talkum, azbeszt- és csillámpor --> ezek az anyagok vízzel összekeverve nem keményednek meg,
ezért szükség van kötőanyagra: (aranyötvözetekhez használt beágyazóban:) gipsz, kobalt-króm
vagy saválló acélötvözet beágyazójában cementszerű (szilikát) vagy szilikonbázisú anyag
titánból készült koronák és hidak beágyazásához szilikátmentes alumínium- és
magnéziumalapú beágyazóanyagot javasolnak
bolus alba, talkum, kréta, és az azbeszt az öntvényüreg felületének finomítását szolgálja
a beágyazóban adalékanyagok is vannak (max 2%, tulajdonságok javítása) pl.: bórax,
NaSO4 (kötés siettetése ill. Késleltetése), NaCl, LiCl (növeli a hőtágulást), szén az öntvényüregben
redukálóan hat
beágyazóanyagok 2 okból tágulnak:
kötési tágulás: por alakú beágyazó + víz összekeverve megkeményedik (gipsz vízfelvétele)
hőtágulás: a formát öntés előtt megfelelő hőfokon előmelegítik (kvarcnak vagy változatainak
hatására) --> a fogászati beágyazóanyag rendszerint alfa-kvarc, béta-krisztoballit, tridimit és
kötőanyag keverése (a beágyazóanyag hőtágulása a kvarc mennyiségétől és minőségétől függ, de
növelhető kül. Anyagokkal, víz hozzáadása viszont csökkenti a tágulást)
--> ez a két tágulás összege: teljes tágulás --> kiegyensúlyozza a fém zsugorodását
a gipsznek nemcsak a kötési tágulásban van szerepe -->tágul hő hatására is (300°-ig,
melegebben zsugorodik, hűtéskor tovább zsugorodik)
a beágyazó gipsztartalma magas hőfokon bomlik, kén szabadul fel --> ezüst-palládium
ötvözetek öntésekor erre figyelemre kell lenni!
A beágyazó nyomási szilárdsága is fontos (híd, betét készítésekor) --> csak a nagy
szilárdságú beágyazó képes ellenállni az öntéskor jelentős erővel beáramló olvadt ötvözetnek (gipsz
növeli, víz csökkenti a szilárdságot)
a beágyazóanyag lyukacsossága (porozitása) --> túlzott porozitás tönkreteheti az öntvényt
porozitást idézhet elő a beágyazóba keveredett levegő, sok kvarc, nagy kvarcszemcsék,
képződő gázok, keveréskor adott túl sok víz (ez ellen: vibrátor használata, vákuumban végzett
beágyazás)
bizonyos fokú porozitás azonban szükséges
magas olvadáspontú ötvözeteket nem szabad gipsztartalmú beágyazóanyagba önteni, mert
magas hőfokon a gipsz bomlik!
Használati utasítás megadja az előmelegítés hőfokát és tartalmát
a fémkerámiai módszer ötvözetei speciális beágyazóanyagot igényelnek
klasszikus beágyazóanyagok mindegyikének hőtágulása meghaladja a kötési tágulást
össztágulásuk messze elmarad a nemesfémmentes ötvözetek zsugorodásától