Anyagtan kidolgozott

Fémkerámia ötvözetek csoportosítása, összetétele, fizikai tulajdonságai.
Ea.:
Keramizálható fémötvözetekkel szemben támasztott követelmények
1. Stabil oxid-rétegnek kell kialakulni a felületen (hőkezelés), ami biztosítja a kémiai kapcsolatot.
2. Hőtágulási együtthatójának a kerámiáéval azonosnak kell lennie.
3. Olvadáspontjának magasabbnak kell lennie a kerámia olvadáspontjánál.
4. Nagy keménység (hajlító szilárdság), rágás során nem deformálódik.
kompozíciók
Fémkerámia kompozíciók
Hosszú tapasztalat
Minden régióban alkalmazható
Új teljes kerámia rendszerekhez képest rosszabb esztétika
Fémváz a preparációs határig van kiterjesztve – szürke szegély
Alkalmazható ún. Schulter kerámia ennek elkerülésére (rágóerőknek kevésbé kitett
területeken)
Fém és porcelán kötése (fontos!)
Felérdesített fémfelületen mechanikai rögzülés
Szinterezés közbeni zsugorodás mechanikai rögzülés
Fém felületén lévő oxidréteg – oxigénhíd (kovalens kötés)
Fém felületére rétegzett kerámia által tartalmazott tapasztóoxidok (cink-oxid, titánoxid,
indium-oxid, cirkónium-oxid)
Nem nemesfém fémötvözeteknél ionos kötés
Internetről:
(Fogpótlásokhoz használatos ötvözetek: nemesfém és nem nemesfém ötvözetek --> további
felosztás összetevők alapján)
A tiszta kerámia rideg, törékeny ezért gyakran ötvözetekkel együtt alkalmazzák. Kettejük között
erős kötés létesül, hőtágulási együtthatójuk hasonló. A fém és a kerámiainterfacen csapokat
alkalmaznak. A felület érdessége növeli az affinitást, de a kerámia hólyagmentes penetrációját
biztosítani kell. Általában homokfúvással érdesítenek. Ahűtés alatt az ötvözet kontrakciója enyhén
nagyobb. Enyhe reziduális kompresszió a porcelánon kedvez a hajlító igénybevételnek. Nemesfém
ötvözeteknél: vas jelenlét javítja a szerkezetállóságot, a platina és a palládiumnöveli az
olvadáspontot és csökkenti az expanziót, az ón, indium, gallium, kobalt növeli a szilárdságot és
csökkenti az olvadáspontot. Nemesfém mentes ötvözeteknél: nikkel, titán esetében a Ni3Al és a Ti3Al
növeli aszilárdságot, a berillium csökkenti az olvadáspontot, a ruténium az önthetőséget fokozza.A
fém fogpótlások ráégetett porcelánnal jól leplezhetők, ezt az eljárást fémkerámiának nevezik. A
porcelán tulajdonságainak szigorúan alkalmazkodnia kell a fémváz ötvözetéhez. Nem teljesen
tisztázott, hogy mi hozza létre a porcelán és a fém közti kapcsolatot, de feltehetően mechanikai,
kémiai, fizikokémiai, és metallográfiai tényezői isvannak. A felérdesített fémfelületen a mechanikai
összekapaszkodás is szerepet játszik. Az oxigénhíd-elmélet szerint a fém felületén keletkező
oxidréteg köti meg a porcelánt. Nemesfémek esetén ennek létrejöttéhez oxidációs elemet kell
hozzáadnunk (aranynál azón és az indium segít), a nem nemesfémeknél szabadlevegőn való
hevítésekor létrejön. A legelfogadottabb elmélet szerint a kötés több mint 50%-ban kémiai. A fém
felületén keletkező oxidréteghez a kerámia szilícium molekulái különleges affinitással kötődnek. A