Anyagtan kidolgozott

Kötés után a cement lyukacsos a kötés során keletkező szénsavképződés miatt,
de ez nem hat a keménységre. Ez a tulajdonság a szájban idővel nedvfelvételhez
vezethet, ami következménye a híd/korona eltávolításakor érezhető bűzösség.
Felhasználási területe: inlay-ek, koronák, hidak rögzítése betétüregekben,
valamint az előkészített fogak csonkjain.
A rögzítőcement így szerves része lesz a fogpótlásnak. Emiatt a rögzítőcementet
fogpótlásanyagként tartjuk számon.
2. polikarboxilátcementek (karboxilátcement, cink-polikarboxilát-cement,
poliakrilátsavas cement)
• por és folyadék formában kerülnek forgalomba.
• A por a foszfátcement porhoz hasonlóan cink-oxidból áll + Mg-oxid, Caoxid,
Ca-fluorid.
• A folyadék poliakrilsav 40%-os vizes oldata.
• A kimért por és a folyadék összekeverése után rögzítésre alkalmas,
megkeményedő anyag keletkezik.
• A poliakrilsav pulpakárosodást nem idéz elő.
Előny a cink-foszfát cementhez képest, hogy nedves fogfelületen is tapad. A fog
Ca-ja és a polikarboxilát között kémiai kötés létesül.
Felhasználása: tömések készítése, inlay, koronák, hidak rögzítése, de NEM
használható csapod koronák rögzítésére olajtartalmú gyökértömés után!
3. Kőcement, vagy szilikofoszfát cement
• tulajdonképpen a szilikát és a foszfátcement keveréke, azaz olyan
foszfátcement, amely pora tekintélyes mennyiségű szilikátcementport is
tartalmaz.
• Nem annyira áttetsző mint a szilikátcement, a nyálban csak kevéssé
oldódik, a terhelést rágáskor nagyobb kopás nélkül bírja.
• A pulpát alig veszélyezteti nagyobb mértékben a foszfátcementnél.
E tulajdonságai révén alkalmas végleges tömés készítésére kevéssé szembetűnő
helyen.
Mivel nem sikerült ebben sem megszűntetni a szilikát pulpát károsító hatását,
használata gyerekek és fiatalkorúak fogaiban nem ajánlatos.
A kőcement is több színben kerül forgalomba. Ugyanúgy keverjük, mint a már
ismertetett cementeket. A folyadék 1 vagy több cseppjéhez adjuk a pornak előbb
mintegy felét egyszerre, majd másik felét apró részletekben. A kész tömés