római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

Mint azt már korábban említettem, a provincia elsősorban katonai szempontból volt
lényeges a birodalom számára, az erőket a dunai limes védelmére koncentrálták. A villák
és a telepek elsősorban mezőgazdasági művelésből, illetve lokális szintű kézműves iparból
éltek. A lejtőkategória mellett a kitettség is jelentős hatással van a mezőgazdasági művelési
formákra, amelyet majd a későbbiekben mutatok be.
4.3.5 GEOLÓGIA ÉS TALAJTÍPUS
A rómaiak villagazdaságaik telepítésénél különösen kedvelték a jó adottságú, termékeny
talajú területeket, ahol nagy haszonnal termelhettek, 441 hiszen a mezőgazdasági
tevékenység végzésének alapfeltétele a megfelelő, művelésre alkalmas talaj: a bajor
településrégészet kutatásai alapján 442 a rómaiak tudatosan a legjobb termőterületekre
telepedtek (elsősorban löszön, barna erdőtalajon találhatóak meg településeik,
Somogyjád, 443 de az általam vizsgált Balaton-felvidék példája is ezt mutatja), és a
terméketlen homokos területeket nem népesítették be.
A Balaton-felvidék termékeny talajai kiváló alapot nyújtottak a mezőgazdasági
termeléshez (ld. 4.17 táblázat, valamint 4.54-4.57 ábra). 444 Az általam vizsgált terület 30
%-án, azaz csaknem 70.000 hektárnyi területen Ramann-féle barna erdőtalaj található: az
összes vizsgált lelőhely fele, illetve a feltárt villák és telepek 63 %-a ezen a talajon épült
fel. Arányaiban ezt követi a rendzina, illetve a podzolos barna erdőtalaj, amelyek közel
50.000 és 60.000 hektárnyi területet borítanak, és amelyeken együttvéve – mind az összes,
mind pedig a feltárt objektumok esetében – a lelőhelyek közel negyede létesült. 10-15.000
hektárnyi területen találunk jó tápanyaggazdálkodású, humuszos, vízhatás alatt álló
területen képződött réti csernozjom talajt, illetve síkláptalajt, amelyeken együttvéve a
lelőhelyek alig több mint 13 %-a jött létre. A vizsgált területemnek elhanyagolható részét,
együttesen mindössze 2,3 %-át borítja kedvezőtlen adottságú erubáz talaj, a vizsgálati
területem északnyugati szélén megjelenő, római kori települési formával nem rendelkező
csernozjom barna erdőtalaj, illetve réti talaj, amelynek – nagymértékű vízborítottsága
révén – sajátossága, hogy csak szárazabb években képes jó termést hozni.
441 BÍRÓ 1999
442 Ld. BENDER 1994, p. 275.
443 HORVÁTH 2006, p. 3.
444 Ld. SZILASSI 2010, pp. 63-68.
96