római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

4.1 táblázat: A vizsgált lelőhelyek fennállási ideje
4.3 diagram: A vizsgált lelőhelyek fennállási ideje
4.4 diagram: A feltárt lelőhelyek fennállási ideje
A meghatározható fennállási idejű lelőhelyek száma ugyan a villákként definiált
lelőhelyeknél magasabb, de az arány a telepek és villák esetén közel azonos képet mutat:
az 1. században a megtelepedés aránya alacsony (ezek a lelőhelyek zömmel a Veszprém-
Nagyvázsony-Tapolca irányában haladó jelentős főútvonal mentén, tehát a Bakony
magasabb régióiban alakultak ki, és ennek az útnak az Aquincum-Sopianae útvonallal
metsződő csomópontjánál, valamint Fenékpusztánál, a Sopianae felé vezető Balatoni
átkelőnél, ld. 1.10 és 1.16 ábra), a 2-4. században emelkedő képet mutat, ez minden
bizonnyal a 2. század végén bekövetkezett germán pusztítást követő újjáépítésekkel, 437
illetve a severusi konjunktúra a Balaton környékére gyakorolt közvetett hatásával is
összefüggésbe hozható, míg az 5. századra újra szórványossá válik. 438 Azonban a
437 FITZ 2003, p. 207.
438 Ld. még MÓCSY 1990, p. 233.
84