római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

szelvénye fedi le) és a DDM-100 száz méter rácstávolságú raszteres állomány képezte.
Geológiai fedvényként a Magyar Állami Földtani Intézet geológiai szelvényeit (a Balatonfelvidék
földtanára vonatkozó 1:50.000 térképével, 430 valamint a Magyarország genetikus
talajtérképe című kötet térképlapját 431 ) használtam. Mindemellett a régészeti anyagokat, az
MRT köteteiben közölt térképvázlatokat, illetve történeti térképeket is elemeztem (a 189
lelőhelyre vonatkozó részletes adatokat ld. a 4. és 5. Függelék összefoglaló táblázataiban).
4.3.1 FENNÁLLÁSI IDŐ
A villagazdaságok és telepek tényleges fennállási ideje a legtöbb esetben, különösen a
csupán a régészek bejárása során lokalizált lelőhelyek esetén, pontosan nem
meghatározható, itt az esetlegesen előkerülő leletek (pl. érmek, edénytöredékek) korára
hagyatkozhattam: a vizsgálatomban a fennállási idő tehát azt mutatja, hogy a leletek
alapján az adott lelőhely az adott évszázadban bizonyosan fennállt, az adatok azonban
leletek hiányában nem pontosíthatóak (1.16 és 4.46-4.49 ábra). 432
Célom az ismert leletek, épületek korának összegyűjtése volt, amely jól
reprezentálja az 1. századi korai, megtelepedési időszakot a provincia életében: itt csak
kevés teleppel, illetve veteránvillával (pl. Gyulafirátót) találkozunk, ezek is inkább a
század második felére keltezhetőek. 433 Az 1. századi ismert villagazdaságok kis száma
valószínűleg a korai kőépítkezések hiányának is betudható. 434 A romanizálódás 2. századi
fellendülésével és a 3. századi viszonylagos gazdasági felvirágzás idején megugranak a
leletek. Szintén sok lelet került elő a viharossá váló 4. századdal kapcsolatban is, amikor a
barbár betörések elől gyakran rejtettek el értéktárgyakat, többek között érmeket. A
régészeti feltárásokból ismert balácai, gyulafirátóti, örvényesi és szentkirályszabadjai
épületeket többször is bővítették, átépítették: 435 e hosszú életű villagazdaságok gazdag, jól
datálható leletanyaggal bírnak. 436 Az alábbi táblázat és grafikonok nem a lelőhelyek valós
számát mutatják, hanem az adott évszázadban – a leletek tanúsága szerint – a fennállt
villák és telepek mennyiségét érzékeltetik (4.1 táblázat, 4.3 és 4.4 diagram).
430
BUDAI 1999
431
STEFANOVITS 1961, p. 14.
432
A fennállási idő és a környezeti adatok összefüggésének egyik legfontosabb eleme a Balaton vízszintjének
meghatározása, amelyet a 3.1 fejezetben mutattam be.
433
Erről ld. GABLER 1994a, p. 149. is
434
Erről ld. GABLER 1994a, p. 151. is
435
Ezek közül feltehetően a balácai a legkorábbi, in: PALÁGYI 2003a, p. 241.
436 DAX 1985, p. 31.
83