római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

kötetében jelenik meg, itt több villát említenek, míg az MRT 1 kötetében kevesebb,
nagyjából harmadannyi lelőhelyen több telepet említenek (4.2 diagram). 428
4.2 diagram: A lelőhelyek megoszlása a Magyarország Régészeti Topográfiája köteteiben
(*sötétzöld színnel a villákat, míg világoszölddel a telepeket jelöltem)
E feltűnő eltérésre az adhat magyarázatot, hogy egyrészt a változatos környezeti viszonyok
miatt – hiszen a Badacsony, Szigliget környékének mocsarasabb területei kevésbé
alkalmasak a megtelepedésre, míg a Bakony, Keleti-Bakony, Déli-Bakony vonulatai
lényegesen ideálisabbak erre, a talaj minősége a műveléshez is megfelelőbb lehet – a
Balaton keleti-délkeleti részén sűrűbb megtelepedéssel számolhatunk. Másrészt a Balaton
északi partjának nyugati, illetve keleti szakaszát felvonultató művekben erőteljes
különbség mutatkozik meg a villa fogalmának alkalmazásakor is, ennek oka lehet, hogy az
MRT 1 úttörő kötete korábban készült, vagy pedig valóban más jellegű megtelepedéssel,
más adottságokkal számolhatunk. 429
A 189 lelőhelyből 88-at villának, 101-et pedig telepnek tekintenek, amelyek
közül több összetartozó lehetett (pl. a fentebb már bemutatott ösküi villagazdaságok),
három objektum pontos helye pedig nem lokalizálható (ezeket a többnyire 19-20. századi
leírásokban szereplő lelőhelyeket az 1960-as évekbeli, MRT-hez kapcsolódó
terepbejárások már nem tudták lokalizálni, vagy azok valószínűleg más lelőhelyek részét
képezték). Az általam vizsgált lelőhelyeknek alig 14 %-án történt feltárás, a többi
lelőhelyet építési törmelékek, vagy csupán cserépmaradványok alapján határozták meg
villaként, illetve többnyire egyéb telepként.
Az adatbázis alapját a HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft. 1:25.000-es
méretarányú, Gauss-Krüger vetületű katonai topográfiai térképei (vizsgálati területemet kb.
25 darab szelvénye fedi le), a Földmérési és Távérzékelési Intézet 1:10.000-es
méretarányú, EOV vetületű topográfiai térképei (vizsgálati területemet kb. 70 darab
428 A legtöbb lelőhelyet az MRT készítésénél zajlott terepbejárások alkalmával határozták meg, én is ezt
vettem alapul, a többi régészeti irodalom összehangolásával. Az MRT 1 a Zánkától nyugatra eső sávban
tárgyalja a napjaink településein fellelhető lelőhelyeket, míg az MRT 2 ettől keletre mutatja be Veszprém
megyét. A két kötet eltérő fogalomhasználata a lelőhelyek megoszlásában is megnyilvánul, ezt mutatja be
a 4.2 diagram.
429 Az eltérés oka lehet a föld ára, illetve a fenékpusztai erőd jelenléte is, ld. GABLER 1994a, pp. 150-151.
82