római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
adottságok is erősen befolyásolhatják a mérést, amelyek közül a legjelentősebb a talaj<br />
minősége. Egyes esetekben több adottság is fennállhat egyszerre: a fentebb bemutatott<br />
Gyulafirátót és Öskü esetén mérési területenként változtak a körülmények a száraz, köves<br />
talajtól a frissen szántott területen át a forrásokhoz közeli nedves zónákig, míg<br />
Szentkirályszabadján egyenletes volt a felszín.<br />
Az általam vizsgált <strong>villák</strong> felméréseinek segítségével kiszűrhetővé váltak a<br />
különböző eljárások közül a leginkább alkalmazható mérési metódusok, amelyek nagyban<br />
függenek az említett környezeti adottságoktól. Így információt nyerhetünk többek között<br />
arról is, hogy mely területeket tartották leginkább letelepedésre alkalmasnak a <strong>római</strong>ak: a<br />
források közelsége, a közel sík terület határozta meg a helyszínt. Ezek a <strong>villák</strong> napjainkban<br />
főként külterületen, többnyire szántó művelés alatt álló területeken fekszenek, így kiváló<br />
alanyai a roncsolásmentes vizsgálatoknak.<br />
4.3 TÉRINFORMATIKAI VIZSGÁLATOK<br />
Térinformatikai elemzéseim célja a Balaton északi partjának terepmodelljén keresztül<br />
megvizsgálni a <strong>római</strong> <strong>kori</strong>, a Magyarország Régészeti Topográfiájának köteteiben (a<br />
továbbiakban MRT) és más vonatkozó régészeti irodalmakban és anyagokban villának,<br />
illetve telepnek tulajdonított lelőhelyek lokális környezeti jellemzőit. A lelőhelyeket Arc<br />
GIS 9.3 és Erdas Imagine 8.7 szoftverek felhasználásával térinformatikai elemzés alá<br />
vetettem, amelyeket pontokként jelenítettem meg: mivel a Balaton-felvidéken zömmel<br />
középbirtokokkal számolhatunk, az átlagosan három-négy hektár területű<br />
birtokközpontoknak és 20-125 hektáros birtoktestjeiknek mint feltételezett lelőhelyeknek a<br />
középpontját igyekeztem megfogni. Koordinátájukat terepbejárás alkalmával kézi GPS<br />
készülékkel vagy a geodéziai felméréseken használt totális állomás alkalmazásával, illetve<br />
a régészeti irodalmaknak a mai térképekkel és légi felvételekkel történő egybevetésének<br />
segítségével határoztam meg. A vizsgálat tárgya alá esik többek között a lelőhelyek<br />
lejtőkategóriájának, kitettségének, tengerszint feletti magasságának, továbbá a Balatontól<br />
és a forrásoktól, 426 illetve egymástól való távolságának és sűrűségének meghatározása.<br />
426 A vízrajzi adottságok és összefüggések bemutatását ld. a 3.1 fejezetben.<br />
80
Change language