római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

egy nagy, vörös homokkő táblát ástak ki, amely alatt hamuval telt urnát, csontokat, pénzt
és egy ezüstkorsót találtak. 421
Rómer Flóris leírása szerint a Meggyespusztától délkeletre futó dűlőút két oldalán
is római nyomok észlelhetőek, és az itt előkerült töredékekről és leletekről is írt:
„Fölkerestem Véghelyi János asztalos mestert, kinek földjein – Szobahelynek nevezik e
dülőt – a fürediekhez hasonló négy vörös kőoszlop találtatott. Megváltám muzeumunk
számára, de nagyon fájlaltam, hogy az ugyanott talált vastag téglákat – melyeken, mint a
találó mondá – irás is volt – és azon nagyobbszerű hamvvedret, mely nem régen töretett
össze, meg nem kaphattam. Véghelyi vallomása szerént létezik valami 3□°-nyi boltozat is e
tájon, melyet felbontaniok nem sikerült, minthogy a kőkeménységü ragasz minden kapának
ellenállt – ha költséget sikerülend e célra gyüjtenem, róla tán idővel többet is fogok
közölhetni.” 422 Rómer mindemellett római érmékről is említést tett. 423 Kuzsinszky Bálint a
20. század elején egy római kori falszakaszt észlelt. 424
A geofizikai mérést az 1990-ben telepített fenyvestől közvetlenül nyugatra
végeztük, ahol a vizsgálathoz kilenc darab 10x10 méteres négyzetet jelöltünk ki, amelyeket
0,5x0,5 méteres raszterekben, fél méteres mélységig, Schlumberger-módszerrel mértünk
fel (4.36-4.40 ábra). A terület korábban szántó művelés alatt állt, ma legeltetésre
használják. A sík, gyommentes vizsgálati területen egy sekély árok húzódik keresztül,
amelyben építési törmelékek jelentkeztek. Az időjárás kedvezőtlen alakulása miatt csak
egy keskeny területet tudtunk felmérni, amelyben egy északnyugat-délkeleti tengelyű,
nagyméretű elszíneződés jelentkezett (4.41 ábra). Semmiképpen sem hagyható figyelmen
kívül, hogy a terület egykor szántó művelés alatt állt, így elképzelhető, hogy ennek a
hatásnak tartós megőrződéséről van itt szó, ám az észlelt elszíneződés megegyezik a légi
felvételen látható L alakú objektummal. 425 A kedvező anomáliák miatt tehát mindenképpen
számolhatunk ezen, illetve a környező területen épületek jelenlétével: a fenyvesben
törmelékhalmok, a dűlőúton két párhuzamos, szintén északnyugat-délkeleti irányú köves
sáv húzódik át, az úttól délre fekvő szántóban pedig tegula töredékek láthatóak (4.42 és
4.43 ábra).
A geofizikai mérések végzéséhez rendkívül fontosak a megfelelő környezeti körülmények:
a nedves talaj az áram vezetéséhez elengedhetetlen, míg a visszahúzódó vegetáció azért
fontos, hogy minél kevésbé akadályozza a mérés végrehajtását. Emellett azonban a helyi
421 MRT 2, p. 190.
422 RÓMER 1990, p. 190.
423 RÓMER 1990, p. 190
424 MRT 2, p. 190.
425 Ld. 5.1 fejezet
79