római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

4.2.1 A GYULAFIRÁTÓTI VILLA GEOFIZIKAI FELMÉRÉSE
A pogánytelki villagazdaság 414 geofizikai vizsgálata során a terepen még jól észlelhető
épülete és a mára már nem látható objektumok által kibocsátott jeleket kívántam
összehasonlítani: az ismert épület segítségével próbáltam lokalizálni a további elemeket. A
geofizikai felmérés célja tehát a légifotón és a helyszínen is észlelhető III. számú épület
próba-felmérése volt, amelynek segítségével azonosíthattam az általam választott mérési
módszer helyi adottságoktól is függő (pl. talajtípus, talajnedvesség) megbízhatóságát, ami
után sor kerülhetett a – mára sem terepen, sem légi fényképen nem azonosítható – IV. és
V. számú épületek feltételezhető területének felmérésére (M83, M86, M87 és M90 ábra).
A mérést 2008. novemberében és decemberében végeztük. 415 A vizsgálat számára
az időjárási körülmények megfelelőek voltak: a mérést megelőző napok esőzései miatt
viszonylag nedves talajon, csapadékmentes időjárás és nagyrészt már visszahúzódó
vegetáció mellett dolgozhattunk. A terep mozgalmassága (így a teraszos kialakítás, illetve
a korábban bemutatott lövészárok) és a gyomnövényzet miatt csak 10x10 méteres mérési
területek kijelölésére volt lehetőségünk. Az egyes négyzeteket 0,5x0,5 méteres raszterekre
osztottuk, valamint hozzávetőlegesen fél méteres mélységig mértünk, ún. Schlumbergermódszerrel:
ez a technika egy viszonylag gyors, a változatos felszínen jól alkalmazható, és
megbízható eredményeket hozó mérést tesz lehetővé.
A geofizikai vizsgálat során kilenc négyzet területén végeztünk mérést (4.25
ábra): a III. számú épületet tekintettem mintaterületnek, amelynek segítségével
összehasonlítottam a IV. és V. számú épületnél, a felső kemencéknél, és egy útszakasznál
kapott eredményeket a biztos adatokkal. A III. számú épület területén három négyzetet
jelöltünk: kettőt a felszínen és légi fényképeken is jól látható sekély árkok 416 felett, egyet
pedig ezektől közvetlenül északra, ahol még kőtörmeléket észleltünk, de ez a rész már
biztosan nem képezte az épület részét. Az árkoktól határolt szakaszon végzett mérést
számos építési törmelék, a terepi adottságok, illetve a helyi gyomnövényzet (Verbascum
speciosum, Rosa sp., stb.) erőteljesen megnehezítették. Ezek a felmérésen sötét, illetve kék
foltokként jelentkeznek: a sötét négyzetek a kövek nagyobb nedvességtartalma miatt adott
erősebb jelek, a kék foltok pedig a be nem mérhető raszterek ún. kivakítása miatt láthatóak.
A vizsgálat során egymással párhuzamosan futó és egymásra merőleges falszakaszokra és
414 Ld. 6.1 Függelék
415 A mérésben az alábbi, Kertépítészeti Műemlékvédelem Szakirányos hallgatók vettek részt: Balatoni
Bálint, Dancsuly Krisztina, Dücső Boglárka, Erdélyi Bernadett és Klagyivik Mária. További segítséget
nyújtott Firnigl Dóra és Bálint Béla, aki a geodéziai felmérést is készítette. Munkájukért ezúton is hálás
köszönettel tartozom.
416 Ezek az árkok minden bizonnyal még a Rhé Gyula által végzett ásatásból maradtak ránk.
76