római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

4.2 GEOFIZIKAI FELMÉRÉSEK
A római kori történeti tájra vonatkozó ismereteink bővítéséhez különösen nagy szükség
van a roncsolásmentes eljárások alkalmazására, hiszen kevés korabeli térképi és írott
forrással rendelkezünk a római kori, provinciális villagazdaságokra vonatkozóan. Így
többek között jól alkalmazhatóak geodéziai mérésekkel alátámasztott geofizikai mérések
is, amelyek eredményei a légi fényképekkel vethetőek össze. Az általam használt, a
fajlagos talajellenállás mérésén alapuló műszer jól használható a római villák esetén is. 409
Az egyenáramú geoelektromos kutatás során áramot vezetünk a földbe, az elektromos
feszültséget pedig a felszín pontjain mérjük: ennek eredményeként láthatóvá válnak a
felszín alatt rejtőző falak, árkok nyomai. 410 A geofizikai mérések előnye, hogy viszonylag
gyorsan nagy felületek is vizsgálhatóvá válnak, ám nehézségeket jelenthetnek olyan,
későbbi korokból származó objektumok, amelyek megbolygatták a vizsgált területet (pl.
föld alatti vezetékek, csatornák, illetve az általam vizsgált villák esetén több helyen 20.
századi lövészárok-rendszer is megjelent).
A Balaton környékén napjainkig több kisebb méretű és mindössze három
jelentős, nagy kiterjedésű római kori lelőhelyen zajlottak geofizikai felmérések.
Nemesvámoson a balácai villagazdaságnál Sőrés László és Fatsar Kristóf végzett
felméréseket, amelyek a villa egy-egy részletét érintették (4.16 ábra). 411 A másik
jelentősebb villagazdaság, ahol nagy kiterjedésű geofizikai felmérések zajlottak,
Örvényesen található. 412 Több mérést végeztek Keszthely-Fenékpuszta római erődjénél is,
amelyek elsősorban a település még feltáratlan délnyugati negyedének feltérképezését,
illetve a korábban C-vel jelzett épület alaprajzának tisztázását célozták meg (ld. M104
ábra). 413 Saját felméréseimmel bővítettem a geofizikai vizsgálat alá vont villák körét:
munkám során egy korábban már teljesen feltárt, egy részben feltárt, és egy, csak a
terepbejárások által villagazdaságnak nevezett lelőhelyet vizsgáltam meg.
409
A felmérés során az RM 15 nevű műszert alkalmaztam (Geoscan Research, UK)
410
AITKEN 1982, MESKÓ 1989, PUSZTA 2002, pp. 61-83, FATSAR 2005, CAMPANA 2009 tanulmányai, OSWIN
2009, valamint FATSAR 2010, pp. 51-52.
411
SŐRÉS 1989 és FATSAR 2005, és ld. még 6.1 Függelék. Mindkét mérés a fajlagos ellenálláson alapult,
előbbi vizsgálat a villagazdaság délnyugati részén és a III. számú épületnél zajlott, utóbbi pedig a VIII.
számú épületnél, az I. számú épület mellett az északi udvarban, illetve a főépülettől nyugatra, a
körítőfalnál, ahol feltételezhetően egy gyümölcsös nyomait mutatják a mérési eredmények.
412
Ld. 6.1 Függelék
413
Bővebben ld. Fenékpuszta bemutatását a 6.2 Függelékben.
75