római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
elő Müller Róbert ásatásából a korábban részletesen bemutatott nagyméretű, négy<br />
periódusú épület. A felvételen még nem látszik az egregyi Jézus szíve templom, amely az<br />
1990-es évek közepén épült fel a már itt álló harangláb mellett (4.14 és M23 ábra).<br />
A FÖMI 1964. évi repülésén, 399 amelyen az ak<strong>kori</strong> kékkúti Maktyáni-dűlő<br />
területe látható, több folt is elkülöníthető, amelyek közül az egyik – meglehetősen halvány<br />
elszíneződés – egyértelműen a II. számú épülettel azonosítható. Ettől északkeletre, a II.<br />
számú épülettel szemközt, a földút közelében, attól hozzávetőlegesen 15-20 méterre,<br />
illetve kissé délnyugatra 100 méterre további foltok láthatóak, amelyek talán szintén<br />
épületként azonosíthatóak (4.15 és M31 ábra). Előbbi minden bizonnyal az I. számú épület<br />
helyét mutatja: a Google Earth felvételén határozottabban körvonalazódó, elnyújtott<br />
téglalap alakú, közel észak-déli tengelyű elszíneződés is ezt látszik igazolni. 400<br />
Baláca puszta villagazdaságára vonatkozóan több légi felvétel is jól<br />
alkalmazható. A Had<strong>történeti</strong> Intézetben őrzött fotón 401 a halomsír látható, amelyet egy<br />
egykor minden bizonnyal útként funkcionáló sáv köt össze a tőle dél-délkeletre lévő<br />
birtokközponttal, ugyanakkor jól látszik a XII. épületnél lévő elszíneződés is, amely út,<br />
árok, vagy a Nagy-kúthoz futó vízvezeték lehetett. Az 1976-tól újrainduló ásatások – a<br />
korábbi ásatási adatok korrigálásán túl – a főépülettől délnyugatra, illetve északkeletre<br />
lévő, még feltáratlan részek megismerésére irányultak. A villagazdaság területén ekkor<br />
ku<strong>kori</strong>cát termesztettek, amely növekedési jelenségeket mutatott (4.16-4.18 ábra). 402 Egy<br />
1985. évi légi felvétel 403 az I. számú épület már elkészült védőtetőjét, valamint a feltárás<br />
alatt álló III. és X. számú épületet mutatja, de a villát övező szántó vegetációjában<br />
jelentkező pozitív, illetve negatív növekedési jelenségeknek köszönhetően felfedezhető<br />
rajta a körítőfal, mindemellett pedig a falat a Nagy-kúttal, ill. a falat a halomsírral<br />
összekötő vonalakat is sejteti. A halomsírtól nyugat-délnyugati irányban pedig a halom<br />
emeléséhez nyitott ó<strong>kori</strong> anyagnyerőhely nyomai látszanak (4.19 és 4.20 ábra).<br />
Az örvényesi villagazdaság területét mutató felvételen 404 még látható az I. számú<br />
épület fölé 1964-ben emelt védőtető (ez a 2005-ös ortofotón már hiányzik), az I. számú<br />
épületet a IV. számú, egykor fürdőként funkcionáló épülettel összekötő árok, a II-III.<br />
399 FÖMI Archívum 64-209/2297, 1964<br />
400 A régészeti irodalmak I. számú épületre vonatkozó utalásai hiányosak, ld. 6.1 Függelék, illetve hibásak: B.<br />
Thomas Edit térképe mind az utak haladási irányát, mind a tájolást pontatlanul ábrázolja, in: B. THOMAS<br />
1964, 23. ábra, p. 53.<br />
401 Had<strong>történeti</strong> Intézet Térképtára, 14861 számú felvétel: az 1951. évi balácai légi felvétel kiértékeléséről ld.<br />
PALÁGYI 1989a. Ugyanezeket a jelenségeket mutatja a FÖMI későbbi repülése is.<br />
402 PALÁGYI 1989a, p. 17. 1984 száraz nyarán pedig negatív növekedési jelenségek, több épület nyomai is<br />
megmutatkoztak, több épület nyomai is, ld. PALÁGYI 1995, p. 4. A növényi jelenségeknek köszönhetően az<br />
épületek alaprajza a levegőből pontosan azonosítható.<br />
403 FÖMI Archívum 85-051/1225, 1985<br />
404 FÖMI Archívum 85-042/8864, 1985<br />
73
Change language