római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

helyiséggel záródó épület volt a főépület, 391 amelynek pontos kiterjedése nem ismert, déli
része ugyanis már feltehetően a kövesdi templomrom alá esik. Ettől nyugatra egy téglalap
alakú, több osztatú épület részlete, míg távolabb egy elnyújtott téglalap alaprajzú,
északnyugat-délkeleti tájolású épület látható. A villagazdaság kiterjedése a jelenlegi
ismeretek alapján nem meghatározható. 392 A területen jelenleg szántó húzódik végig, a
középkori romokat pedig kisebb liget övezi. A terepbejárás során a szántóföldön, a már az
aratás előtt álló gabona ellenére is számos törmelék felfedezhető volt, elsősorban a főépület
északi-északkeleti részén, az apszisos aulát keretező helyiségeknél (4.8-4.10 ábra). 393
A kövesdihez hasonlóan nagy segítséget nyújtanak a légi felvételek Gyulafirátót
villagazdasága helyének azonosításában is: épületei közül – amint azt már korábban
bemutattam – csupán egynek a nyomai észlelhetőek a terepen: a több mint száz évvel
ezelőtti feltárásokból ismertté vált épületek helyszíni azonosítását a lövészárok-rendszer
ellehetetlenítette. 394 Egy 1985. évi, alacsony repülésű légi felvétel 395 tanulmányozásával az
árokrendszer délkeleti sarkánál épületre utaló mélyedéseket fedeztem fel, amelyre sikerült
ráilleszteni az I. számú épület alaprajzát. E feltételezést alátámasztani látszott, hogy a
helyszínen az árok ezen szakaszán apró köves, habarcsos foltokat észleltem. A légi
fényképen a már behatárolt I. és III. számú épület között, szintén az árok által átvágva, egy
négyzet alakú, sekélyebb mélyedés is látható, amelynek sarkánál egy kisebb négyzet is
kivehető, amely azonban függetleníthető az árokrendszertől: ezt az objektumot sikerült a
II. számú épületként azonosítani (4.11, 4.12, M83 és M90 ábra).
A Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban FÖMI) egyik, 1975. évi
felvételén 396 jól látszanak a Balatonakalihoz tartozó Ságpuszta középkori templomának
frissen konzervált romjai a Balaton partjának közelében haladó főút déli oldalán, a Vízmű
területén (M1 és 4.13 ábra). A középkori romok részben római kori épületeket fednek. 397
Az úttól északra fekvő szántóban nem láthatóak régészeti objektumok. Ságpuszta
környékén ekkor még nagyobb arányú szőlőművelés folyt, de a korábban említett, nagy
kiterjedésű törmelékes folt nem észlelhető a szőlőt és a szántót elválasztó földút mellett.
Az egregyi villa területe fölött készült 1984. évi, alacsony repülésű felvételen 398
még az egykori kertészet ágyásai és épületei láthatóak: részben ennek udvara alatt került
391 Párhuzamainak Gyulafirátót-Pogánytelek, Alsórajk-Kastélydomb, (Parndorf)-Bruckneudorf villái
tekinthetőek; az épület középudvara 17x20 méteres, in: PALÁGYI 2007, p. 2.
392 PALÁGYI 2007, pp. 1-2.
393 Papp Márton, Gruber Barbara és Szalay Péter hallgatók terepbejárása, 2011. június.
394 Ld. 6.1 Függelék
395 FÖMI Archívum 85-051/034/975, 1985
396 FÖMI Archívum 75-002/4645, 1975
397 Ld. 6.1 Függelék
398 FÖMI Archívum 84-011/6293, 1984
72