római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

4.1 diagram: A lelőhelyek meghatározásának lehetőségei
A mikroszintű vizsgálatok részeként terepbejárásokat végeztem. A lelőhelyek kétharmada
(122 db) napjainkban külterületen fekszik, ahol többnyire szántó vagy szőlőművelés zajlik,
vagy területüket legelőként használják. Mai települések belterületén a 186 lokalizálható
lelőhelyből mindössze 42 villa vagy telep maradványait határozták meg, további 22
lelőhelyet pedig laza beépítésű, többnyire zártkertes övezetben határoztak meg. A vizsgált
lelőhelyek környezetét részletesen az alábbiakban, valamint a 4-6. Függelékben mutatom
be.
A környezetrégészeti kutatások metódusa a különböző tudományterületek
módszereit együttesen alkalmazza a táj történetiségének vizsgálatakor. Ennek során
egyaránt szükség van a terület – elsősorban objektum szintű – régészeti módszerekkel
történő kutatására, a különböző korokból származó történeti térképek vizsgálatára,
távérzékelési módszerek alkalmazására (roncsolásmentes műszeres vizsgálat: pl. légi
fotózás, geofizikai vizsgálatok, LIDAR felszínradarozás, geodéziai felmérések), a
lelőhelyek és környezetük feltérképezésére (térinformatikai rendszerek alkalmazása), és
mindezek együttes kiértékelésére. Mindemellett pedig egyéb interdiszciplináris vizsgálatok
is kiegészíthetik a környezeti kutatásokat (pl. archeobotanika, pollenanalízis, 384
archeozoológia), amelyek célja a növény- és állatvilág, a vízrajzi állapotok lehetséges
rekonstrukciója, és az emberi tevékenység nyomainak kiszűrése. 385
A terepbejárásokat követő roncsolásmentes vizsgálatok a szűkebben és a
tágabban értelmezett környezetbe való beavatkozások nélkül is alkalmasak annak
elemeinek tüzetesebb vizsgálatára. Geofizikai vizsgálatokkal és légi felvételek elemzésével
kiemelten foglalkoztam a régészek által különböző módon – a teljes mértékben feltárt, a
részlegesen feltárt, illetve a csupán törmelékek alapján – meghatározott lelőhelyek egy-egy
jelentős példájával, amelyek megmutatták, milyen mértékben megbízhatóak a
384 Az általam vizsgált lelőhelyekre vonatkozó archaeobotanikai információkat az 5. fejezetben közlöm.
385 A környezetrégészet módszereiről bővebben ld. ASTON 1997, RIPPON 2004, CURRIE 2005, BOWDEN 2006,
illetve LAMBRICK 2008, pp. 41-66., továbbá WISEMAN 2007 tanulmányai, és az ezek mentén szerzett
nemzetközi tapasztalatokat BENDER 1994, HAHN 1992 tanulmányaiban.
70