római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

A Balatontól északra fekvő területen azonban mindössze négy olyan lelőhely van,
ahol a feltárások a földbirtokközpontok csaknem teljes területét a felszínre hozták, és
amelyek alkalmasak alaprajzi és szerkezeti típusokba sorolásra és a földbirtok méretének
meghatározására: Gyulafirátóton, Balácán, Örvényesen, valamint Szentkirályszabadja
Romkút nevű részén kerültek elő ezek a majorságok. 380 Ezeken kívül kiemelkedő értéket
képez a kékkúti villagazdaság és a fenékpusztai erőd is. Kutatásom a Balaton-felvidék
villagazdaságokkal és telepekkel sűrűn teletűzdelt területének szisztematikus vizsgálatára
terjed ki, amely a részletes topográfiai kutatásokon alapuló roncsolásmentes módszereket,
és a lelőhelyek közvetlen és tágabb környezetének térinformatikai analízisét foglalja
magában (1.1 ábra).
Az általam vizsgált lelőhelyek nagy részén nem történt régészeti feltárás, a rendelkezésre
álló információk szűkösek, mozaikszerűek. Ezért különös figyelmet kell fordítani arra a
huszonhét, villának vagy telepnek tartott helyszínre, 381 amelyeken – elsősorban részleges
vagy mentő – feltárások zajlottak, és több épület alaprajza is ismertté vált. Ezen
objektumok adatainak összegyűjtésével és elemzésével, illetve azoknak, „viszonyítási
alapként”, a többi lelőhely adataival történő összevetésével információk nyerhetőek a
római kori történeti tájra vonatkozóan: ezek a feltárt villák és telepek – a Balaton keleti
partjától a nyugati partig, és a Bakonytól a tópart vonaláig – nagyjából egyenletesen
oszlanak el, ezért a mintavételre különösen alkalmasak. 382
A legismertebb feltárt lelőhelyeket több szakirodalom is megemlíti: 383 az ezekben
felsorolt megjelöléseket a Magyarország Régészeti Topográfiája (a továbbiakban MRT)
köteteinek megnevezéseivel fésültem össze. A többi lelőhelyet az MRT-hez kapcsolódó, az
1960-as években lezajlott terepbejárások azonosították. Ezek zömmel a helyszínelés során
észlelt, építési törmelékek, valamint kerámiatöredékek alapján meghatározott lelőhelyek.
Kisebb esetben az egykori római épületek a későbbi korokban részleteikben tovább éltek
(pl. a szigligeti avasi templomrom esetében, ahol a római kori előzményt az egykori
templomhajó oldalában látható opus spicatum falazat mutatja, ld. 4.1 és 4.2 ábra). A
lelőhelyek egy része légi felvételeken is azonosítható. A lelőhelyek azonosítását segítő
maradványok megoszlását mutatja be az alábbi diagram (4.1 diagram).
380 PALÁGYI 2003a, p. 241.
381 A többi lelőhelyre vonatkozó adatok táblázatos ismertetését ld. a 4. és 5. Függelékben.
382 Részletes ismertetésüket ld. a 6. Függelékben.
383 Az MRT kötetein túl kiemelkedősen B. THOMAS 1961, B. THOMAS 1964, GABLER 1994a. Illetve a
Régészeti kutatások Magyarországon köteteiből kilenc újabb lelőhelyet határozhattam meg, ld. RÉG. KUT.
1998-2008
69