római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

A Balaton-felvidéki római úthálózat pontos rekonstruálása azonban lehetetlen,
mert nem rendelkezünk korabeli leírásokkal, hiszen – mint azt már bemutattam – az
Itinerariumok erre a területre nem terjednek ki. A régészeti feltárásokkal megismert lebegő
szakaszok (3.32-3.34 ábra) – a domborzati viszonyok figyelembe vételével – csak
elméletben köthetőek össze egymással. Ehhez első lépésként Laczkó Dezső, Fitz Jenő,
Hajnóczy Gyula, Tóth Endre, Finály Gábor 372 régészeti közléseiben ábrázolt
útvonaljavaslatok összesítésére volt szükség. Ezek csak a fontosabb települések közötti
„fizikai” kapcsolatot jelenítik meg rendszerint egy egyenes vonallal jelölve, a domborzat
részletes figyelembevételére már kevésbé terjednek ki. 373
Az utak a táj legállandóbb elemei közé tartoznak, ezért érdemes volt későbbi
korok, így napjaink térképeivel is összevetni a régészeti adatokat, a főútvonalak
kontinuitásának vizsgálatához. Ezek összehasonlításához térinformatikai szoftverek (GIS
9.3, Erdas Imagine 8.7 programok) alkalmazására volt szükség: az MRT alapján felvett
lebegő szakaszokat előbb a régészek adatai alapján összeállított Balaton-felvidéki
úthálózatra, majd a katonai felmérésekre és napjaink úthálózatára vetítettem rá: az
útvonalvezetéseket a lejtőkategóriák megjelenítésének segítségével korrigáltam, az utakat
sík és enyhén lejtős területeken vezettem végig a megadott csomópontok és az ismert
irányok felhasználásával. A különböző korokból származó úthálózatok egymásnak való
megfeleltetése után mindebből – szintén térinformatikai szoftver segítségével – domborzati
modellt generáltam. Erre a terepmodellre vetítve a római kori úthálózat régészek által
feltételezett főbb útvonalak nyomvonalát, a hipotézis finomítására, a domborzat
figyelembevételével történő árnyalására volt szükség.
A Balaton-felvidék természeti adottságainak figyelembevételével, és a későbbi térképek
segítségével tehát felvázolható a római kori úthálózat. Az utak földrajzi helyzete alapján
három alapvető kategóriát jelöltem ki, amelyeket az utak típusa, kiépítettsége különböztet
meg egymástól: ezek 1) a főbb útvonalak, 2) a kisebb jelentőségű, másodrendű utak és 3) a
helyi érdekű utak. A fontosabb útvonalak közül az egyik közvetlenül a Balaton északi
partján haladt nagyjából Szigligetig, majd a Szigliget és Keszthely közötti mocsarasabb
területnél az út északabbra futott fel; a másik 374 pedig a Bakony lábánál, illetve enyhébb
372
FINÁLY 1903, p. 165., MÓCSY 1974, pp. 176-177, HAJNÓCZI 1987, p. 15., MÓCSY 1990, p. 124., TÓTH
2003b, p. 204. és TÓTH 2006, p. 55.
373
Ld. FINÁLY 1903, MÓCSY 1990, TÓTH 2003b, TÓTH 2006
374
A korairómai időkben minden bizonnyal ez az út töltött be fontosabb szerepet (ld. katonaság vonulása),
ám a 3. századtól, a lokális piac megjelenésével birodalmi-provinciális szerepe csökkent (pl. terra sigillata
helyett helyi, szürke kerámia gyártása), ld. PALÁGYI 1994b, p. 9.
66