római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

felett ma is út vezet át (3.26 ábra). Öskü és Királyszentistván az Arrabona-Sopianae-i út
települései voltak.
Balatonfűzfő római kori főutak csomópontjánál fekvő fazekastelepéhez vezető út
egy – mára részben elbontott – modern út alatt fekszik (M5 és M6 ábra).
Szentkirályszabadján a Romkúti-dűlő villagazdasága egy, a környezetéből kiemelkedő,
stratégiai szempontból jelentős platóra épült, ahonnan jól szemmel tartható volt a
Veszprém-Nagyvázsony-Tapolca útszakasz völgye (3.27 ábra). Erről a főútról egy
másodrendű út ágazhatott le a Balaton partja felé, és ebből ágazhatott le az az út is, amely
Litértől Romkút és a szintén szentkirályszabadjai Meggyespuszta villagazdaságának
érintésével haladt Baláca felé. Nemesvámos településén két helyszín is figyelemre méltó:
az egyik a már említett Csárdánál 367 (3.28 ábra), az ezzel összefüggésbe hozható másik út
pedig a Baláca pusztai villagazdaság nyugati végének körítőfalánál talált kavicsos sávként
jelentkezett. Ez utóbbi a majorságtól a római foglalásúnak tulajdonított Nagy-kútig vezet,
tehát ez az „út” más feltételezések szerint valamilyen árok vagy csatorna lehetett, és a víz
villagazdaságba vezetésére szolgált (3.29 és 3.30 ábra). 368
Gyulakeszin a temetőben római településnyomok kerültek elő, az emellett húzódó
út pedig még a középkorban is jelentős maradt. 369 A Csorsza-patak völgyénél villa
állhatott, az innen Zánka irányában haladó – korábban már említett – út nyomvonalát közel
200 méteres távolságig megfigyelhették az MRT-hez kapcsolódó terepbejárás alkalmával,
1963-ban. 370 Minden bizonnyal a szépkilátói villa mellett haladt el az Italiából
Aquincumba tartó, birodalmi jelentőségű főútvonal, amely Keszthely, Balatongyörök,
Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Balatonederics és Tapolca érintésével futott (3.31 ábra). 371
Terepbejárásaim során lehetővé vált az MRT adatainak helyszíni megismerése, a
terepadottságok felmérése, az útszakaszok elméleti folytatása pedig megrajzolhatóvá vált a
térképen a terepviszonyok alapján.
367 A Csárdától délre fekvő kertben meszesgödör ásása közben, 1,5 méter mélységben római úttestet találtak,
amely a mai úttal párhuzamosan délnyugati irányba, a település felé mutatott, Kiss Ákos kutatásából
azonban újabb útrészlet nem került felszínre, in: MNM RA 115.N.II. Laczkó Dezső megemlékezett még a
Nemesvámostól a Tekeres-völgy nyugati lejtőjén, majd onnan tovább a Csatár-hegy alá tartó útról, amelyet
Tatárcsapásnak neveznek. Az út képzeletbeli meghosszabbítása a Gyulafirátót-pogánytelki római települést
is érinthette volna, in: PALÁGYI 1994b, p. 9. A Tatárcsapás valószínűleg a Savaria-Aquincum útvonal egy
részlete volt, és a mai Nagyvázsony felé fut, in: MNM RA 115.N.II.
368 PALÁGYI 1989a, p. 17. és PALÁGYI 1995, p. 1.
369 A Csigó-kripta környékén előkerült maradványokat későrómai útbiztosító erődként, illetve villaként
határozták meg, ld. MRT 1 14/1. számú lelőhely, pp. 57-58.
370 MRT 1 60/5. számú lelőhely, p. 191.
371 MNM RA XIX.549/1961, 1961. június 6-9-i kiszállás és ld. még 3.3.1 fejezet.
65