római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

maradtak; Zalaváron; és Zánkán, ahol a Csorsza-patak völgyében található villától Zánka
irányában tártak fel római kori utat. 361 További utak találhatóak Balatonfűzfőn, a római
kori – vélhetően – fazekastelep körítőfalánál; Litéren; Nemesvámoson, a Csárda és a
balácai villagazdaság közelében; Öskün a villáknál, illetve a bántai kőbányánál; és
Szentkirályszabadja-Romkúton. 362
Ezek az útszakaszok változó régészeti paraméterekkel bírnak: helyenként
feltárták szakaszaikat (Keszthelyen és Kemenesszentpéteren), ám néhol csak kavicsos sáv
utalt az egykori út meglétére. Hosszúságuk is különböző: míg a nemesvámosi Csárda
közelében 50 méter hosszú útszakaszt írtak le, addig a zánkai Csorsza-patak völgyi
villagazdaságtól 200 m távolságig is megfigyelhető volt az út, Veszprém megye ma ismert
leghosszabb római kori útszakasza pedig a – vizsgált területemhez már nem tartozó –
Kemenesszentpéteren található, ahol több kilométer hosszúságban maradt fenn az út 50-60
cm magas töltése. 363 A régészek által villagazdaságnak tulajdonított lelőhely közelében
egykor vezető út található Öskün, Gyulafirátóton, Litéren, Balatonfűzfőn,
Szentkirályszabadján, Nemesvámos-Baláca pusztán, Zánkán, Gyulakeszin és
Balatongyörökön, az alábbiakban ezeket mutatom be részletesebben.
Az MRT leírásai alapján kerülhetett sor ezen helyszínek bejárására: a korábbi
feltárásoknak ugyan már nincs nyoma, de a terepi adottságokból (a dombok lábai, völgyek)
kikövetkeztethető az utak fő haladási iránya. 364 Öskü nevezetessége, a Kerektemplom az
Árpád-korban épült egy magaslaton, feltehetően egy római őrtoronyra (burgus, 3.22 ábra).
Az őrtoronytól néhány kilométerre, Bántapuszta felhagyott kőbányájánál szembetűnőek a
mozgalmas terepviszonyok. Ezek egyértelműen modern kori emberi beavatkozás nyomai,
azonban kicsit távolabb, a hegyek irányába már természetesebbé válik a terepalakulat. Itt
két völgy jelentkezett útra alkalmasnak (3.23 ábra), amelyektől a hegyek felé indulva még
sokáig szemmel tartható a Kerektemplom/burgus. A Balaton-felvidék főútjának és az
Arrabonába vezető út csomópontjának közelében fekvő 365 Gyulafirátót-pogánytelki
villagazdaságtól északra Rhé Gyula szerint római út vezetett: a földutat még a 20. század
elején is „még használatban levő római út”-nak nevezte (3.24 és 3.25 ábra). 366 Litéren, a
Kéktói-dűlő mellett, a Litér és Királyszentistván települések között húzódó Bendola-patak
361 MRT 1
362 MRT 2
363 MRT 4 37/5. számú lelőhely, pp. 128-129. Bővebben ld. a 2.2 és 3.3.1 fejezet.
364 Ezeket a szakaszokat vizsgálta BÖDŐCS 2008 is.
365 B. THOMAS 1964, p. 35. A Balaton keleti szélét érintő Sopianae-Arrabona útvonal a balatonfűzfői
fazekastelepnél is talált terra sigillata töredékek alapján csak a 2. század végén jutott nagyobb szerephez,
in: KELEMEN 1980, p. 61.
366 Rhé Gyula: „Rátót-Pogánytelek római telep ásatásának térrajza”, közli: PALÁGYI 2000a, p. 32., 2. ábra
64