római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

helyezte át székhelyét, és a Herculia néven újraalapított Gorsium ekkor valószínűleg
Valeria provincia közigazgatási központja lett (3.11 ábra). 323
Mogentiana városa a Hadrianus által i. sz. 124-ben alapított városok körébe
tartozik. 324 Ettől a municipiumtól eltekintve a Balaton-felvidék és a Bakony lejtőinek
uralkodó gazdasági és települési típusa a villagazdaság volt. 325 Bár a kisváros pontos helye
a régészeti feltárások hiányában nem ismert (minden bizonnyal a Somló-hegy környékén
keresendő), ám territoriuma egészen a Balaton partjáig futhatott, és még Fenékpuszta is a
részét képezhette. A 2. század folyamán igazgatási körzetében egyre sűrűbb birtokhálózat
épült ki, ám idővel a nagybirtokok magukba integrálták a közelükben működő kisebb
birtokokat és falvakat is. Néhány, latifundium méretű terület állami vagy császári kézben is
lehetett, ez pedig gátat szabott a városok kialakulásának és fejlődésének.
A mai Veszprém és Zala megyékben több száz római kori lelőhely található, ezek
közül feltűnően kiugró a villák és egyéb vidéki települések nagy száma, különösen a
Balatontól közvetlenül északra eső sávban: az épületek, épületmaradványok gyakorisága,
sűrűsége nagy- és középbirtok rendszerre utalhat. Ez minden bizonnyal összefügghet azzal,
hogy a szőlő és gabona termesztésére a kedvező környezeti adottságok megfelelő alapot
biztosítottak. 326 A kis arányú feltárás miatt (az általam vizsgált 189 lelőhelyből mindössze
27 területén történt ásatás, 3.9 ábra) kevés az ismert alaprajz. Az építési törmelékek alapján
a látszólag egyedül álló épületek valójában inkább egy-egy villa vagy település részei
lehettek, vagy akár út menti állomásként (mansio) is működhettek. 327 A Balaton környéki
villák között voltak egészen gazdag, nagy pompával és dísszel kiképzett urasági
épületekkel rendelkezők (pl. a korábban már bemutatott balácai díszítmények), de voltak
szerényebb, dísztelen, kizárólag a célszerűséget szolgáló villák is. 328 Korai
veterándeductioval hozható kapcsolatba a pogánytelki villagazdaság, míg a balácait
italicus család birtokközpontjának vélik a régészek. 329
A Balaton-felvidéken a villák mellett a másik legjellemzőbb települési forma a
falusias jellegű telep volt: a patakok, források mentén csaknem mindenütt találkozhatunk
római kori telepnyomokkal. A jelenségek általában falusias települések földbe mélyített,
323
Valeria a Pannonia Inferior északi feléből szervezett új provincia neve, ld. 1.4 fejezet és FITZ 1983, p. 83.
és TÓTH 2003a Gorsium-Herculia kései fázisát belső erődnek tartja, ld. p. 216. Az 1934-ben megkezdett
táci ásatásokról ld. FITZ 1960, pp. 22-36., RÉG. FÜZ. 1960, pp. 40-41., FITZ 1973, pp. 6-7. és p. 11., FITZ
1973, p. 25., HAJNÓCZI 1975, pp. 38-44., továbbá FITZ 1983, pp. 69-70. és p. 76., valamint LŐVEI 1998, p.
15.
324
PÓCZY 1976, p. 36., HAJNÓCZI 1987, pp. 72-73.
325
DAX 1985, p. 30.
326
HAJNÓCZI 1987, pp. 72-83., GABLER 1994a, valamint az MRT 1 és MRT 2 teljes kötetei, továbbá B.
THOMAS 1961 és B. THOMAS 1964.
327
MÓCSY 1995, pp. 157-158.
328
B. THOMAS 1959, p. 20. és p. 22.
329
GABLER 1994a, p. 149.
57