római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

majd a Duna közelében egyre több település nyert városi rangot. A markomann háborúk
(167-180) pusztításai után a 3. század eleje hozott új fellendülést. 312
A Balaton-felvidéken a sűrű megtelepedés ellenére azonban nem alakultak ki városi rangú
települések, 313 így territoriális hovatartozása is bizonytalan: 314 a legközelebbi nagyobb
település Gorsium (ma Tác-Fövenypuszta) és feltehetően Mogentiana városa volt. A
későrómai időkben, a barbár betörések elleni védekezésként létesített 315 keszthelyfenékpusztai
erőd 316 volt az egyik legfontosabb objektum a Balaton partján.
Gorsium az Itinerarium Antonini útikönyve 317 szerint két jelentős útvonal, a
Sopianaet Brigetioval, illetve a Sopianaet Aquincummal összekötő belső, diagonális
útvonalak csomópontjában helyezkedett el, 318 de közelében haladt el az Aquileiát
Aquincummal összekötő főút is. 319 Az 1. század elején itt létesült katonai tábort
lerombolták, miután a határt a Duna vonaláig tolták ki, azonban stratégiailag is értékes
elhelyezkedése miatt nem hagyták veszendőbe menni az állami földeket: 320 Aquincumhoz
tartozó, városi jogokkal nem rendelkező, azonban vallási szempontból jelentős településsé
vált. 321 A császárkultusz szentélyének alapjait már közvetlenül Pannonia provinciának 2.
század eleji, két részre osztása után megkezdték: Gorsium ekkor, földbe ásott házaival még
szerény, falusias település képét mutatta, ám hamarosan megkapta a városi rangot. 322 A
170-es évek szarmata támadásai nyomán azonban súlyos károkat szenvedtek épületei,
amelyeket Septimius Severus 202. évi látogatására hoztak rendbe. Új virágkorát a 3.
század elejétől élte, miután Caracalla is látogatást tett itt 214-ben. A 260. évi nagy
szarmata támadás pedig végérvényesen romba döntötte Gorsiumot is. A provincia
újjászervezése csak Diocletianus 284. évi trónra lépésével érkezett el, aki Pannoniába
312 A római hódítás után a provincia területének egy része megmaradt a civitasok territoriumának keretein
belül, másik részét feltehetően kisajátították és közfölddé, ager publicussá nyilvánították, in: LŐVEI 1998,
pp. 13-15., FITZ 2003, pp. 205-206. és NAGY 2003, p. 221.
313 KUZSINSZKY 1903, p. 21., PÓCZY 1976, pp. 10-11., HAJNÓCZI 1987, pp. 72-83., MÓCSY 1990, pp. 215-
216. Számos jelentősebb település volt a provincia déli részén, pl. Sirmium császári központ, in: MÓCSY
1990, pp. 215-221.
314 GABLER 1994a, pp. 149-150.
315 TÓTH 2003a, p. 216.
316 Fenékpuszta részletes bemutatására később, a 6.2 Függelékben kerül sor.
317 Ez a 3. századi útikönyv katonai és közigazgatási célokat szolgált, hiszen állomásokként a polgári és
katonai helytartói székhelyeket és legiotáborokat jelöli meg, in: TÓTH 2005, pp. 1-2. és p. 4.
318 FITZ 1973, pp. 3-4.
319 Bővebben ld. a 3.3 fejezetet
320 FITZ 1983, p. 75.
321 Gorsium volt Pannonia Inferior vallási központja, in: FITZ 1983, pp. 74-76.
322 Többek között Mursával, Cibalaeval, Aquincummal együtt Hadrianus alapítása, FITZ 1983, p. 77.
56