római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

villagazdaságok szempontjából vizsgálva a római kori északi partvonalat, a Virág Árpád
által meghatározott 104 m B.f. körüli vízállás tekinthető helytállónak, amely a szárazabb,
melegebb, szubmediterrán klímának is köszönhető, és a római korban a tó mérete is
minden bizonnyal a maihoz hasonló volt. 307 A villagazdaságok és telepek
elhelyezkedésének figyelembe vételével az északi part a maival közel azonos lehetett (csak
az északnyugati, Szigliget és a Keszthelyi-hegység közötti szakaszon, valamint a
Badacsonynál, illetve a nyugati parton, a Kis-Balatonnál számolhatunk mocsarasabb
területekkel).
3.2 A BALATON KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉSHÁLÓZATA
A Dunántúl területén a római kortól beszélhetünk a mai értelemben vett urbanizációról. 308
Pannoniában huszonegy város ismert (1.3 ábra). A provincia Magyarországra eső területén
kilenc, napjainkig topográfiai és funkcionális értelemben is részben továbbélő városi rangú
település 309 jött létre a főutak csomópontjaiban és a folyóvölgyeknél: 310 Aquincum (ma
Óbuda), Brigetio (ma Komárom-Szőny), Mogentiana (lokalizálása bizonytalan 311 ),
Mursella (ma Mórichida), Salla (ma Zalalövő), Savaria (ma Szombathely), Scarbantia (ma
Sopron) és Sopianae (ma Pécs).
Amint azt a bevezetésben ismertettem, az első városok a Borostyánkő út nyomán
alakultak ki, majd a hódítások idején a katonaságnak és a nyomukban érkező polgári
elemeknek köszönhetően a folyamat a 2. században felgyorsult: a provincia déli területein,
307 Sági Károly egy 104,6 m B. f. fenékmélységű fenékpusztai sír alapján is úgy vélte, hogy a római korban
végig a maihoz hasonlóan viszonylag alacsony volt, így nem kell számolnunk zsilippel: csapadékosabb
időjárás esetén is csupán a Siónál lévő turzások kotrására lehetett szükség, in: MÜLLER 1987, p. 107.
Illetve Póczy Klára a vízi úton történő szállítás nagyobb biztonsága miatt a Balatont a Dunával összekötő
csatornával számol, in: PÓCZY 1980, pp. 95-96. és PÓCZY 2003a, p. 234. Ehhez hasonlóan épült meg a
Principális-csatorna is, amely Kis-Balatontól délnyugatra fekvő mocsaras völgyek lecsapolására épült, és
Murakeresztúrnál ömlik a Drávába, ld. CSEMEZ 1996, p. 21.
308 NAGY 2003, p. 221.
309 A városok kialakulása bizonyos fokú önigazgatási joggal, autonómiával rendelkező közösségek létrejöttét
jelenti: típusa szerint lehetett colonia, municipium vagy civitas peregrina. In: NAGY 2003, p. 221.
310 HAJNÓCZI 1987, p. 14. és NAGY 2003, p. 221.
311 Pontos helye a mai napig nem azonosítható biztosan. A legtöbb régészeti irodalom Tüskevár vagy
Somlóvásárhely környékére helyezi., in: PÓCZY 1976, p. 36., HAJNÓCZI 1987, pp. 72-73., GABLER 1994a,
pp. 149-150.
55