római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
– összesen 42, 286 a későbbiekben makroszintű elemzéseknél bemutatandó helyszínre<br />
vonatkozóan – érdemes elvégezni.<br />
3.1 diagram: A vizsgált lelőhelyek vízfolyásoktól, illetve a Balatontól mért távolsága (*sötétzöld<br />
színnel a <strong>villák</strong>at, míg világoszölddel a telepeket jelöltem)<br />
3.2 diagram: A Balaton partja mentén fekvő <strong>villák</strong> és telepek vízfolyásoktól, illetve a Balatontól<br />
mért távolsága<br />
A lelőhelyek vízfolyásoktól, illetve a Balaton partjától mérhető távolságának eloszlása (3.1<br />
és 3.2 diagram, valamint az 5. Függelék) azt mutatja, hogy a <strong>villák</strong> és telepek csaknem<br />
harmada (56 db) közvetlenül egy vagy több forrás mellett vagy a Balaton partján fekszik,<br />
illetve nagy számban (104 db) találhatóak a forrásoktól csupán 100-500 méterre is (200<br />
méteren belül található víznyerő hely összesen 56 villa és 54 telep esetében), az ennél<br />
távolabbi elhelyezkedésű lelőhelyek száma elenyészőnek tekinthető (mindössze 26 db). A<br />
vizsgált <strong>villák</strong> között több csoport különíthető el: 1) a közvetlenül a Balaton partján, illetve<br />
vizenyős területen fekvő telepek (pl. Keszthely, Fenékpuszta erődje, 3.5 ábra), 2) a Balaton<br />
partjának közelében, közvetlenül egy forrás vagy patak mellett lévő telepek, illetve 3) a<br />
286 Ebből 22 lelőhelyet neveznek villának az MRT 1 és MRT 2 köteteiben.<br />
48
Change language