római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

a városok képét: a folyók iránya hatással lehetett a centuriatiora, 265 a városok tengelyeinek
kitűzésekor nagyon gyakran a folyóhoz igazodtak (pl. Aquincum tengelyei a Duna
vonalához történő igazodás miatt 4-10 o -kal térnek el az ideálisnak tekintett észak-déli,
illetve kelet-nyugati iránytól). 266 Mindezen túl pedig a vizet és vízzel kapcsolatos
tevékenységeket szakrális tartalommal is felruházták, így többek között Apollót,
Aesculapiust és Hygieiát 267 a fürdők és gyógyvizek isteneiként is tisztelték.
A hétköznapi élet, a tiszta ivóvíz és a fürdők által táplált igény hozta létre a
vízvezetékek, közművek építésének gyakorlatát. A görög és etruszk előzményekkel 268 bíró
fürdőkultúra nemcsak a városokban jelent meg, hanem egyszerűbb formában vidéken, a
villagazdaságokban is. A villák telepítésénél tehát szempont volt a táj forrásokban gazdag
volta, 269 így a Balaton-felvidék is igen kedvező feltételekkel bírt: a források vízét a
villához, fürdőhöz vezették. 270 A gazdaságok vízszükségletét ásott kutak is biztosították. 271
Mindemellett a Balaton római kori vízszintjének meghatározása régóta foglalkoztatja a
kutatókat: a tó kialakulásának és partvonal-változásának kutatásában a különböző korok
lelőhelyeinek térbeli pozíciója kiemelkedő fontosságú, így a – városokban szegény –
északi parton jelentős szerepet játszanak a villagazdaságok és más vidéki települések
magassági és kronológiai adatainak vizsgálata is.
3.1.2.1 A rómaiak vízépítési munkálatai
A rómaiak, amint azt már korábban bemutattam, jelentősen átformálták környezetüket, így
a vízrajzi adottságok megváltoztatása terén is lényeges munkálatokat hajtottak végre. Ezek
közül a vízvezeték-építési tevékenység és a mocsarak lecsapolása tekinthetőek a
legkiemelkedőbbnek. A vízvezetékek létesítése a római korban nyerte el a városi szintet, a
közművesített formát. 272 Vitruvius a vízvezetékek építésénél többféle vezetési módot adott
265 A centuriatio a római kori földosztás folyamata, a városok alapítása, kitűzése (limitatio). Nevét a centuria
szóból nyerte, amely az ideális város, illetve a hozzá tartozó földterület méretét (2400x2400 római láb,
azaz pes) jelentette, amelyet további egységekre osztottak, in: HEIMBERG 1977, pp. 15-18.
266 PÓCZY 1980, pp. 26-27.
267 A felsődörgicsei középkori templomrom helyreállításakor egy másodlagosan felhasznált római kori
faragvány töredékén Hygieia alakját azonosította Szentléleky Tihamér, ld. RÉG. FÜZ. 1959, p. 41.
268 PÓCZY 1980, pp. 9-22., WEEBER 2007, pp. 10-21.
269 HAJNÓCZI 1974, pp. 67-68., B. THOMAS 1964, p. 379.
270 B. THOMAS 1961, p. 11., B. THOMAS 1964, p. 379.
271 PALÁGYI 2003a, p. 240. Az előírások a vízigényes üzemeknek és műhelyeknek megtiltották a
vízvezetékek használatát, így a kézműipar saját ásott kútjaiból merített vizet, in: PÓCZY 2003a, p. 232.
272 A római kori vízügyi munkálatokkal részletesen foglalkozik PÓCZY 1980 és SAKL-OBERTHALER 2007, pp.
13-34., továbbá ZSIDI 2002, pp. 21-24., 70-74. és WEEBER 2000, p. 271., valamint SPIVEY 2005, pp. 44-47,
158-161.
45