római kori villák történeti - Budapesti Corvinus Egyetem

A nagy mennyiségben rendelkezésre álló kőanyagok a nagyobb mérvű
építkezések lehetőségét is megteremtették, hiszen a Balaton környéki villák fő építőanyaga
a kő és kisebb részben a tégla, illetve a fa volt. 246 A dekoratív elemeket (pl. díszes
oszlopok a tornácok, folyosók, peristyliumos jellegű udvarok mellvédjein, 247 korlátok, ajtóés
ablakkeretek) rendszerint vörös homokkőből faragták: ilyen építészeti tagozatok
kerültek felszínre többek között Örvényes, 248 Kékkút, Csopak, Paloznak villáinál. 249 A
villaépítkezések mellett a már említett útépítő tevékenység, és a később bemutatásra kerülő
vízrendezési munkálatok is nagy mennyiségű követ igényeltek. 250
Az anyagvizsgálatok kimutatták, hogy az építőanyagként felhasznált köveket
helyben termelték ki: 251 vörös homokkövet legközelebb Balatonalmádiban,
Vörösberényben és a Bakonyban bányászhattak, 252 de népszerű volt a Badacsony környéki
bazalt is. Az ösküi Bántapuszta ókori eredetű kőbányája fehér homokkövet szolgáltatott. 253
A fenékpusztai erődművek kőanyaga Rezi, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz környékéről
származott. 254 Nemesvámos határában az uralkodó kőzet a dolomit és a tömör mészkő,
amelyek jó építőanyagként szolgáltak. 255
Nemcsak a villák külső díszítőelemeihez használhatták fel a helyi kőzeteket,
hanem a szobák dekorálására, a falfestmények, mozaikpadlók készítéséhez is. A balácai
falfestmények vizsgálatakor több töredék összetételét elemezték: eszerint az egyik vörös
színű minta bauxitot tartalmazott, amely legközelebb Vörösberényben fordul elő. 256 Sárga
színű festéket a Dunántúlon mindenhol megtalálható szürke, illetve sárga agyagból
nyertek. 257 A zöld szín előállításához szükséges zöld ásványi anyag nagy mennyiségben
Úrkúton található. 258
A Balaton-felvidéken mérsékelten meleg-mérsékelten száraz éghajlat jellemző, a déli
lejtőkön pedig szubmediterrán hatás jelentkezik. A római korban is a maihoz hasonló
246
B. THOMAS 1959, p. 28.
247
Ezek a vörös homokkő oszlopokkal díszített tornácok és udvarok hozzátartozhattak a 2-3. századi
Balaton-felvidéki villák általános képéhez, in: KISS 1960, p. 216.
248
MNM RA 31.Ö.I.
249
B. THOMAS 1959, pp. 24-25., KISS 1960 és PALÁGYI 2003a, p. 240. Kiss Ákos felhívta a figyelmet a
mencshelyi és kékkúti töredékek nagymértékű hasonlóságára, véleménye szerint tehát a közelben
faragóműhely lehetett, in: KISS 1960, p. 215.
250
GÖMÖRI 2003, p. 244.
251
HAJNÓCZI 1987, p. 14. Csak a nemesebb kövek, így pl. a gránit és a márvány származtak importból.
252
RHÉ 1908, p. 232. és B. THOMAS 1959, p. 25.
253
RHÉ 1908, p. 232. GÖMÖRI 2003, p. 244.
254
SÁGI 1983, p. 114.
255
PALÁGYI 1994b, p. 7. és SŐRÉS 1989, p. 36. A balácai villa építésekor és díszítésekor felhasznált
kőanyagokról ld. még RUGGERI 2009, pp. 14-19., pp. 35-38., pp. 92-94. és pp. 105-107.
256
GEDEON 1964, p. 461.
257 GEDEON 1964, pp. 461-462.
258 GEDEON 1964, p. 463.
43